674 talált cikk a bevallás kifejezésre

Kérdés: A községi önkormányzatnak és a polgármesteri hivatalának az adószáma megegyezik? Nem kell, hogy külön legyen az önkormányzatnak és külön a polgármesteri hivatalnak? Nem körjegyzőség esetén? Melyik jogszabály határozza meg?

Kérdés: GESZ jellegű oktatási szolgáltató intézmény vagyunk. A közétkeztetést igénybe veszik normatív támogatásban részesülő gyerekek is, 50%-os kedvezménnyel, vagy ingyenesen étkezőként, ami önkormányzat által finanszírozott, állami normatív támogatás. A közétkeztetés-elszámolásnál nyilvántartásunkban a bevétellel szembe tudjuk állítani a rá vonatkozó kiadásokat. Az áfabevallásunkban szerepeltetjük a kiszámlázott szolgáltatás befizetendő áfaösszegét, valamint az előzetesen felszámított áfa összegét arányosítással számítottan. Természetesen a befizetendő adó és az előzetesen felszámított adó nem egyezik meg teljes egészében. A bevallás időszakában hol befizetendő, hol visszaigényelhető adó (áfa) keletkezik. Kérjük szíves állásfoglalásukat megküldeni, hogy a közétkeztetési élelmezési kiadásokkal kapcsolatos előzetesen felszámított áfa visszaigénylése teljes egészében jogos lenne-e? Azaz a támogatási összeg és az ingyenes adagra való tekintet nélkül kell-e kiszámolni a visszaigényelhető áfaösszeget, vagy az általunk alkalmazott, arányos elszámolási gyakorlat a megfelelő?

Kérdés: Negyedéves áfabevalló költségvetési szerv ipari csarnokot vásárolt 5 részletre, 5 éven keresztül. A számla teljesítése 2010. decemberi, a földhivatali bejegyzés már abban az évben megtörtént. Az eladó 1 számlát bocsátott ki. A költségvetési szerv pénzforgalmi szemléletben bevalló, visszaigénylő pozícióban van. 2011 januárjában megtörtént az első részlet kifizetése. A teljes összeg, vagy csak a pénzügyileg rendezett érték áfája igényelhető vissza? Ha a kifizetett áfa visszaigényelhető, a ki nem fizetett részt a bevallás 81. sorában szerepeltetni kell-e annak ellenére, hogy pénzforgalmat könyvelünk?

Kérdés: Önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság (továbbiakban: gazdasági társaság) üzleti partnere, a felek közötti megállapodás értelmében, követelése egy részét elengedi. Ebben az esetben az adó-visszaigénylési joggal összefüggő megfizetettségi feltétel hogyan értelmezhető, hogyan vehető számításba?

Kérdés: 2010. decemberi teljesítésű dátummal vásároltunk egy ingatlant, mely fordított áfásnak minősül. 2010. decemberben foglaló néven csak egy kis része lett kifizetve, a többi várhatóan márciusban. Mely időszakban kell bevallani az ügylet áfáját, 2010. decemberben, vagy 2011-ben a kiegyenlítéskor? Levonásba helyezhető-e az áfa, ha nincs kifizetve a teljes vételár?

Kérdés: Intézményünkben a feladatok átcsoportosítása miatt néhány kollégának megszűnik a jogviszonya. Ameddig nem találnak új munkahelyet, igényelni fogják a munkanélküli-ellátást. Kérdésünk, hogy ők milyen formában jutnak hozzá a családi kedvezményhez? A munkanélküli-ellátás időszakában esedékes kedvezményt majd csak a bevallásukban érvényesíthetik?

Kérdés: Két önkormányzat közösen létrehoz egy gazdasági társaságot (továbbiakban: Kft.). A két önkormányzat (egy-egy) gazdasági társasága nem vagyoni betétként különböző eszközöket, illetve vagyoni értékű jogokat bocsát a Kft. rendelkezésére üzletrész fejében (apportálás). Ilyen esetben az üzletrész átengedése önmagában jogosít-e az apport kapcsán áthárított áfa visszaigénylésére a Kft. részéről, vagy át kell-e utalni az apportáló gazdasági társaság részére az áfát ahhoz, hogy az apport áfáját a Kft. (apportot fogadó) bevallásában áfa-visszaigénylésként szerepeltethesse? Egyáltalán van-e lehetőség arra, hogy az apportot fogadó visszaigényelhesse az apport áfáját?

Kérdés: Közüzemi szolgáltatásainkat üzemeltető társaságunk (továbbiakban: X) egy céggel (továbbiakban: Y) megbízási szerződést kötött. 2009-ben az X cég alapdíjat számlázott ki Y társaságnak, melyet egy harmadik (Z) cég rendezett. Ezt követően a vevő kérte, hogy a számlát osszuk meg úgy, hogy annak egy részét Z társaság nevére állítsuk ki. Ez megtörtént, és kiküldtük a számlát 2009-ben Z-nek és Y-nak is. Y társaság rendezte tartozását, Z azonban 2010-ben visszaküldte azzal, hogy nem állapodtak meg Y-nal, ezért nem fizetik ki. Ezt követően X társaság lesztornózta a számlát, és kiállított egyet az eredeti vevő Y felé ugyanazzal a tartalommal. Van-e önellenőrzési kötelezettségünk?

Kérdés: Helyi önkormányzat alpolgármestere a Pttv. 4. § (2) bekezdése alapján tiszteletdíjat, illetve a 18. § (2) bekezdése szerint költségátalányt kap havi rendszerességgel. Milyen adózási szabályokat kell alkalmazni a tiszteletdíj és a költségátalány kifizetése esetén? (Van-e lehetőség a 10% igazolás nélkül elszámolható költséghányad alkalmazására mindkét kifizetés esetén?)

Kérdés: Újonnan megválasztott főállású polgármester a Pttv. 18. § (1) bekezdés szerinti költségtérítést választja. 1. Melyek lehetnek azok a polgármesteri tisztség ellátásával összefüggő költségek, amelyek ily módon megtéríthetőek? 2. Létezik-e arra vonatkozó szabályozás, amely a kifizetés ütemezésére tartalmaz előírást? (Havi, negyedéves.) 3. Milyen bizonylatokkal szükséges alátámasztani a polgármesteri hivatalban az elszámolt kifizetést? 4. Kinél kell őrizni a költségek eredeti bizonylatait, és ki jogosult ellenőrizni azokat?