Közalkalmazott besorolása

Kérdés: Az Országos Képzési Jegyzékről szóló, 2003. 12. 30-ig hatályban lévő 7/1993. MüM rendelet alapján (jelenleg a 2004. jan. 1-jétől hatályos 37/2003. OM rendelet) az 54-es számmal kezdődő képzések emelt szintűek. A 138/1992. Korm. rend. 12. § (4) bekezdése szerint, ha a közalkalmazott az OKJ-ben szereplő emelt szintű szakképesítéssel rendelkezik, besorolásakor a felsőfokú szakképesítésre vonatkozó rendelkezést kell alkalmazni. Ez alapján a Kjt. 61. § (1) bek. e) pontja szerint "E" fizetési osztályba sorolandó. Így tehát az 54-es számmal kezdődő OKJ-s képzés középfokú vagy felsőfokú?
Részlet a válaszából: […] ...szereplő emelt szintű szakképesítéssel rendelkezik (OKJ 54), besorolásakor, valamint a második és további szakképesítés figyelembevételekor a felsőfokú szakképesítésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Tehát a jogszabály megengedi az "E" fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Magánszemély által bérbeadott ingatlan adózása

Kérdés: Intézményünk magánszemélytől vesz bérbe ingatlant. Ilyen esetben nekünk kizárólag 20 százalék adót kell levonnunk a kifizetett bérleti díjból, vagy 38 százalék adóelőleget, tekintettel arra, hogy a bérbeadó önálló tevékenységet folytató magánszemélyként végzi ezt a tevékenységet adószám birtokában?
Részlet a válaszából: […] ...meg kell állapítania és le kell vonnia. A 20 százalék mértékű adót a bérbeadással összefüggésben a magánszemély részére kifizetett bevételek együttes összegéből kell levonni, amelyek például a következők lehetnek:1. a bérleti díj,2. a kapott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.

Étkeztetés támogatásával kapcsolatos arányosítás

Kérdés: Óvodánk konyhát üzemeltet. Havi áfabevallók, illetve -fizetők vagyunk. Az áfa arányosításánál a számlálóban, illetve a nevezőben mi szerepeljen?
Részlet a válaszából: […] ...hányad számításakor a tevékenységszintű arányosítás során a számlálóban a támogatott tevékenységgel kapcsolatos adóköteles bevételek és adóalapot képező támogatások összegét, a nevezőben pedig a számlálóban szereplő adatokon felül az adóalapot nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.

Támogatás áfája

Kérdés: Önállóan gazdálkodó intézmény vagyunk, éves költségvetésből gazdálkodunk. Az éves intézményfinanszírozásból, plusz saját bevételeinkből áll össze költségvetésünk. Konyhánk áfakörbe tartozik, élelmiszer-beszerzéseinkre konkrét összeget igénylünk, bevételeink tartalmazzák a térítési díjakat. Adataink a következők: kiadás 7523 ezer forint. Bevételek: 3337 ezer forint + 2158 ezer forint + 638 ezer forint, ez összesen 6133 ezer forint. A kiadás és a bevétel közötti 1390 ezer forint különbözet az 50 százalékos térítési díjakból származik. Levonhatom-e továbbra is teljes egészében az étkezési nyersanyagok beszerzését terhelő áfát, vagy csak arányosítva, illetve ha konyhai felszerelést vásárolok, ott is arányosítani kell-e?
Részlet a válaszából: […] ...A kérdésfelvetésből arra lehet következtetni, hogy a bevételek és kiadások közötti különbözetre – mely a csökkentett ár alkalmazásából fakad – az intézményfinanszírozás keretében kapják meg a fedezetet. (A szociálisan rászorulóknak 50, illetve 70...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.

Tételes elkülönítés vagy arányosítás

Kérdés: A művelődési központ önkormányzati támogatásból és saját bevételekből tartja fenn magát. Az önkormányzat által adott támogatás sajnos az üzemvitelre sem elég (fűtés, világítás stb.). A támogatásból személyi juttatásokra és azok járulékaira futja. A művelődési központ tételesen ki tudja mutatni, hogy a filmkölcsönzési díjat és a színházi előadások díját saját jegybevételből fedezi, míg az önkormányzattól kapott támogatásból személyi juttatásokat és annak járulékait fizeti. A kérdésem arra vonatkozik, hogy a saját jegybevételből fedezett filmkölcsönzési díjnak és a színházi előadások díjának előzetesen felszámított adója levonásánál lehet-e alkalmazni a tételes elkülönítést, valamint az adó levonható-e?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 38. § (3) és (4) bekezdése abban az esetben írja elő az arányosítást, ha az adóalany az előzetesen felszámított adót nem tudja tételesen elkülöníteni, vagy ha el tudja ugyan különíteni, de azt akár csak részben is adóalapot nem képező államháztartási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.

