2321 talált cikk az elszámolás kifejezésre

Kérdés:

Költségvetési szervünk az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan egy meghatározott részét használja (pontosabban fenntartásunkban lévő intézményünk oktatási tevékenységet végez), és azon a területen a működésből adódóan üzemeltetési, fenntartási feladatokat is ellát. Az ingatlan másik részét egy másik intézmény (külön fenntartó) használja. A közös használat miatt a teljes épületre vonatkozó egyes üzemeltetési feladatok összehangoltan, részarányos költségmegosztás alapján történnek költségmegosztási megállapodás alapján. Költségvetési szervünk alkalmazásában áll egy karbantartó munkavállaló, aki mindkét használati területhez kapcsolódó üzemeltetési feladatokat lát el (pl. javítás, hibaelhárítás stb.). A karbantartó bérköltsége részben azon a területen végzett tevékenységhez kapcsolódik, amelyet nem mi használunk. A költségmegosztási megállapodás alapján a bérköltség 20%-át a másik fenntartóra, havonta, részletes elszámolás alapján áthárítjuk. A fenti esetben – ahol a karbantartó munkavállaló költségvetési szervünk alkalmazottja, a költségmegosztás alapja a használati terület aránya, és az áthárítás nem tartalmaz nyereséget – alkalmazható-e az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontja, és mentesül-e az áthárított költség az adó alól? Vagy a leírt helyzet alapján az áthárított költség szolgáltatásnyújtásnak minősül-e, amely után az általános szabályok szerinti áfafizetési kötelezettség keletkezik? A karbantartó jogilag költségvetési szervünk alkalmazottja, a másik fenntartó nem munkáltatója, és nem megrendelője a szolgáltatásnak. A bérköltség részarányos megtérítése költségátvállalásnak [71. § 1. bek. c) pont] vagy szolgáltatásnyújtásnak minősül? Az áthárított költség áfa szempontjából szolgáltatásnak minősül?

Kérdés: Költségvetési szervünk (tankerületi központ) az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan (iskola) fenntartását 2017-ben átvette. Mivel a melegítőkonyha nem volt része az átadásnak, ezért a felek vagyonkezelési szerződésben rögzítették az üzemeltetési költségek megosztását. Ennek részeként a távhőfogyasztás költségét kezdetben területi alapon százalékosan, majd almérő beépítése után tényleges hőmennyiség alapján osztjuk meg. Az eredeti és a továbbszámlázott áfakulcsok egyezőségét a távhő esetében is biztosíthatjuk, tekintettel arra, hogy a szerződés alapján egyértelműen látszik, hogy a szolgáltatás csak közvetítésre kerül, és nem válik a közvetítő fél saját szolgáltatásává? A távhőt változatlan formában, külön tételként és nem nyereséggel számlázzuk tovább. A melegítőkonyha almérője alapján mért távhő tényleges felhasználója az, akire továbbszámlázzuk. Másik kérdésünk azokra az Áfa-tv. hatályán kívüli tételekre vonatkozik, amelyeket az áramszolgáltató az áramszámláján feltüntet. Továbbszámlázhatjuk-e ezeket mi is áfán kívüli tételként, mivel közvetített szolgáltatás történik, vagy fel kell számolnunk rájuk a 27%-os áfakulcsot?

Kérdés: Önkormányzatunk közúti balesetben megsérült helyi lakosok számára gyűjtést szervezett. A gyűjtés nyilvánosan meg van hirdetve (honlapon és közösségi oldalon). A magánszemélyektől átutalás formában érkeznek az adományok egy elkülönített számlára. A közlemény rovatban feltüntetésre kerülnek a sérült személyek nevei, amely alapján beazonosítható, hogy kinek szánják az adományt. Ezeket az adományokat az önkormányzat tovább fogja utalni a balesetben érintettek részére. Hogyan történik ezeknek a tételeknek a könyvelése?

Kérdés: Az önkormányzat közszolgáltatási szerződést köt a MÁV-val (korábbi Volán) iskolabusz-szolgáltatásra. Ez egész évben működik, nem rendezvényhez kötött. Reggel két járat, és délután két járat, mivel nincs helyi járat a városban. Viszont az önkormányzat költségvetése a teljes költségét az iskolabusznak nem tudja kigazdálkodni, ezért merült fel, hogy az alapítvány (ahol az önkormányzat alapító, és az alapító okiratba belefér, hogy közcélú tevékenységet végezzen) támogassa az önkormányzatot, akár úgy is, hogy kimondottan erre a célra fogad pénzadományokat, amit elkülönítetten kezel, és átadja az önkormányzatnak. Mivel az alapítvány egyébként is fogad szja 1%-os felajánlásokat, azt is felhasználhatná erre a célra. A fentiek megvalósíthatók-e, ha igen, milyen dokumentumokkal, és van-e ennek esetleg adóvonzata mind az alapítvány, mind az önkormányzat oldaláról? Az önkormányzat is hirdethet erre a célra gyűjtést, elkülönített számla vezetése mellett?

