784 talált cikk a bizonylat kifejezésre

Kérdés: Egy magyar cég (társaság) streamingszolgáltatást nyújt Magyarországon, illetve az Európai Unión belül is magánszemélyeknek. Az áfát a MOSS egyablakos rendszeren keresztül vallja be és fizeti meg. A streamingszolgáltatásról szükséges-e számlát kiállítani, vagy elegendő számviteli bizonylat kiállítása?

Kérdés: Intézményünk szeretne online nyereményjátékot indítani, melynek keretében marketingeszközöket vagy az intézményünknél felhasználható fürdőbelépőjegyet lehetne nyerni. Az így kiadott ajándékokkal milyen módon lehet elszámolni? Adózás tekintetében a marketingeszközök beszerzési árával, valamint a belépőjegy-árusításban szereplő összeggel számolva a reprezentáció-hoz hasonló módon egyes meghatározott juttatásként személyijövedelemadó- és szochoköteles?

Kérdés: Egyre több helyen előkerül a számlázással kapcsolatos kérdések között a számlán szereplő fizetési mód szerinti kiegyenlítésének kötelezősége, ugyanis a feltüntetett fizetési mód csak tájékoztató jellegű, így a készpénzes számlát lehet átutalással és fordítva is teljesíteni. Pl. "Hihetetlen ugyan, de a számla fizetési módja nem kötelező eleme a számlának. Ez gyakorlatilag a könyvelőnek szóló útmutató, hogy ezt a számlát valószínűleg azzal a fizetési móddal bocsátották ki. Azért csak »valószínűleg«, mert arra sincs semmilyen előírás, hogy egy »készpénz«-fizetési módú számlát valóban készpénzzel egyenlítettek ki, és persze egy átutalásos számlával is beballaghat a vevő a cég telephelyére azért, hogy azt készpénzzel kifizesse." Az Áfa-tv. 169. §-a alapján valóban nem kötelező tartalmi eleme a számlának a fizetési mód. Ugyanakkor az Áfa-tv. 176. §-ában szabályozott egyszerűsített számlára vonatkozik az a szabály, hogy a készpénzfizetéssel egyidejűleg állítható ki.
Ha a készpénzes számla – amit alapvetően egy azonnali teljesítésű ügyletnek kellene tekinteni – későbbi dátummal lesz kiegyenlítve, akkor a szállítónál hiány keletkezik. Mi az irányadó jogszabály, mennyire átjárható a fizetési mód, a gyakorlatban átutalásos számla készpénzzel történő teljesítésére van példa, és ez fordítva is igaz?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 291. számában, az 5181. számú kérdésre adott válasz szerint az olyan, Áht. 1. §-ának 19. pontja szerinti támogatásként nyújtott juttatások esetében, amelyeknél a juttatást nyújtó önkormányzat vagy önkormányzati költségvetési szerv nevére szóló számla kerül kiállításra, a számla értékének nettó összege a K512. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre megnevezésű rovaton, az áthárított általános forgalmi adó a K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó rovaton számolandó el. Egy adott, nem bejegyzett civil szervezet (például népdalkör) részére nyújtott támogatás könyveléséhez szükséges-e – az előbbi könyvelési szabályok figyelembevételével – valamennyi, a támogatást juttató önkormányzat vagy önkormányzati költségvetési szerv nevére, címére és adószámára kiállított számla tételes rögzítése a könyvelési rendszerben, vagy elegendő egy, az egyes számlák áfakategóriái szerinti megbontást tartalmazó "belső" összesítő bizonylat rögzítése, amelyek alapján a nettó összegek és az egyes áfakategóriák szerinti áfaösszegek egy összegben, az egyes számlák kibocsátóinak adatai nélkül kerülnének az ASP Gazdálkodási Szakrendszerében szerepeltetésre?