Gyermekfelügyelő besorolása

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, gyermekfelügyelőket alkalmazunk, akik OKJ-s gyermekfelügyelői tanfolyamot végeztek, mely középfokú végzettséget adott, és amely szükséges ahhoz, hogy ezen munkakört betöltsék. A tanfolyam elvégzése után gyermekvédelmi asszisztensi végzettséget igazoló bizonyítványt kaptak. Helyesen járunk-e el, ha ezzel a végzettséggel "E" kategóriába soroljuk azokat, akik érettségivel rendelkeznek, és emellett megszerezték ezen végzettségüket?
Részlet a válaszából: […] ...az OKJ szerinti emelt szintű szakképesítéssel rendelkezik, besorolásakor, valamint a második és további szakképesítés figyelembevételekor a felsőfokú szakképesítésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Tehát a jogszabály megengedi az "E"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Mérkőzésvezető jövedelmének adókötelezettsége

Kérdés: Intézményünk sportnapokat fog szervezni, melyek keretében hivatásos mérkőzésvezetőket kértünk fel az egyes mérkőzések vezetésére. Kérjük szíves ismertetésüket a kifizetett összegből történő helyes adóelőleg-levonási szabályokat illetően!
Részlet a válaszából: […] ...további kifizetésekkor nem fogadja el az adóterhet nem viselő járandóságra vonatkozó nyilatkozatot.Az egyes, mérkőzésenként megszerzett bevételek tekintetében tehát nyilatkoznia kell a magánszemélynek arról, hogy azokat milyen módon kívánja kezelni. A bevétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Mit kell bevonni az arányosításba?

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartása alatt működik egy közös igazgatású közoktatási intézmény (általános iskola és óvoda), mely gazdálkodási jogkörét tekintve részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, önálló adószámmal és pénzintézetnél vezetett bankszámlaszámmal rendelkezik. Az intézmény adóköteles az iskolai étkeztetést tekintve, és emellett tárgyi adómentes tevékenységet (oktatás) is végez. Az adóköteles tevékenység költségei tételesen elkülöníthetők, de a közüzemi díjak nem. Az intézmény bevétele az iskolai étkeztetésből, pedagógiai szaktanácsadásból, egyéb saját bevételekből (pályázat útján nyert támogatások) és az önkormányzat által intézményi finanszírozásként nyújtott támogatásból tevődik össze. A tételesen elkülöníthető iskolai étkeztetési tevékenységhez tartozó előzetes áfa egészében levonható-e, ha igen, a tételesen el nem különíthető, arányosításra kerülő beszerzésekhez a levonási hányad számításánál mit kell a számlálóba és a nevezőbe belevenni? A fenti tevékenységet illetően mi tartozik az Áfa-tv. 3. számú mellékletének 2. A) és 2. B) pontjához, nevesítve a mi példánkban?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az iskola államháztartási támogatásban is részesül, akkor a levonási hányad megállapítása érdekében az államháztartási támogatást az arányosításba be kell vonni, azt az arányosítási képletben a nevezőben kell szerepeltetni. Nem közömbös, hogy az iskola az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Strandüzemeltetési tevékenység áfája

Kérdés: Önkormányzatunk az adómentes tevékenységén túl strandüzemeltetési tevékenységet is folytat. Ez adóköteles tevékenység, ami után áfát fizetünk. A strandi tevékenységet külön szakfeladaton számoljuk el, kiadásait el tudjuk különíteni. Kell-e arányosítást alkalmaznunk az önkormányzat egészére vonatkozóan az áfa-visszaigénylésnél? Beleszámít-e a bevételekbe az államháztartási költségvetési támogatás? Illetve kezelhetjük-e külön a strandot, mint önálló tevékenységet az áfa szempontjából?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 38. § (1) bekezdés b) pontja értelmében az adóalany a kizárólag az adólevonásra jogosító támogatásból (is) finanszírozott tevékenységéhez kapcsolódó beszerzései tekintetében az adólevonási jogot a 3. számú melléklet I. részében foglaltak szerint e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 10.

Közhatalmat gyakorló szervek áfaalanyisága

Kérdés: Az új Áfa-tv. szerint 2004. január 1-jétől nem minősülnek adóalanynak a helyi önkormányzatok. 2003. évben a bevételünk meghaladta a nettó 4 millió forintot, és 2004-ben is meghaladja. Adóalanyiságunk megszűnt-e automatikusan a törvény erejénél fogva, vagy sem? Van-e teendőnk ezzel kapcsolatosan?
Részlet a válaszából: […] ...A 4 millió forintos összeghatárt az egyéb (azaz a közhatalmi tevékenység bevétele nélküli) gazdasági tevékenységből származó bevételek esetében kell figyelni. Amennyiben az ezen tevékenységből származó bevételek a tárgyévet megelőző évben ténylegesen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 10.
1
47
48
49
52