Találati lista:
461. cikk / 551 Tiszteletdíj előirányzatának tervezése
Kérdés: Önkormányzati képviselők részére a tiszteletdíjak – a jogszabályi előírások alapján – az alakuló ülésen, majd a mindenkori költségvetés elfogadásával megállapításra kerülnek. Hogyan járjon el az önkormányzat annak a képviselőnek az esetében, aki már a döntéshozatalkor (tiszteletdíj megállapításakor) nyilatkozik: A) Le kíván mondani tiszteletdíjáról úgy, hogy nem ajánlja fel meghatározott célra. Kérdés: Ha már tudjuk a költségvetés tervezésekor, hogy az egész évit nem kívánja felvenni, és nem ajánlja fel, meg kell tervezni a költségvetésbe? Amennyiben igen, év közben hova könyveljük a fel nem vett és fel nem ajánlott tiszteletdíjat? Amennyiben nem kell megtervezni, és év közben változtatja meg nyilatkozatát, miből biztosítjuk a fedezetét? B) Lemond a tiszteletdíjáról úgy, hogy fel kívánja ajánlani valamilyen alapítvány, önkormányzati intézmény javára. Kérdés: a) A költségvetésbe megtervezett bruttó összegű tiszteletdíj és az utána betervezett egyéb járulékok összegét kell átutalni a megjelölt alapítvány számlájára, vagy csak a számfejtett (leadózott) nettó tiszteletdíjat ajánlhatja fel és utalhatja az önkormányzat a megjelölt alapítvány számlájára? b) Könyveléstechnikailag hogyan kell eljárni az önök által helyesnek minősített esetben?
462. cikk / 551 Adómentes reprezentációs kiadás meghatározásához figyelembe vehető bevételek
Kérdés: A költségvetési szervnél az "alaptevékenység szakfeladaton elszámolt pénzforgalmi bevétel"-ébe beleszámít-e az OEP-től az egészségügyi tevékenység ellátásáért kapott finanszírozás? Kórház vagyunk, és szeretnénk meghatározni az adómentes reprezentációs keretünket. Az OEP-finanszírozáson kívüli bevételünk a költségvetési támogatás, ezen túli bevételünk elenyésző, vállalkozási tevékenységünk nincsen.
463. cikk / 551 Óvodai intézmény által végzett étkezési szolgáltatás elszámolása
Kérdés: Önkormányzati intézmény által – kht. – fenntartott iskolának nyújtott étkezési szolgáltatás tárgyában kérek állásfoglalást az alább közölt információk figyelembevételével. A korábban önkormányzati fenntartású településünkön működő általános iskola fenntartását a 2006. oktatási évtől kezdődően, közoktatási megállapodás keretében közhasznú társaság végzi. A továbbiakban az önkormányzat által fenntartott óvodai intézmény nyújtja az étkezési szolgáltatást a kht. által fenntartott iskola számára. Jelen körülmények között a következőkre várom válaszukat, illetve törvényi útmutatásukat: – az étkezési szolgáltatásunkat a továbbiakban milyen törvényi keretek között folytathatjuk (vállalkozási tevékenység keretében)? – a számlázott étkezési díjra létezik megszorítás (nyersanyagköltség, rezsidíj átháríthatósága)?
464. cikk / 551 A panellakások energiatakarékos felújításának elszámolása II.
Kérdés: Hogyan kell könyvelni az önkormányzatnál a panellakások pályázati pénzzel megvalósított energiatakarékos felújítását a számlatükör 2006. évi változása után? A Költségvetési Levelek 55. számában megjelent 1245. sz. kérdésre adott válasz a költségek teljes összegét (pályázat + önkormányzati hozzájárulás + önerő) osztja fel a tulajdoni arányoknak megfelelően. Az 56. szám 1262. sz. kérdésében már csak az önkormányzati hozzájárulás összege kerül megbontásra magán- és önkormányzati tulajdon szerint. Milyen számlára kell könyvelni a pályázatra eső 1/3 részt és a lakosságtól befolyt önerőt? Kell-e alkalmazni a 487. Továbbadási célú bevételek számlát az átvett pénzekre, illetve a 397. Továbbadási célú kiadások számlát az ezekből kifizetett felújítások összegére? Helyes-e az értelmezésünk, hogy ezeken a főkönyvi számlákon csak államháztartáson belülre továbbított pénzeszközök szerepelhetnek?
