Megszűnt nemzetiségi önkormányzat pénzkészlete

Kérdés: Egy 2023. december 27-én megszűnt nemzetiségi önkormányzat korrigált záró pénzkészlete eltér a 2024. október 1-jén megalakult új nemzetiségi önkormányzatnak átadandó pénzkészlet összegétől. Az eltérés oka az, hogy a két időpont között történt a bank részéről kamatjóváírás, illetve pénzforgalmi jutalék levonása a megszűnt nemzetiségi önkormányzat bankszámláján, továbbá jóváírásra került a bankszámlán a központi működési támogatás első részlete is. Ideiglenes vagyonkezelésbe vételre a jogszabályi előírások ellenére nem került sor, melyre az országos nemzetiségi önkormányzat lett volna jogosult. Az új nemzetiségi önkormányzat kérte a megszűnt nemzetiségi önkormányzat bankszámlájának megszüntetését, és a számlaegyenleg átvezetését az újonnan létrejött nemzetiségi önkormányzat bankszámlájára. A 38/2013. NGM rendelet szerint a korrigált záró pénzkészletet B16-os rovaton kell szerepeltetnie az újonnan létrejött nemzetiségi önkormányzatnak. Mivel a megszűnt nemzetiségi önkormányzat bankszámlája a megszűnést követően nem került semelyik szervezet által könyvelésre, tekintettel arra, hogy a szervezet jogutód nélkül szűnt meg, és ideiglenes vagyonkezelésre nem került sor, a megszűnés fordulónapján rendelkezésre álló záró pénzkészletet és az azután történt mozgásokat, vagy a megszűnt bankszámláról átvezetett számlaegyenleg összegét (mely tartalmazza a megszűnés napja óta a bankszámlán történt mozgásokat is) kell az újonnan megalakult nemzetiségi önkormányzatnak lekönyvelni? A B16-os rovatra melyik összeg kerül? Kérjük a könyvelési tételek ismertetését is.
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése szerint a jogutód nélküli megszűnés esetén a megszűnő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat záró beszámolójában kimutatott eszközöket és forrásokat az Njt. 138. és 139. § szerinti szerv a könyvviteli, nyilvántartási számlái...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Költségvetési intézmény jogutód nélküli megszűnése

Kérdés: Egyik költségvetési intézményünk 2025. 01. 31-én megszűnt jogutód nélkül. A megszűnt intézmény mérlegtételeinek egy részét a korábbi fenntartó vette át, ezek a 49522-vel szemben mindkét intézménynél lekönyvelésre kerültek. Viszont így a 49522-nek egyenlege maradt, ami a K11 rendszer és ASP rendszer szerint nem lehetséges, de nem tudjuk, hogy mivel szemben kerüljön kivezetésre a 49522 egyenlege, így szükségmegoldásként (jelentést kellett adni) a 411-gyel szemben könyveltük le a korábbi fenntartónál, a megszűnő intézménynél a mérlegsorok a 49522 kivételével kinullázódtak, de ott egyelőre nem kellett adnunk záró beszámolót. A fenntartónál a 49522 egyenlegét jól vezettük ki, vagy mással szemben szükséges a kivezetést eszközölni?
Részlet a válaszából: […] ...alapján kell elvégezni.A megszűnő intézménynél a vagyonelemeket nem kell kivezetni a mérlegből, mivel az Áhsz. alapján nincs „0”-s beszámolókészítési kötelezettség. Beolvadás és jogutód nélküli megszűnés esetén a megszűnő költségvetési szerv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Üzletrész-értékesítés

