622 talált állásfoglalás az előleg kifejezésre

Kérdés: Okmányirodában a tevékenységi körhöz tartozó, illetékköteles hatósági eljárásokhoz az ügyfelek részére illetékbélyeget szeretnénk értékesíteni. Értékcikk-árusításhoz szükséges engedéllyel rendelkezünk. A postáról nem bizományosi szerződéssel, hanem továbbértékesítési céllal tudjuk a bélyeget megvásárolni. Az értékesítés után jutalékot számlázhatunk. Az okmányirodának éves elszámolási kötelezettséggel szeretnénk pénzt kiadni az illetékbélyeg forgalmazására. Hogyan kell könyvelni a műveleteket? Meg kell-e jelennie minden forgalomnak kiadásként és bevételként (a 7-es és a 9-es számlaosztályban), vagy elég a 39-esben az előleget adni és az év végén elszámolni?

Kérdés: 2002-ben kapott intézményünk támogatást az OTKA-tól tudományos rendezvény lebonyolítására. A rendezvényre azonban csak 2003-ban került sor, és a hozzá kapcsolódó beszerzési számlák is az idén datálódtak. Levonható-e az azokban foglalt áfatartalom, tekintettel arra, hogy a tudományos rendezvény szervezése kikerült 2003-tól a tárgyi mentes körből?

Kérdés: Az egyik dolgozónk az év elején írásban nyilatkozott arról, hogy ne vegyük figyelembe nála az adójóváírást, mivel nősülni készül, és eladja a lakását. Sajnos a lakásra eddig nincs vevő. Ha az év végéig nem tudja eladni, akkor megfelel a feltételeknek, és járna neki az adójóváírás. Van-e lehetőség arra, hogy az év vége előtt helyesbítsük a levonást?

Kérdés: Egyetemünk az elmúlt években több román állampolgárságú doktoranduszhallgatóval kötött megbízási szerződést az egyes tanszékeken végzendő munkákra. Helyesen jártunk-e el akkor, amikor a részükre kifizetett megbízási díjból nem vontunk adóelőleget? A hallgatók egy része időközben letelepedési engedélyt és magyar állampolgárságot kapott, de továbbra is megbízási szerződés alapján foglalkoztatjuk őket. A kifizetésekből most már adóelőleget vonunk a kifizetőre megállapított szabályok szerint. Helyes-e az eljárásunk?

Kérdés: Városunk polgármesteri hivatala testvérvárosi küldöttséget fogadott. A nyelvi nehézségek áthidalása érdekében egyetemi hallgatókat alkalmaztunk tolmácsként, megbízási szerződéssel. Kell-e adóelőleget vonnunk a megbízási díjból? Minősíthetjük-e a tevékenységet szellemi tevékenységnek?

Kérdés: Általános iskolánkban az oktatási tevékenységen túl a tanulók és az alkalmazottak étkezése is megoldott (külsőtől rendeljük az ebédet). Úgy tudjuk, az oktatási tevékenység adómentes, az étkeztetés viszont adóköteles. Az étkeztetésből származó éves bevétel 1 000 000 forint körül van, az alanyi adómentesség felső határát évek óta nem érjük el. Adószámunk utolsó számjegyei: -1-43. Úgy tudjuk, hogy az étkeztetésre áfát nem számíthatunk fel, így a befizetések nem tartalmaznak áfát. Helyesen járunk el? Kell-e számlát kiállítani a befizetők részére?

Kérdés: Felújítás alkalmával kb. 3 részletben fizetek. Az 1., 2. részlet előleg, a 3. végszámla. Mikor kell a felújítást ráaktiválni pl. az épületre vagy a gépre? Amikor elkészült, birtokba vettük, vagy minden számla könyvelésekor? Azért fontos ez a dátum, mivel most már napra számoljuk az écs-t. Egyébként a még előlegként átutalt összeget, hogyan kell könyvelni? Milyen naplót és milyen főkönyvi számlát használunk? Ez a kérdés eddig azért nem volt érdekes, mert egész évre, illetve negyedévente lehetett écs-t elszámolni.

Kérdés: Munkavállalónk négy gyermeket nevel saját háztartásában, felesége első házasságából származik három, a negyedik közös gyermek. A feleség első házasságából származó gyermekeket dolgozónk nem fogadta örökbe. A legidősebb gyermek nappali tagozatos egyetemi hallgató, a második most érettségizik és felsőoktatási intézménybe felvételizik, a harmadik második osztályos gimnazista, a legkisebb pedig még általános iskolás. A feleség várandós, a gyermek születése július hónapra várható. Hogyan érvényesíthető esetében a családi kedvezmény? A nyári hónapokra vonatkozóan hogyan kell eljárni? Mi a teendő, ha dolgozónk fizetendő adója nem nyújt fedezetet a neki járó teljes kedvezmény érvényesítésére?

Kérdés: Településünk polgármestere a minimálbérrel megegyező összegű tiszteletdíjat kap tevékenysége ellátásáért. Érvényesíthető-e erre a kifizetésre adójóváírás?

Kérdés: Érvényesítheti-e a munkavállaló év közben az adójóváírást abban az esetben, ha éves bérjövedelme nyilvánvalóan meg fogja haladni a jogosultsági határt, sőt a csökkentett érvényesítésre alapot szolgáltató határt is?