465. cikk / 551 A könyvvizsgálati kötelezettségnél a kiadások megállapítása
Kérdés: Az Ötv. 92/A § (2) bekezdése szerint könyvvizsgálatra kötelezett önkormányzatok esetében a teljesített kiadások összegének megállapításakor a finanszírozási célú kiadásokat (pl. rövid lejáratú értékpapír-vásárlás) a bevételekkel módosított vagy bruttó összegben kell figyelembe venni?
466. cikk / 551 Ingatlanok értékesítéséből származó bevételek utáni befizetési kötelezettség
Kérdés: Hány százalékos befizetési kötelezettség terheli a központi költségvetési szervek ingatlanértékesítését 2006-ban? Melyik bevételi soron kell kimutatni a főkönyvi nyilvántartásban a sok éve részletekben törlesztett szolgálati lakás értékesítéséből befolyó bevételt? Van-e befizetési kötelezettség e bevételek után? Ha igen, akkor melyik év szabályát kell alkalmazni?
467. cikk / 551 Állami hozzájárulások elszámolási számla alkalmazása
Kérdés: Fejlesztési célú hitellel rendelkező önkormányzat vagyunk, pénzintézetnél alszámlát nyitottunk a normatív állami támogatás pénzforgalmunk bonyolítására. Az alszámlára érkező bevételeket az érkezés napján átvezettük a költségvetés bankszámlánkra, ahonnan teljesítjük mind a működési, mind a fejlesztési kiadásainkat. Helyesen járunk-e el az alszámla átvezetésével? Helyesen gondoljuk-e, hogy az alszámláról nem teljesítünk kifizetéseket? Hó végén az alszámlaegyenleg 0 forint.
468. cikk / 551 Költségvetési szervek bevétele utáni 5%-os befizetési kötelezettség
Kérdés: A központi költségvetési szerveknek 2006. évben mely bevételek után kell 5%-os befizetési kötelezettséget teljesíteniük?
469. cikk / 551 Reprezentáció adókötelezettsége
Kérdés: Reprezentáció értéke utáni 44% adóból nem kell megfizetni azt az összeget, amely nem több, mint az adóévre elszámolt éves összes bevétel 1%-ának, de legfeljebb 25 millió forintnak a 44%-a. Költségvetési szervek esetén mely bevételek tartoznak ide? Tárgyévben az előző évi bevétel szolgál-e alapul? Az adófizetési kötelezettségnek mikor, milyen időközönként kell eleget tenni? Tárgyévben az előző év alapján számolt reprezentáció értéke utáni adót kell megfizetni?
470. cikk / 551 Az önkormányzat elszámolási feladata a víziközmű-társulat megszűnésekor
Kérdés: A szennyvízcsatorna-beruházást az önkormányzat a víziközmű-társulattal mint társberuházó valósítja meg. A szennyvízcsatorna-beruházáshoz az önkormányzat céltámogatást vett igénybe, ezért a lebonyolító az önkormányzat volt. A beruházás nyilvántartása (számlák fizetése) 2005. évben az önkormányzatnál történt meg. Az elkészült beruházás aktiválását 2006. évben az önkormányzat végzi el. A víziközmű-társulat az érdekeltségi hozzájárulás megelőlegezésére hitelt vett fel, amit a beruházást elszámoló önkormányzat részére átadott, mint saját erőforrást. A társulat a felvett hitel átadását rendkívüli ráfordításként számolta el 2005. évben, emiatt a társulat egyszerűsített éves beszámolójában a saját tőke negatívvá vált. Helyesen számolta-e el a társulat a hitel átadását, a negatív saját tőke miatt mi a teendő? Van-e az önkormányzatnak teendője a víziközmű-társulat elszámolásával kapcsolatban?
