141 talált cikk a csere kifejezésre

Kérdés: Egyik költségvetési intézmény az évekkel ezelőtt vásárolt számítógépeket úgy aktiválta, hogy a monitor, maga a gép, a billentyűzet is egy egységként van nyilvántartva. Időközben a gépen felújításokat végeztek, kicserélték az alaplapot, winchestert, házat, monitort. Ezeket mind-mind ráaktiválták az eredeti bruttó értékre, így van olyan gép, amelyikhez 2 monitor is társul. Hogyan lehet szétválasztani a gépek értékét, ill. hogyan lehetne megoldani a részleges selejtezést?

Kérdés: Az önkormányzat egy önkormányzati tulajdonú ingatlant szeretne térítésmentes használatra átadni egy gazdálkodási tevékenységet folytató társaságnak. Az ingatlannal az ingatlant kapó társaság (pl. kft.) gazdálkodási tevékenységet folytat (pl. parkolót üzemeltet). A) lehetőség: – az ingatlant úgy kapja meg a társaság, hogy nem fizet érte térítési díjat, de/és – későbbi adóhatósági vita elkerülése érdekében, egy piaci értékre megállapított használati díj áfáját az önkormányzat befizetendő adóként kezeli, be is fizeti (azaz számszakilag 0 forint bérleti díj + piaci áron megállapított áfa) és – a befizetett áfát kiszámlázza a kft. felé. Kérdés: – A kft. az áfát visszaigényelheti-e és milyen módon? – Hogyan történik a számlázás az önkormányzat részéről? B) lehetőség: – az ingatlant úgy kapja meg a társaság, hogy földhasználatot fizet érte, mondjuk 3 évre 6 millió forintot, – a használati jog kifizetése helyett, annak ellenértékeként a társaság vállalja, hogy saját erejéből 6 millió forint értékben létrehoz egy beruházást az ingatlanon, a beruházás az önkormányzat tulajdonába kerül. Kérdés: – A beruházás kinek a könyvében szerepel, ki számolja el utána az értékcsökkenést? – Igaz-e, hogy ebben az esetben két ügylet van? Egy szolgáltatásnyújtás és egy termékértékesítés egymással szemben leszámolva, azaz két számlázás történik egymással szemben, áfa- és nyugtaadási kötelezettséggel? Az A) és B) lehetőség közül melyik működik?

Kérdés: Kérem szíveskedjenek összefoglalni, hogy mely támogatásokat kell arányosítani és melyeket nem!

Kérdés: Intézetünk arra az elhatározásra jutott, hogy vásárol egy olyan ingatlant, amelyben szerény körülmények között ugyan, de családias jellegű üdülést tud biztosítani a dolgozói részére. Adódott is egy kedvező lehetőség, mivel az egyik munkatársunk örökölt egy horgásztóhoz közeli nyaralót, amelyet eladna. A gondot csak az okozza, hogy ebben az évben már lebonyolított – családi okok miatt – egy lakáscserét, és tart attól, hogy ha az üdülőt is ebben az évben adja el, akkor az új szabályok szerint ez a második ingatlaneladása már üzletszerű tevékenységnek minősül.

Kérdés: A mérlegképes könyvelő OKJ 54343603, valamint a személyügyi gazdálkodó OKJ 54344201 képzések, amelyek emelt szintű képzésnek minősülnek, milyen besorolásra jogosítanak E vagy D szakképzési százalékkal kiegészítve? A továbbképzést szervező intézet tájékoztatása szerint az 54-es OKJ-szám alatt felsőfokú képesítés szerezhető, ugyanakkor a kiállított "bizonyítványon" ez a szó nem szerepel. További kérdés, hogy az OKJ mikortól változott a tekintetben, hogy az 54-es OKJ már nem minősül felsőfokú emelt szintű képesítésnek, és van-e visszaható hatálya az eddig megszerzett képesítés esetében?

Kérdés: Hogyan kell minősíteni 2004-től a környezetvédelmi felülvizsgálatot és a műszaki vizsgáztatást a Közlekedési Felügyeletnél, és hogyan az azt végző vállalkozónál?

Kérdés: A működési támogatásként átadott pénzeszközök ellenértéknek minősíthetők-e, az így átadott pénzeszközökről kell-e számlát kiállítani? Az átvett pénzeszközök adókötelezettsége attól függ-e, hogy az átadó és átvevő között megvalósul-e valamilyen viszontszolgáltatás? Adóköteles-e egy művelődési ház által rendezett fesztivál megvalósítására juttatott támogatási összeg, ha a támogató nem kér a támogatásért semmiféle ellenszolgáltatást? Ellenszolgáltatásnak minősíthető-e, ha a támogató a fesztiválon nevének reklámozását kéri?

Kérdés: Cégünk közvilágítási berendezések beruházásait bonyolítja le és finanszírozza, illetve az elkészült korszerűsített közvilágítással emelt szintű szolgáltatást nyújt az önkormányzatok részére. A beruházás során részben az áramszolgáltató tulajdonában lévő közvilágítási berendezések lecserélésére és korszerűsítésére kerül sor, másrészt új technikai eszközök és eljárások épülnek be a magasabb szolgáltatási színvonal elérése céljából. Az eddig az áramszolgáltató tulajdonában volt világítótestek helyett térítésmentesen beépítenek eszközöket, melyek az áramszolgáltató tulajdonába kerülnek, míg az egyéb berendezések a cég tulajdonában maradnak. Az emelt szintű áramszolgáltatást később a cégünk közvetített szolgáltatásként [Áfa-tv. 8. § (4) bekezdése] az önkormányzatnak számlázza tovább.A kérdésünk arra irányul, hogy a cégünk által megvásárolt és az áramszolgáltató tulajdonába térítésmentesen átadott világítótestek előzetesen felszámított adója levonható-e?

Kérdés: A polgármesteri hivatal gépjárműveit vezető hivatásos gépkocsivezetők számára üzemanyag-megtakarítás címén rendszeresen juttatunk jövedelmet, amit az Szja-tv. 25. § (2) bekezdése alapján állapítunk meg, és ezért nem tekintjük bevételnek a dolgozó adóköteles jövedelmének megállapításánál. A kenőanyag cseréjénél mutatkozó megtakarítás ellenértéke kifizethető-e analóg módon a dolgozók részére?

Kérdés: Bérleti szerződés kiegyenlítésétől eltekintünk. Ezzel egy időben megállapodunk ugyanolyan nagyságrendben vásárolt eszközök beszerzésére a bérbeadó részére. Szabályosan jártunk-e el? (Gondolok itt az áfára.)