Kérdés: Helyi adótartozással érintett adózó felszámolásra került. A hitelezői igényt az önkormányzat helyett a polgármesteri hivatal nyújtotta be tévedésből. A felszámolás befejezésekor a hitelezők között felosztandó vagyonból az ingatlan résztulajdonát kapta a polgármesteri hivatal. A követelés jogos tulajdonosa az önkormányzat lett volna, így az ingatlanvagyon-részt is az önkormányzatnak kellett volna megkapnia. Mivel a felszámolás befejeződött, és a polgármesteri hivatal nevére került az ingatlanhányad, ezért valamilyen módon azt a követelés jogosultjának át kellene adni. Megteheti-e a polgármesteri hivatal, hogy az ingatlan vagyoni hányadát az önkormányzat részére térítésmentesen átadja? Ha igen, akkor a felszámoláskor átvett vagyont hogyan könyveli a polgármesteri hivatal, és hogyan könyveli annak térítés nélküli átadását?

Kérdés: Önkormányzatunk a jegyző részére egy elektromos autót biztosított használatra. Az autó "tankolására" a jegyző otthonában a saját elektromos hálózatából kerül sor, ami havi 25 000 forint kiadást jelent. Ilyen esetben, amikor a járművet a munkáltató biztosítja, de az azzal kapcsolatos "tankolási" költségek a munkavállalót terhelik, jár-e a kilométerenkénti 15 forint költségtérítés?

Kérdés: Az ingatlan-bérbeadás számlázásával kapcsolatos, a Költségvetési Levelek 303. számában a 5379. kérdésre adott válaszból kiindulva szeretnénk kérdezni, hogyan alakul a közterület--használat áfakötelezettsége a 2020/12. Adózási kérdésre (A közterület-használati díj áfabeli megítélése) adott válasz alapján, ha az önkormányzat áfakötelezettséget választott az egyéb ingatlanok bérbeadására?

Kérdés: Intézetünk a számlázóprogram által előállított eletronikus számlákat csak pdf-formában fogadja el. Az egyik szállítónk számláján az alábbi szöveg van feltüntetve: Elektronikus bizonylat, aláírás nélkül is érvényes. Véleményünk szerint ez a megnevezés ugyanazt jelenti, mint az "elektronikus számla". Jól értelmezzük? A szállító a számlájához fog csatolni egy levelet, melyben feltünteti, hogy "a tárgyban szereplő számla nem e-számla, hanem olyan bizonylat, ami aláírás és pecsét nélkül is érvényes".

Kérdés: Egyetemünk alkalmaz egyéni vállalkozóként vagy kft.-tagként óraadó tanárokat. Jól értelmezzük, hogy az egyetemi oktatásban részt vevő oktatók az Áfa-tv. 165. §-a alapján mentesülnek a számlakibocsátási kötelezettség és a számla-adat-szolgáltatási kötelezettség alól, de számviteli bizonylatot ki kell állítaniuk?

Kérdés: A településen lévő iskolában – a korábbiakban kialakult gyakorlat szerint, az önkormányzat megbízása alapján – az iskolatitkár helyben szedi be az étkező gyermekektől az étkezési térítési díjakat. Mindenki készpénzben fizet, a térítési díj összegéről (kézi) nyugtát állítunk ki. (A nyugtás beszedésen egyelőre nem szeretnénk változtatni, ha nem szükséges.) Az így beszedett térítési díjakat az iskolatitkár a postán, csekken feladva befizeti az önkormányzat bankszámlájára. Így az önkormányzatnál bevételként a bankszámlán jelenik meg. Úgy véljük, hogy ez az eljárás nem helyes, mert a banki jóváíráshoz nem kapcsolhatók nyugtás, készpénzes tételek. Helyesebb lenne úgy, ha az összegyűjtött térítési díjak összegét az önkormányzat házipénztárába fizetné be az iskolatitkár (illetve innét kerülne feladásra a postán)? Amennyiben a házipénztárba fizeti be, akkor maradhat-e a pénztár bevétele, vagy mindenképpen be kell fizetni a bankszámlára?