Találati lista:
211. cikk / 391 -Közalkalmazotti jubileumi jutalom – áthelyezések szakadatlan láncolata
Kérdés: Közalkalmazottunk 1974. november 13-tól 1979. március 13-ig az "A" megyei állami építőipari vállalatnál, majd áthelyezéssel 1979. március 14-től 1989. július 31. napjáig a "B" megyei állami építőipari vállalatnál dolgozott gyors- és gépíróként. Ezt követően 1989. augusztus 1-jétől újabb áthelyezéssel került a "B" megyei városi tanács vb egészségügyi osztályára, ahol 1991. december 31-ig dolgozott, majd szintén áthelyezéssel került 1992. január 1-jétől a városi családsegítő szolgálathoz, ahol már közalkalmazottként végezte munkáját. A családsegítő szolgálat 1996. január 1-jei hatállyal kettévált, s jelenleg intézményünk, a városi anya-, csecsemő- és gyermekotthon közalkalmazottja. Jogviszonya 1989. január 1-jétől folyamatos. Az állami építőipari vállalatoknál töltött évek jubileumi jutalom szempontjából figyelembe vehetőek-e? Véleményem szerint alapvetően nem, hiszen nem tartozik a Kjt. hatálybalépését követően a Kjt. hatálya alá [Kjt. 87/A. § (1) bek. a) pont] (vélhetően gazdasági társaságokká alakultak át), ugyanakkor a Költségvetési Levelek 2014. szeptember 23-i számában a 3789. kérdésre adott válaszuk alapján az "áthelyezések szakadatlan láncolata" miatt mégis beszámíthatóak ezek az évek. Mi az igazság, és a Kjt. mely szakasza alapján vehető figyelembe az "áthelyezések szakadatlan láncolata"?
212. cikk / 391 Béren kívüli juttatások éves kerete
Kérdés: A Költségvetési Levelek 2014. 09. 02. számában a 3777. kérdésre adott válaszukban írnak a munkahelyi étkeztetési támogatás és az Erzsébet-utalvány juttatásának feltételeiről. Ezzel kapcsolatos kérdésünk. Szintén időskorúak ellátását végző szociális intézmény vagyunk, cafeteriajuttatást nem nyújtunk. Hogyan kell értelmezni a költségvetési törvény (2013. évi CCXXX. tv.) 54. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat? Ha intézményünk munkahelyi étkezési támogatást és Erzsébet-utalványt is szeretne adni a közalkalmazottak részére, össze kell számítanunk a két juttatást a 200 000 forintos értékhatárba? Ha igen, és együttesen túllépjük az értékhatárt, akkor hogyan változik az szja- és eho-fizetési kötelezettség?
213. cikk / 391 Helyi utazási bérlet térítésének köztehervonzatai
Kérdés: Helyi utazási bérlet ára hogyan téríthető meg a dolgozó részére, milyen adóvonzattal?
214. cikk / 391 Fizetés nélküli szabadság – járulék
Kérdés: Amennyiben a dolgozó fizetés nélküli szabadságot kér egyéb célból, nem a törvényben nevesített okokból, akkor valóban köteles megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot arra az időszakra, amíg szünetel a biztosítása?
215. cikk / 391 Nyugdíjas személy önkéntes nyugdíjpénztári tagsága
Kérdés: Nyugdíjas magánszemély lehet-e önkéntes nyugdíjpénztár tagja, ha igen, milyen várakozási idő vonatkozik rá, hogy adómentesen hozzájuthasson a megtakarításához?
216. cikk / 391 Rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye az adózásban
Kérdés: Hogyan kell értelmezni az Szja-tv.-ben a reprezentáció fogalmának meghatározásakor azt az előírást, hogy "rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható" – Szja-tv. 3. § 26. pont? Önkormányzatok esetében reprezentációnak minősül-e, és adóköteles a nyilvános rendezvényeken, pl. gyermeknapon, város napján biztosított étel, ital fogyasztása?
217. cikk / 391 Ajándékcsomag újszülötteknek
Kérdés: Önkormányzatunk a következő támogatási rendszer bevezetését tervezi: minden újszülött részére, ahol az édesanya részt vesz a terhesgondozásban a szülést megelőzően, nagyságrendileg kb. 15 000 Ft összegű ajándékcsomagot kíván biztosítani a fentiekben hivatkozott védőnői igazolás becsatolásával, alanyi jogon (nem rászorultság alapján). A támogatás fedezetét a védőnői feladatot ellátó intézményünk vagy az önkormányzat költségvetésében biztosítanánk, a védőnői feladatot ellátó munkavállalók vinnék ki/adnák át az érintetteknek. Önkormányzatunk szerepeltetheti-e ezen ellátási formát "A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló" rendeletében, tekintettel arra, hogy a juttatás feltétele nem szociális jellegű? Amennyiben szerepeltethető a fenti rendeletben, akkor, álláspontunk szerint, ezen juttatásnak semmilyen adó- és járulékvonzata nem keletkezik. Jól gondoljuk? Adhatja-e ez alapján a juttatást az önkormányzat intézménye – fedezet az ő költségvetésében kerülne biztosításra –, vagy mint hatósági ügy fedezetét az önkormányzat költségvetésében kell biztosítani, s a családok részére történő átadásról ennek ellenére a védőnők is gondoskodhatnak? Abban az esetben, ha az önkormányzat nem a szociális rendeletében szerepelteti a fenti ellátást, hanem más egyéb önkormányzati rendeletben, keletkezik-e adó- és járulékfizetési kötelezettség?
218. cikk / 391 Biztosítás elbírálása megbízási szerződéssel történő foglalkoztatás esetén, társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultság
Kérdés: Megbízásos szerződéssel dolgozom, a munkáltató nem fizet utánam semmit? Amennyiben én magam után fizetem a 6810 Ft járulékot, számíthatok-e nyugdíjra?
219. cikk / 391 Iskolakezdés támogatása
Kérdés: Az önkormányzat minden évben támogatja a település lakóit az iskolakezdésben. Minden család, ahol iskoláskorú, illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézménybe járó gyermek van, kap támogatást. A kifizetés készpénzben, képviselő-testületi határozat alapján történik, illetve az összeg szerepel az önkormányzat költségvetési rendeletében is (egyéb önkormányzati eseti pénzbeni ellátások – önkormányzat által saját hatáskörben adott pénzügyi ellátások). Az egyetlen kitétel, hogy a középiskolások és a felsőoktatásban részt vevők hallgatói jogviszonyukat iskolalátogatási igazolás benyújtásával igazolják. A kérdésem az, hogy kell-e bármilyen adóterhet fizetni ezek után a kifizetések után (mivel ezt nem utalványban kapják meg az érintettek, hanem készpénzben), vagy ez a kifizetés adó- és járulékmentes?
220. cikk / 391 Munkáltató által fizetett képzési költség köztehervonzata
Kérdés: A megbízott óvodavezető a vezetői tisztség betöltéséhez szükséges végzettség megszerzése érdekében főiskolai tanulmányokat kezdett. A munkáltatóval tanulmányi szerződés jött létre, mely szerint a tandíjat kifizeti a munkáltató, a munkáltató nevére szóló számla ellenében. Ennek van-e személyijövedelemadó-fizetési vonzata akár a magánszemély, akár a munkáltató részéről? Továbbá a tandíjkiadást személyi juttatásként vagy dologi kiadásként kell lekönyvelni?