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja értékesíteni fogja az üzletrészét. 2025 májusában, a 2024. adóévre vonatkozó beszámoló és osztalék jóváhagyásának időpontjában a társaság tagja volt. Ezt követően, 2025. júliusban értékesíti az üzletrészét, azonban az osztalék az üzletrész értékesítésének időpontjáig nem kerül részére kifizetésre. Ennek a helyzetnek a kezeléséről sem a társasági szerződés, sem az üzletrész értékesítéséről szóló szerződés nem tartalmaz rendelkezést. Osztalék jogcímén kell az adófizetési kötelezettségeket a feleknek megállapítani?
Részlet a válaszából: […] Az osztalék megállapításának szabályait a Ptk. XXVI. fejezete tartalmazza. Ezen fejezet 3:185. §-a szerint a tagot a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből a törzsbetétek arányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Vállalkozói maradvány felhasználása

Kérdés: Szakképzési centrumunk 2023. évben először végzett vállalkozási tevékenységet. A beszámolás időszakában kiszámítottuk a vállalkozási tevékenység eredményét, 2024. évben teljesítettük a befizetési kötelezettséget. 2024. évben a vállalkozói maradványt előirányzatosítottuk teljes értékben. Az egyévi maradványt lehet-e több évben is felhasználni? Ha igen, hogyan kell ezt a könyvekben megoldani? A maradványfelhasználást ugyanazon a témaszámon, kormányzati funkción kell-e kimutatni (az összemérés elvének alkalmazása miatt), mint ahol a vállalkozói tevékenység bevételét, kiadását? A vállalkozási maradványfelhasználást szabályozza-e valamilyen törvény, határozat?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozási maradvány az intézménynél szabadon felhasználható.Az Áhsz. 44. §-a (2) bekezdésének h) pontja szerint az éves beszámoló elkészültét követően az előző évi éves költségvetési beszámolóban kimutatott költségvetési maradvány,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Egészségügyi intézménynek nyújtott támogatás

Kérdés: Intézményünk önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési szervezet, egészségügyi intézmény. Egy helyi vállalkozás szeretne ingyenesen adományozni fertőtlenítőszert és papírárut. Teljesül-e az Áfa-tv. szerinti közcélú adomány fogalma ebben az esetben? Lehet-e egy költségvetési szervezet közhasznú szervezet? Amennyiben elfogadjuk az adományt, az átadás/átvételi jegyzőkönyv elegendő igazolás-e az adományozónak arra, hogy az adomány értéke tao szerint ne legyen adóalap-növelő tétel, illetve az áfalevonási joga megmarad-e?
Részlet a válaszából: […] ...nyilatkozata nélkül sem kell az adóalapot megnövelnie, ha olyan szervezet részére nyújt támogatást, amelynél nem értelmezhető a beszámolóban kimutatott vállalkozási tevékenység eredménye (pl. a költségvetési szerv). Mindazonáltal javasoljuk kiadni a nyilatkozatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személyek

Kérdés: Az Ávr. 55. §-ának (3) bekezdése határozza meg a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személyek körét, miszerint a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie. A pénzügyi-számviteli képesítés fogalma nem kerül egyértelmű meghatározásra, ezért a kérdésünk az lenne, hogy intézményünk dolgozói az alábbi végzettséggel megfelelnek-e a törvény által előírt pénzügyi-számviteli képesítési követelménynek:
– középfokú iskolai végzettség + 5234401 azonosító számú pénzügyi-számviteli ügyintézői szakképesítés (végzettség megszerzésének éve: 2014);
– középfokú iskolai végzettség + 5434401 azonosító számú pénzügyi-számviteli ügyintézői szakképesítés (végzettség megszerzésének éve: 2024)?
Részlet a válaszából: […] ...az e szakképesítéshez tartozó szakmai követelménymodulok a következők: gazdálkodási feladatok; pénzügyi feladatok; könyvvezetés és beszámolókészítés; számítógépes programcsomag használata. A szakképesítéssel ellátható pénzügyi feladatok között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Nyugdíjas köztisztviselő foglalkoztatása