Kérdés: Egyházi fenntartásban lévő oktatási intézményünk bronz domborművet csináltatott egy képzőművésszel megbízási szerződés alapján. Ekho szerint adózik, tehát az intézmény mint kifizető vonja le és fizetjük be a járulékot helyette a NAV-hoz. Szocho nem keletkezik. A dombormű képzőművészeti alkotás lesz, tehát az 1-es számlaosztályban meg kell jelenjen. Viszont, mivel nem számlás, hanem megbízási díjat kellett részére számfejteni, ezért a bérfeladásban a személyi juttatások között megjelenik mint megbízási díj. Hogyan kell helyesen könyvelni? Először a személyi juttatások között kell lekönyvelni (55/471), majd vegyes naplón a személyi juttatással szemben vezetni át a beruházások közé (16/55)?

Kérdés: Villamosenergia-díjat számlázunk tovább folyamatosan, minden hónapban költségvetési szervnek. Egy továbbszámlázott számlánkat visszaküldték azzal a kifogással, hogy az általunk kiállított számla nem lehet folyamatos teljesítésű (a kiállított számlánk teljesítése és fizetési határideje 2025. 08. 19.). A továbbszámlázott áramdíj számlájának teljesítése 2025. 07. 21-e, melyet 2025. július hónapban egyenlítettünk ki. A számlán fel van tüntetve az elszámolási időszak: 2025. 05. 01. – 2025. 05. 31. Mivel a villamosenergia-számla 07. 21-ei teljesítésű, nem a reklamációban hivatkozott 07. 30-ai teljesítési dátummal számláztuk azt tovább, a teljesítés dátumát 08. 19-re állítottuk (folyamatos teljesítésre). Rosszul jártunk el? A számla beltartalmában szereplő 05. 31-ei dátumot kellett volna figyelembe vennünk?

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja ingatlant ad bérbe. A jövedelem megállapításához a tételes költségelszámolást választotta. Az építményadót el lehet-e számolni költségként, ha igen, milyen esetben? Az építményadóról szóló határozatban az áll, hogy azért kell fizetni, mert a tulajdonos nem lakik állandó lakóhelyként a lakásban.

Kérdés:

Költségvetési szervünk dolgozójánál kérdésként merült fel, hogy ha villamos energia értékesítéséből magánszemélyként adómentes bevétele keletkezett, akkor azt a személyijövedelemadó-bevallásban szerepeltetnie kell-e?

Kérdés:

Önkormányzatunk előző évekről áthúzódó közüzemi tartozásait faktoringcég vette át, és küldte meg a fennálló követelést, amit egy összegben kell rendezni a cég felé. Mellékletben közölték a tartozáshoz kapcsolódó számlák adatait (számla sorszáma, összege), de nem egyezik meg a tőke összege a kapcsolódó számlák összegével. A rendezetlen közüzemi számlák a nyilvántartásunkban kötelezettségvállalásként szerepelnek, a hozzájuk kapcsolódó számlák is rögzítve vannak. Hogyan kell könyvelni a faktoringcég felé kifizetett tartozást? Előző évről áthúzódó közüzemi díjként könyvelendő-e, ami a számlák összevezetésével elvégezhető, vagy önálló kötelezettségvállalás lesz a faktoringcég követelése? Utóbbi esetben hogyan történik az elszámolása, milyen rovatra könyvelendő, és mi a teendő a rendszerben rögzített közüzemi számlákkal?

Kérdés:

Költségvetési intézményként egyre gyakrabban találkozunk azzal a problémával, hogy az ideiglenes külföldi kiküldetés keretében a kiküldöttek – önhibájukon kívül – nem kapnak a szállásról az intézmény nevére és címére szóló számlát. A foglalás egy internetes szállásfoglaló portálon keresztül történik. Ilyen esetben (vagy a kiküldött nevére kiállított számlával rendelkezünk, vagy a foglalást igazoló bizonylattal, amin látszik a szállás összege, de számviteli bizonylatnak nem felel meg) megtéríthető-e a szállás költsége a kiküldöttnek? Amennyiben igen, milyen feltételekkel (von-e maga után személyijövedelemadó-, tb-járulék-fizetési kötelezettséget)?