374 talált cikk a beszámoló kifejezésre

Kérdés: Intézményünk bevételének jelentős részét a 2005. évi XCV. törvény 25/B. §-a, valamint az 57/2009. (XII. 30.) EüM rendelet alapján megfizetett eljárási díjak, illetve fenntartási díjak képezik, melyeket az eljárások megkezdése előtt kell a partnereinknek megfizetniük. Az engedélyezési eljárások bizonyos esetekben akár hónapokig is eltarthatnak, tehát éven túl is ki kell mutatnunk ezeket a tételeket a könyveinkben, mielőtt a kimenő számla elkészülne, és az eljárásnak megfelelő bevételi főkönyvi számlára könyvelhetjük (a kapcsolódó funkcionális elszámolással együtt) az eljárási díjakat. Segítségüket kérem a pénzügyi teljesítés és a tényleges teljesítés (számlakiállítás) közötti időszak helyes könyvelését illetően, illetve a pénzügyileg már teljesített, de ki nem számlázott eljárási díjak beszámolóban történő megjelenítésével kapcsolatban.

Kérdés: Intézményünk a TÁMOP-5.3.1 európai uniós pályázat kedvezményezettje 79 000 ezer Ft értékben, amiből 27 666 ezer Ft előlegben részesültünk. Az előleget nyilvántartásba vettük a 4491. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek számlán. A pályázat folyamán már kétszer történt elszámolás, aminek alapján az ESZA átutalt 19 000 ezer Ft-ot. Hogyan alakul év végén a 4491. számla egyenlege? (Az egyik szaklapban olvasottakat úgy értelmeztük, hogy csak az elköltött összeg a kötelezettség, talán nem is kellene az előleget a 4491-en nyilvántartani?)

Kérdés: Költségvetési szerv gazdasági vezetője vagyok közgazdasági diplomával, és jelenleg végzem a mérlegképes könyvelői tanfolyamot. Intézményünk rendelkezik főállású belső ellenőrrel. Ha a belső ellenőr rendelkezik mérlegképes könyvelői végzettséggel, és regisztráltatja magát, elláthat-e érvényesítői feladatkört, illetve aláírhat-e beszámolót?

Kérdés: Egy nagyközségi önkormányzati szerv gazdasági vezetője vagyok 1 éve. A mérlegképes regisztrációmhoz szükséges 3 év 2012 áprilisában telik le. Benyújthatom-e a regisztrációhoz való kérelmet a beszámoló aláírása előtt, és ráírhatom-e, hogy folyamatban (van-e ilyen esetben valami kedvezmény), vagy ki írhatja alá a 2011. évi beszámolót, ha az intézménynél csak nekem van mérlegképes végzettségem?

Kérdés: Szakleltárak vagy szakmai leltárak készítésének kötelezettségéről, az érintettek köréről, használandó nyomtatványokról szeretnénk tájékoztatót kapni.

Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben döntött arról, hogy a költségvetési kiadások és bevételek különbségeként adódó költségvetési hiányt áthidaló (rulírozó) hitel felvételével kívánja finanszírozni. A hitelkereten belül a hitelek felvétele lehívólevél alapján történik. A hitelek lejárata 364 nap. A hitelfelvételt a "pénzügyi vállalkozásoktól rövid lejáratú hitel felvétele?előirányzaton szerepeltetjük, mivel a rövid lejáratú likviditási hitelnek nincs előirányzata. Kérem, szíveskedjenek tájékoztatást adni arról, hogy a hitelfelvételt és annak év közben történő visszafizetését melyik főkönyvi szám alkalmazásával, és milyen módon kell könyvelni! Az év végén fennálló tartozásra, melyet 2012-ben kell visszafizetnem, kell-e 2012-ben kiadási előirányzatot képeznem?

Kérdés: Az alábbi példában szereplő számok alapján hogyan kell a pénzmaradványt nyilvántartásba venni a polgármesteri hivatalnál, valamint az intézményeknél? Mely tételekre kell előirányzatot képezni a polgármesteri hivatalnál és szintén az intézményeknél? Mind a polgármesteri hivatalnál, mind pedig az intézményeknél a szabad, illetve feladattal terhelt pénzmaradványt tartalékba kívánjuk helyezni, és a felhasználás után képezünk elő­irányzatot dologi vagy beruházási kiadásokra a felhasználásnak megfelelően a tartalékból.
– Tárgyévi helyesbített pénzmaradvány (pénzkészlet ą aktív, passzív elszámolások – rövid lejáratú likvidhitel): hivatalnál: 5000
– Tárgyévi helyesbített pénzmaradvány (pénzkészlet ą aktív, passzív elszámolások): intézményeknél: 3000
– Intézmények előző évi alulfinanszírozása: 200
– Intézményi pénzmaradvány-elvonás: 300
– Kiutalatlan költségvetési támogatás: 600
– Költségvetési befizetés többlettámogatás miatt: 100