Kérdés: A Költségvetési Levelek 221. számában, a 4095. számú kérdésben írták, hogy az önkormányzati hivatal könyvelési feladatai nem szervezhetők ki például könyvelőirodának. Kiszervezésnek minősül-e, ha a nyugdíjba vonuló köztisztviselő munkatársunk nyugdíjasként megbízási szerződéssel folytatná a könyvelési tevékenységet (a beszámolót ő készítené) a többi (köztisztviselő) ügyintéző munkatárs támogatásával? (A munkatárs további szakmai alkalmazását az indokolja, hogy gyakorlott államháztartási könyvelőt a kis önkormányzatok állományába nehéz találni.)
Részlet a válaszából: […] Megbízásos jogviszonyban történő foglalkoztatás nem minősül kiszervezésnek, ugyanakkor figyelemmel kell lenni a megbízási jogviszony és a munkaviszony közötti tartalmi különbségekre.A munkajogviszony jellemzői:– alá-fölé rendeltségi kapcsolat jön létre a felek között. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Gyerekház működtetése

Kérdés: Önkormányzatunk gyerekházat működtet, melynek működtetése pályázati forrásból valósul meg. A gyerekházban foglalkoztatottak, mivel közalkalmazotti jogviszonyban állnak, szociális ágazati pótlékra is jogosultak. A szociális ágazati pótlékot a költségvetéstől kapjuk 1.3-as feladatfinanszírozás keretében, a pályázati összeget pedig a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság utalja, melyben a szociális ágazati pótlékra, nyilván, külön nem kaptunk támogatást. A pályázat elszámolásakor, a kitöltési útmutató szerint, a szociális ágazati pótlékot a kiadásoknál nem vehetjük figyelembe, tehát a kiadásokat csökkenteni kellett ennek összegével. Az önkormányzatnak az éves beszámoló készítésekor, a szociális ágazati pótlékkal egy összegben kell elszámolni, majd külön kimutatni, hogy melyik feladatra kaptuk. Mi a helyes eljárás? Melyik soron kell ezt a pótlékot szerepeltetni úgy, hogy visszafizetési kötelezettséget ne keletkeztessen ezen a jogcímen?
A fentiek szerint kaptunk a költségvetéstől a gyerekházra szociális ágazati pótlék címén támogatást, de vele szemben nem számolhatjuk el az ehhez kapcsolódó kiadási részt, sőt még vissza is kellene fizetni?!
Részlet a válaszából: […] ...11/K űrlap 2023. évi beszámolóhoz kiadott kitöltési útmutatója alapján az űrlap 3. sorában a 3. melléklet 2.2.2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék (11/A űrlap, 19. sor, 4. oszlopában szereplő) értékéből a család-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Ingatlan vagyon nyilvántartása

Kérdés: Az önkormányzat által vásárolt lakóingatlan adásvételi szerződésében nem került külön-külön feltüntetésre a földterület, lakóépület és melléképület beszerzési értéke. Milyen módon kell szerepeltetni az ingatlan értékét a katában?
Részlet a válaszából: […] ...vagy bérelt ingatlanon valósultak meg.”A számviteli alapelvek szerint: „Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni.” Ebből következik, hogy a telket és a telken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Önkormányzati társulás megszüntetése

Kérdés: Több önkormányzat által létrehozott társulást közös megegyezés alapján meg kívánnak szüntetni. A társulás a működése során több gépet és eszközt vásárolt, amely után visszaigényelte az áfát. Ezeket a gépeket és eszközöket a tag önkormányzatoknak térítésmentesen átadja. Ebben az esetben keletkezik-e a társulásnak áfafizetési kötelezettsége, továbbá a pénzeszközeit a megszűnést megelőzően 2 hónappal is átutalhatja az önkormányzatoknak, vagy kizárólag a tervezett megszűnés előtti időpontban?
Részlet a válaszából: […] ...miatt megszűnő költségvetési szervnél, társulásnál, nemzetiségi önkormányzatnál a megszűnés napja. Az éves költségvetési beszámolót jogutóddal megszűnő költségvetési szerv esetén a jogutód, jogutód nélkül megszűnő költségvetési szerv esetén az Áht...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.
1
2
3
35