Fizetési fokozat és fizetési osztályba sorolás megállapítása

Kérdés: Önkormányzatunk szociális intézményénél dolgozó kolléganő besorolásával kapcsolatosan szeretném az állásfoglalásukat kérni. Közalkalmazotti kinevezésére 1996. április 2-án került sor. Jogviszonyai:
ÁFÉSZ 1988. 06. 20.-1989. 09. 30. (1 év 03 hó 10 nap)
Kórház 1989. 10. 01.-1990. 07. 02. (0 év 09 hó 01 nap)
Halgazdaság 1990. 07. 03.-1992. 07. 04. (2 év 00 hó 02 nap)
Kft. 1992. 07. 06.-1995. 12. 11. (3 év 05 hó 05 nap)
GYES 1995. 12. 11.-1996. 04. 01. (0 év 04 hó 21 nap)
Családsegítő Központ 1996. 04. 02-től jelenleg is.
Közalkalmazotti kinevezésekor 1996. április 02-án szociális informátor munkakörbe került. Ezen munkakör betöltéséhez elegendő volt a középfokú végzettség. Az 1996. évi kinevezéskor a bemutatott iratok alapján 7 év 5 hónap és 18 nap volt, B2 közalkalmazotti osztály 3. fizetési fokozat.
A közel 20 éves szociális munkaterületen eltöltött idő alatt közalkalmazottunk megszerezte a szociális munkás felsőfokú végzettséget 2007. június 10-én. A diploma kézhezvétele után 2007. július 1-jétől átsorolták az "F" fizetési osztályba. 2013. május 16-án sikeres szociális szakvizsgát tett gyermekjóléti alapellátásból. Jelenleg "F" fizetési osztály 09 fizetési fokozatába van besorolva. A humánügyi elő­adó "Átsorolás" dokumentuma alapján: "2014. de­cember 31-ig, 22 év 9 hó és 10 nap vehető figyelembe a közalkalmazotti besoroláshoz, mely alapján besorolási fokozata 2013. január 01. napjától »8«-as.
Fentiekre tekintettel a Kjt. 65. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel következő soros előrelépésének időpontja 2016. 01. 01." Közalkalmazottunk ezzel nem ért egyet, mivel a besoroláshoz nem került teljes mértékben beszámításra az 1992. július 1-jét követő munkaviszony, annak ellenére, hogy az akkori munkaköréhez rendelkezett a szakképesítéssel, valamint a szociális szakvizsga megszerzését követően nem sorolták át "F"-ből "G"-be. Kérdésem, hogy a jogszabályoknak megfelelően járt-e el a humánügyi ügyintéző "G" fizetési osztályba történő átsorolását/nem átsorolását illetően, valamint a besoroláshoz alapul vehető időszakokat illetően?
Részlet a válaszából: […] ...részére a szociális szakvizsga megszerzését tanúsító dokumentumot. A téves besorolásból eredő illetménykülönbözetet az érintett elévülési időn belül (legfeljebb 3 évre visszamenőleg)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Óvodapedagógus korábbi várakozásiidő-csökkentésének figyelembevétele

Kérdés: Óvodapedagógus közalkalmazott nem részesült várakozásiidő-csökkentésben a kötelező 120 órás továbbképzés teljesítése után. Most szeretnénk a besorolását korrigálni, de nem tudjuk, hogy mikortól kell a kötelező csökkentést alkalmazni.
Konkrét példa: A kötelező továbbképzést a közalkalmazott 1999-ben teljesítette. Soros lépése 1999. január 1-jén volt. A csökkentést 1999-től kell számolni, és a következő lépése 2002 helyett 2001-ben lesz, vagy meg kell várni a következő kötelező lépést (2002), és onnan kell számítani a 2 évet (2004)?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató csak most korrigálja az eddig nem a jogszabályok előírásainak megfelelő besorolást, természetesen a közalkalmazott – 3 éves elévülési időn belül – követelheti az ebből eredő különbözetet az eredeti esedékességtől késedelmi kamattal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Személygépkocsi használatával kapcsolatos költségek elszámolása

Kérdés: Az Szja-tv. rendelkezése szerint saját gépjármű hivatali célú használata során költségként a saját, illetve a házastárs tulajdonában lévő személygépkocsi esetében elszámolható a NAV által közzétett üzemanyagáron felül 9 Ft/km általános személygépkocsi-normaköltség. A saját tulajdonú személygépkocsit a kötelező felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvénnyel kell igazolni az Szja-tv. szerint. Üzemben tartó esetében a biztosítást az üzemben tartónak kell megkötnie és fizetnie. Abban az esetben, ha a magánszemély üzemben tartója, de nem tulajdonosa a személygépkocsinak, elszámolható részére a 9 Ft/km?
Részlet a válaszából: […] ...ezzel a befizetési szelvénnyel lehet a leg­egyszerűbben, "naprakészen" igazolni a tulajdonjogot, és ezt a dokumentumot meg is lehet őrizni az elévülési idő lejártáig. Ezen körülmények miatt azonban nem lehet kiterjesztően értelmezni az Szja-tv. rendelkezését. Ezért ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Nemzetiségi önkormányzat által kiosztott természetbeni juttatás szja-vonzata

Kérdés: A nemzetiségi önkormányzat kioszthatja-e a saját dolgozói részére a nemzetiségi önkormányzat által, közfoglalkoztatás keretén belül előállított ­- a szociális földprogrampályázat részeként – saját előállítású terményeit adómentesen? Ha nem lehet adómentes, akkor milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
Részlet a válaszából: […] ...alapján. Az adómentes ellátásban részesített magánszemély szociális rászorultságát bizonyító dokumentumokat, iratokat az elévülési idő lejártáig meg kell őrizni annak érdekében, hogy egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során bizonyítható legyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Elévült időszakot érintő érvénytelen számla

