Kettős munkakör járuléka

Kérdés: Önkormányzati dolgozónk két munkakört lát el egy munkaszerződéssel. Az osztott munkakört a 'T1041-es lapon úgy jelentik be, hogy egy bejelentőlaphoz a 13. pótlapból két dinamikus lapot képeznek, mivel egy pótlapon csak egy munkakört lehet bejelenteni. Egy vagy két biztosítási jogviszonynak kell tekinteni az egy munkaszerződéssel, két munkakörre létrejött munkaviszonyt? A Tbj-tv. 27. §-ának (2)-(3) bekezdései szerinti járulékfizetési alsó határ után egyszer vagy kétszer kell megfizetni a járulékot? Felmerül továbbá kérdésként, hogy a kapcsolt munkakörben foglalkoztatott személy biztosítottként történő bejelentése, és a személyére vonatkozó havi adó- és járulékbevallásban történő adatszolgáltatás során a munkaköröket azonosító FEOR-számokat egy jogviszony esetében szükséges-e külön-külön feltüntetni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 45. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a munkaszerződés két mellőzhetetlen tartalmi eleme a munkavállaló alapbére és munkaköre. Az Mt. nem szabályozza, hogy a munkaszerződésben hány munkakör köthető ki, ezzel összhangban, kifejezett tiltás hiányában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Adószámos magánszemély szakértői tevékenysége

Kérdés: Önkormányzatunk egyre több adószámos magánszeméllyel kerül kapcsolatba, akik a tevékenységükről számlát állítanak ki. A számlájuk alapján a díjazásuk számfejtésre kerül a központi illetményszámfejtő rendszerben, azonban nem tudjuk megítélni, hogy kifizetőként milyen levonásokat kell érvényesítenünk. A 15%-os adóelőleg minden esetben levonásra kerül, azonban a tb-járulék levonása kapcsán bizonytalanok vagyunk. A partnerek közül van, aki bejelentett főállással rendelkezik, és munkáltatói igazolást is hoz, hogy biztosítottnak minősül. Van egy olyan passzus is, hogy ha a díjazása eléri a minimálbér egyharmadát akkor biztosítottnak minősül. A magánszemély által kiállított számla összege 300 000 forint, munkáltatói igazolást csatolt mellé, szerződés szerint szakértői tevékenységet látott el egy kiállítás megszervezésében.
Részlet a válaszából: […] A kifizetőnek az adóelőleget meg kell állapítania a számlaadásra kötelezett magánszemély – adószámos magánszemély – által számlázott bevételből. Ha az adószámos magánszemély foglalkoztatása biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban történik, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Adomány a földrengés sújtotta településnek

Kérdés: Önkormányzatunk és a megyei horvát nemzetiségi önkormányzata szeretnének a horvátországi földrengés sújtotta településre tartós élelmiszert, tisztítószert, esetleg takarókat vásárolni, és kamionnal eljuttatni. Ez az adomány ilyen esetben és formában adómentes juttatásnak vagy reprezentációs költségnek minősül-e, és meg kell fizetni utána a reprezentációs adót és járulékot?
Részlet a válaszából: […] A horvátországi illetőségű magánszemélyeknek juttatott adomány után Magyarországon nem keletkezik adókötelezettség a 2000. évi XVIII. törvény 21. cikkelye alapján. A horvát illetőségű magánszemélyek ilyen típusú jövedelme Horvátországban adózik. A katasztrófa sújtotta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Csökkentett munkabér a járvány idején

Kérdés: Megállapítható-e a munkavállaló részére a veszélyhelyzettel összefüggésben csökkentett bér, csökkentett munkaidő, illetve fizetés nélküli szabadság?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a munkáltató a veszélyhelyzet közvetlen következményeként nem tud munkát biztosítani a munkavállalónak, az nem tud dolgozni, ez főszabályként az Mt. alapján igazolt, nem fizetett távollétnek minősül. Ehhez önmagában semmilyen megállapodásra nincs szükség. Mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Munkáltatói járványügyi intézkedési lehetőségek

Kérdés: Milyen járványügyi intézkedéseket tehet egy munkáltató?
Részlet a válaszából: […] A járványügyi intézkedések, mint hatósági intézkedések, nem tartoznak a munkáltató hatáskörébe. A fertőző megbetegedések, járványok megelőzése és leküzdése a járványügyi tevékenység keretébe tartozik, melynek keretében intézkedéseket az egészségügyről szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Pedagógus helyes besorolása