Kérdés: Önkormányzatnál a pénzmaradvány nyilvántartásba vételére, a tartalékelszámolás helyes rendjére kérem szíves válaszukat az alábbi esetben.
A beszámoló 29. űrlap 21. sora helyesbített pénzmaradvány: -200, azaz negatív.
A beszámoló szerint a 33. űrlap miatt visszafizetendő, 29. űrlap 23. sora: -60
Költségvetési kiutalás kiutalatlan normatív támogatás miatt, 29. űrlap 25. sor: 1500
Költségvetési pénzmaradvány, 29. űrlap 28. sor
4211 Költségvetési tartalék elszámolása, 2011. évi nyitó egyenlege tartozik 200
Negatív pénzmaradvány esetén mi a helyes (kontírozás) könyvelés az egyes tételekre, milyen egyenlege lesz a könyvelés végrehajtása után a 4211, 4214, 494, 9812 főkönyvi számláknak?

Kérdés: A 288/2010. (XII. 21.) kormányrendelet előírásai szerint 2011. január 1-jével megalakultak a kormányhivatalok, amelyek átvették a központi költségvetési szervek jogszabályban meghatározott egyes feladatait és hatásköreit. Az általunk vizsgált költségvetési szervnél a kormányrendelet 28. § (2) bekezdés alapján a központi költségvetési szerv önálló jogi személyiséggel nem rendelkező területi egységei a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervévé váltak 2011. január 1-jétől. A feladat- és hatáskörök, valamint a feladatellátáshoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében ettől kezdve a kormányhivatal tekinthető az azonos feladatot ellátó, megszűnt területi szerv jogutódjának. A kormányrendelet szerint az átvett feladathoz tartozó ingó és ingatlan eszköz, valamint az infrastruktúra-állomány is térítésmentesen átadásra kerül a jogutód részére, a jogutódlás egyes kérdéseit az átalakulásban érintett szerveknek megállapodásban kell rögzíteni, a megállapodás megkötésére előírt határidő 2010. december 28-a volt. A rendelet 34. § (2) bekezdése szerint a jogutódlás során a vagyonállományt illetően a 2010. november 30-ai időpontot kellett figyelembe venni.
A megállapodások megkötésére egy kormányhivatallal sem került sor határidőre, ugyanakkor a feladatellátáshoz szükséges ingó és ingatlan eszközöket, immateriális javakat a kormányhivatalok használatba vették 2011. január 1-jétől. Az átadás-átvétellel kapcsolatos megállapodásokat 2011 második félévében fogják megkötni, az első aláírt szerződés 2011. június 30-i keltű. A központi költségvetési szerv a fent említett immateriális javakat és tárgyi eszközöket nem 2011. január 1-jével, hanem a megállapodások aláírásának napját követően, 2011. július 1-jével vezetné ki a könyveiből, és az értékcsökkenést is ő számolná el a megállapodás aláírásáig.
Az eszközök kivezetésének időpontja helyes-e? Az eszközöket a kormányrendelet szerinti jogutódlás napjával, azaz 2011. január 1-jével kell-e kivezetni a könyvekből, vagy arra csak a megállapodások aláírását követően kerülhet sor?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 150. számában megjelent, 2952. kérdésre adott válasszal kapcsolatos a kérdésünk. Nem ismert, hogy az ügyintéző mikor szerezte a mérlegképes könyvelői képesítést. Válaszukban azt írják, hogy rendkívüli gyorsasággal, soron kívül kell regisztráltatnia magát. Én 2004-től végzem egy körjegyzőség egyik önkormányzatánál a beszámolóval, költségvetéssel kapcsolatos tevékenységet, nem írhatom alá, mivel regisztrációs számom még nincs. 2010-ben szereztem meg a mérlegképes könyvelői oklevelet, én is kérhetem-e soron kívül a regisztrációs számot? Ha nem, akkor kijelölhetjük (felkérhetjük-e) a körjegyzőség másik községében dolgozó regisztrációs számmal rendelkező köztisztviselőt, hogy a mi önkormányzatunk adatszolgáltatását is aláírja?