Kérdés: Önkormányzatunk 2008-ban kiszámlázott egy teljesítést (jogot biztosított) egy vállalkozónak. A számla értékét a vállalkozó megfizette. A felek a mai napig folyamatosan vitatták az ügyletet, majd megegyezés született arról, hogy az önkormányzat elismeri teljesítésének hiányát. A számlát szükséges érvényteleníteni. Kérdésünk, hogy az érvénytelenített számla adókövetkezményét melyik időszakban kell elszámolnunk? Ha alkalmazni kell az Áfa-tv. 153/B. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat [mely szerint a 153/B. § az Áfa-tv. 55. §-ának (2) bekezdése szerinti számla érvénytelenítésre nem alkalmazható], akkor a 2008-ban megfizetett áfát "elbukják", hiszen 2008-ra önrevíziót már nem lehet benyújtani. Ha a hivatkozott szakasz (1) bekezdése alkalmazandó, akkor lehetőségük van a módosítás hatását elszámolni, függetlenül attól, hogy az elévülési időn túli számlát érvénytelenítik?
Részlet a válaszából: […] ...adóalany az adómegállapítási időszakban megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentheti az ugyanezen vagy az Art. szerinti elévülési időn belüli korábbi adómegállapítási időszakban (időszakokban) keletkezett levonható előzetesen felszámított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 3.

Munkabér-követelés elévülése

Kérdés: Mikor évül el a munkavállaló munkabér-követelésre vonatkozó igénye, ha a munkáltató több mint öt éve a havi háromszázezer forintos munkabéréből csak a minimálbérnek megfelelő munkabért fizette ki számára?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 286. §-a értelmében a munkajogi igény három év alatt évül el.A munkaviszonyból származó igény elévülésének magyarázataként egy neves munkaügyi szakíró egyik tanulmányában említi meg, hogy "aki igényét hosszú időn keresztül nem érvényesíti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.

Integrált pénzügyi-számviteli program

Kérdés: Önkormányzatunknak integrált pénzügyi-számviteli programja van. Az államháztartási jogszabályok alapján kötelező-e az integrált pénzügyi-számviteli szoftver auditálása független szakértővel, vagy az államháztartási jogszabályok alapján a könyvvizsgálat szerepét betöltő Magyar Államkincstár által? A felhasználó-megbízó fél kezdeményezheti-e az integrált pénzügyi-számviteli program szakmai auditálását?
Részlet a válaszából: […] A Magyar Államkincstárnak nincs olyan feladata, hogy auditálja az integrált pénzügyi-számviteli szoftvereket, és más hatóság, pl. a NAV sem foglalkozik ezzel. A könyvelőprogramok auditálását semmilyen jogszabály nem írja elő. Az is tévhit, hogy a NAV előírja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.

Behajthatatlan-e a követelés?

Kérdés: Önkormányzatunk 2008 óta követelésként tart nyilván 102 ezer Ft-ot víz- és csatornadíj meg nem fizetése miatt egy partnerünkkel szemben. A díjak behajtására nem tett intézkedést, és időközben az adós 2011-ben meghalt. Mivel a követelés a partner halálával nem behajtható, ezért azt 2014-ben behajthatatlan követelésként számoltuk el, és a könyveinkből kivezettük. A behajthatatlanság tényét dokumentumban rögzítettük és testület határozatban döntött a behajthatatlan követelés mérlegből való kivezetéséről. Megalapozza-e a kötelezett halála a behajthatatlanság tényét?
Részlet a válaszából: […] ...azon tény önmagában nem teszi jogtalanná, hogy az örökösnek nem volt tudomása a követelés létezéséről. Az önkormányzat az elévülési időn belül bármikor érvényesíthette volna követelését a kötelezettel szemben, a kötelezett pedig ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Értékvesztés elszámolása

Kérdés: Hogyan kell szabályozni az értékvesztés elszámolását egy GAMESZ-nek? Mikor alkalmazhatja a csoportos, illetve egyszerűsített értékelési eljárást? Hogyan kell meghatározni az egyes minősítési kategóriákat?
Részlet a válaszából: […] ...fennálló követelések megtérülési aránya kb. 80%-os, akkor erre a csoportra 20%-os értékvesztést számolnak el. A Ptk. szerinti 5 éves elévülési időre figyelemmel az öt éve fennálló követelésekre már mindenképpen 100% értékvesztés elszámolása indokolt.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Szabadság kiadásának munkáltatói kötelezettsége

Kérdés: 2015 őszén a köztisztviselő nyugdíjba kíván vonulni. Az évek folyamán a köztisztviselőnek igazoltan felhalmozódtak a ki nem vett szabadságai. Hány évre visszamenőleg lehet kifizetni, el­évül-e a ki nem vett szabadság? Nyugdíjassá válás után az évek során összegyűlt szabadságot ki kell-e fizetni a köztisztviselő részére? Meddig nem évül el a pénzbeni megváltásra vonatkozó igény?
Részlet a válaszából: […] ...mértékét. A tárgyévben ki nem adott szabadságot a következő évben járó szabadság mértékéhez hozzászámítja.A szabadság elévülésére a Kttv.-ben az általános el­évülési szabályoktól eltérő szabályozás található. E szerint a szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.
1
5
6
7
14