Kérdés: 2013. 03. 18. napjától foglalkoztatunk egy közalkalmazott óvodapedagógus munkavállalót. Idén jelezték felénk, hogy valószínűleg rosszul lett besorolva, amikor alkalmazásba került. A munkavállaló a Vhr. 6. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva értesített bennünket, hogy 2013. 03. 18. napján rendelkezett legalább 6 év munkaviszony jellegű jogviszonnyal, ezért őt a Gyakornoki besorolás helyett Pedagógus I. fokozatba kellett volna sorolni, de ezekről a jogviszonyokról a munkáltatót nem tájékoztatta. Szeretnénk megállapítani a kolléga helyes besorolását. A közalkalmazott az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól kért a biztosítási jogviszonyairól nyilvántartást, melyben 1992. 07. 18. napjától szerepelnek 2013. 03. 17. napjáig olyan jogviszonyok, melyekről nem tudjuk, hogy beszámítanak-e a besorolásához, illetve figyelembe kell-e venni a pedagógus-előmenetel szempontjából. Figyelembe vehetők-e a következők:
- mezőgazdasági termelőszövetkezet; munka-viszony és egyéb biztosítási jogviszony,
- munkanélküli-járadék/-ellátás, keresetpótló juttatás időszaka,
- bt.-nél eltöltött munkaviszony,
- munkaviszony fennállása alatt GYED, GYES ideje,
- ahol az szerepel, hogy "munkaviszony jellegű jogviszony, munkaviszony, országgyűlési képviselő, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony"?
Részlet a válaszából: […] A pedagógusokra speciális előmeneteli rendszer vonatkozik, melynek alapját a köznevelési törvény és a kérdésben is említett Vhr. adja.Ezek alapján a pedagógusok illetményének megállapítása részben attól függ, hogy milyen fokozatba (Gyakornok, Pedagógus I. stb.) sorolhatók be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Megbízási díj és nyugdíj miatti kereseti korlát

Kérdés: Megbízási jogviszonyban dolgozom egy önkormányzatnál, és a megbízási díj 90%-a után fizetek járulékot és szja-t. 2018-ban mennyi lehet a keresetem? A megbízási díj teljes összegét kell figyelembe venni, vagy csak a 90%-os összeget, hogy ne lépjem át a minimálbér 18-szorosát?
Részlet a válaszából: […] Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, nők öregségi nyugdíjában vagy a korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben a Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 7.

Közszolgálati jogviszony megszűnésének időpontja nyugdíjra való jogosultságra tekintettel

Kérdés: Köztisztviselőnk 2018. 06. 22-től öregségi nyugdíjra jogosult (63 és fél éves, 38 év 8 hónap szolgálati idővel rendelkezik, és szeretne nyugdíjba menni). A Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján 2018. 06. 30. lesz az utolsó munkanapja. A kérdés az, hogy a nyugdíját csak 2018. 07. 01-től igényelheti, vagy esetleg már 2018. 06. 22-től?
Részlet a válaszából: […] Munkajogi szempontból véleményünk szerint a hivatkozott Kttv. rendelkezés alapján a jogviszony megszűnésének időpontja 2018. 06. 22. napja lenne. A Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja ugyanis arról rendelkezik, hogy automatikusan megszűnik a közszolgálati jogviszony, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Adószámos magánszemélytől ingatlan bérlése

Kérdés: Egyik intézményünk szerződést kötött ingatlan-bérbeadásra egy adószámos magánszeméllyel. A magánszemély a számlát kiállította, tételes, 50%-os költségelszámolásról nyilatkozott. Az ingatlan-bérbeadásról szóló számla és a kapcsolódó nyilatkozatok alapján megtörtént a kifizetés. Milyen rovaton kell szerepeltetni a magánszemély részére kifizetett összeget?
Részlet a válaszából: […] Az adószámos magánszemély részére kifizetett összeget – függetlenül attól, hogy arról a magánszemély számlát állít ki – ugyanolyan módon kell kezelni, mintha a kifizetés bármely magánszemély részére történt volna. A magánszemélynek kifizetett adóköteles összegből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Nyugdíjas foglalkoztatása önkormányzatnál Mt. hatálya alatt

Kérdés: Önkormányzatnál jelenleg foglalkoztatott, Mt. hatálya alá tartozó dolgozó nyugdíjba vonul. Nyugdíjasként szintén nem az Mt. hatálya alá tartozóként ugyanabban a munkakörben alkalmazható-e?
Részlet a válaszából: […] A Tny. 83/C. §-a alapján szüneteltetni kell a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig az öregségi nyugdíj, a nők kedvezményes nyugdíja, valamint a korhatár előtti ellátás és a szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.
1
2
3
7