557 talált cikk a biztosított kifejezésre

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2014. 09. 02. számában a 3777. kérdésre adott válaszukban írnak a munkahelyi étkeztetési támogatás és az Erzsébet-utalvány juttatásának feltételeiről. Ezzel kapcsolatos kérdésünk. Szintén időskorúak ellátását végző szociális intézmény vagyunk, cafeteriajuttatást nem nyújtunk. Hogyan kell értelmezni a költségvetési törvény (2013. évi CCXXX. tv.) 54. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat? Ha intézményünk munkahelyi étkezési támogatást és Erzsébet-utalványt is szeretne adni a közalkalmazottak részére, össze kell számítanunk a két juttatást a 200 000 forintos értékhatárba? Ha igen, és együttesen túllépjük az értékhatárt, akkor hogyan változik az szja- és eho-fizetési kötelezettség?

Kérdés: Iskolai, illetve óvodai intézményben hiányzó gyermek részére elvitelre biztosítható-e ingyenes vagy kedvezményes étkezés, és arra a költségvetési normatíva igényelhető-e?

Kérdés: Gazdasági Ellátó Szervezetként működünk, több intézménynek látjuk el a gazdasági feladatát. Iskolai étkeztetés és bölcsődei ellátás számlázásával kapcsolatban felmerült az a kérdés, hogy kinek a nevére kell kiállítani a számlát. Bölcsődében készül szerződés, iskolai étkeztetésnél nem. Az iskolai étkezés igénybevétele a tanuló vagy a szülő nyilvántartó lapon történő jelölésével történik, amelyet alá is írnak. Az igénylés és a tényleges igénybevétel (lemondásokkal korrigálva) alapján a számla a tanuló, illetve a bölcsődés gyermek nevére kerül kiállításra. A számla kiegyenlítését gyakran a nagyszülő, illetve vagy az egyik, vagy a másik szülő teljesíti. Kinek a nevére kell kiállítani a számlát? Cégek nevére is kérnek számlát, de velük nem állunk semmilyen jogviszonyban sem.

Kérdés: Önkormányzatunk a START munkaprogramon belül konyhakerti terményeit értékesíteni kívánja a lakosság részére. Milyen feltételekkel lehet ezt megtenni? Vállalkozónak is értékesítünk, ebben az esetben az önkormányzatnál nem minősül-e ez vállalkozási tevékenységnek?

Kérdés: Intézményünk szociális szolgáltatást végez, és a bentlakó ellátottaink, valamint szociális étkezőink részére saját konyha üzemeltetésével biztosítjuk az élelmezést. Munkavállalóink egy része kedvezményes étkeztetésben részesül (munkakörük alapján). Ők az alapanyag 70%-át térítik számla ellenében – a hiányzó részt az intézmény, munkahelyi étkeztetés címén, természetbeni juttatásként biztosítja részükre. Az intézmény 2013-ban valamennyi munkavállalójának egységesen 8 ezer Ft/hó értékben Erzsébet-utalványt biztosított béren kívüli juttatásként. A kedvezményes étkeztetésben lévő munkavállalók intézmény által viselt részét figyelembe kell-e venni az Erzsébet-utalvány biztosításakor, összeadódik-e az adómentesség határának számításában? A KIR rendszerbe a munkahelyi étkeztetés munkáltató által megfizetett részét kell csak felvinni, mint béren kívüli juttatást? Lehet-e a dolgozóknak adott utalvány összege eltérő pl. munkakörök szerint? Figyelembe lehet-e venni a másik béren kívüli juttatás meglétét az adandó utalvány összegénél?

Kérdés: Hogyan történik a reprezentációs kiadások elszámolása?

Kérdés: Egyik köztisztviselő dolgozónk jogviszonyai az alábbiak szerint alakultak:
– 1980. 08. 06.-2000. 04. 27. munkaviszony, ÁFÉSZ
– 2000. 04. 28.-2000. 09. 10. passzív táppénz
– 2000. 09. 11.-2000. 09. 24. munkanélküli-járadék
– 2000. 09. 25.-2008. 07. 15. munkaviszony
– 2008. 07. 16-tól jelenleg is köztisztviselő.
Kérdésünk, hogy a passzív táppénzes idő és a munkanélküli-járadék ideje figyelembe vehető-e az átsorolás időpontjának a megállapítása, illetve a jogviszony számítása során? E két esetben a dolgozó munkavégzési kötelezettséggel nem járó jogviszonyban állt, mely idő alatt biztosított volt és pénzbeli ellátásban részesült. Amennyiben az érintett a jövőben közalkalmazottként helyezkedne el, ott mely időszakokat számítanák be a besorolásánál?

Kérdés: Polgármesteri hivatalunknál (gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv) hamarosan a gazdasági csoportvezető helyébe fiatalabb dolgozó lép, aki felsőfokú banki szakügyintéző végzettséggel rendelkezik. E mellé szeretne elvégezni egy mérlegképes könyvelői tanfolyamot is. Elegendő-e a vállalkozási mérlegképes könyvelői végzettség a pozíció betöltéséhez, illetve ezek ismeretében valóban betöltheti-e a pozíciót?

Kérdés: A telefonszámlánkon a 64.20.28.1-es SZJ szám szerepel. A dolgozóknak nem kerül számlázásra a magánbeszélgetés. Milyen fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak?

Kérdés: A 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (Áhsz.) szerint működő intézmény több uniós pályázattal rendelkezik mint támogatott szervezet. A támogatási szerződés alapján a finanszírozási formák eltérőek, de legtöbb esetben utófinanszírozási formában történik a támogatás. Hogyan kell elszámolni 2014-től ezen finanszírozási formát? Hogyan, mikor és milyen formában kell kimutatni az Irányító Hatósággal szembeni követelést, amikor egy számlát előfinanszírozva kifizetünk?