2339 talált állásfoglalás az elszámolás kifejezésre

Kérdés: Tanyagondnok részére belső szabályzat alapján adható-e adómentesen munkaruházat címén pl.: nadrág, cipő, dzseki, sapka, esőkabát?

Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy az alábbi esetben a követelés és a kötelezettség egymással szemben elszámolható-e! Intézményünk egy kft. részére átutalt egy meghatározott összeget, amely visszaérkezett, mert az időközben felszámolás alá került társaság bankszámlája megszűnt. A kft.-vel szemben azonban a visszaérkezett összegnél jelentősen magasabb összegű (amely kamatot is tartalmaz) – jogalap nélkül fel vett ellátáshoz kapcsolódó – követelésünk van. A hatályos számviteli törvény, továbbá az eszközök és források értékelésének szabályozásáról szóló utasításunk értelmében a bruttó elszámolás elve szerint a bevételek és a kiadások, ill. a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. Azonban a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 296. §-ának (1) bekezdése a beszámítás feltételeiről rendelkezik oly módon, hogy a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését számíthatja be a jogosulthoz intézett, vagy bírósági eljárás során tett nyilatkozattal. A Cstv. a Ptk. szabályaitól eltérően szabályozza a beszámítás jogintézményét, minthogy az elismert tartozások és követelések tekintetében az adós és hitelezők közötti beszámítást minden korlátozás nélkül lehetővé teszi. A követelésnek egyneműnek sem kell lennie, egyedüli feltétel az elismerés.

Kérdés: A tulajdonomban lévő lakást teljes egészében bérbe adom. A bérlő egy gazdasági társaság. A bérbeadás jövedelme után az összevont adóalap részeként kívánok adózni. Kérdésem, hogy figyelembe vehetem-e a bérbeadással összefüggő költségeimet a jövedelmem megállapításánál, és ennek keretében a bérbe adott lakásba vásárolt különféle berendezések – pl. televíziókészülék, videó, hűtőszekrény stb. – amortizációját elszámolhatom-e? Mennyi adót kell a bérlőnek levonnia?

Kérdés: Munkavállalóink közül sokan kértek munkáltatói adómegállapítást. Ezért a március 20-ig átvett igazolásokat folyamatosan ellenőrizzük és rögzítjük. Ennek során vettük észre, hogy az egyik munkavállalónk olyan igazolást adott, amely alapján a korábban még hallgatóként befizetett tandíja után a kedvezmény halasztott érvényesítésére jogosult. A munkáltatói adómegállapítás során a tandíj halasztott érvényesítésére nincs mód, mert azt a törvény kizárja. Mikor járunk el helyesen, ha az igazolást nem vesszük figyelembe, vagy ha közöljük a munkavállalóval, hogy adóbevallást kell benyújtania?

Kérdés: Tekintettel arra, hogy a településünk az osztrák határ közelében fekszik, az ellenértéket gyakran euróban állapítják meg. Hogyan kell ilyenkor a számlát kibocsátani, melyik árfolyam az irányadó?

Kérdés: Önkormányzatunk lízingel egy tehergépkocsit (zárt végű pénzügyi lízing). Mikor lehet levonni és visszaigényelni a tehergépkocsi áfáját?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Tárgyi eszközt nyílt végű lízinggel szereztünk be. Mikor lehet levonni és visszaigényelni a tehergépkocsi áfáját? Helyesen járunk-e el, ha az áfát a tárgyi eszköz átvételekor visszaigényeljük?

Kérdés: Önkormányzati köztisztviselő vagyok. A munkahelyem az állandó lakóhelyemtől 80 km-re van, így kértem a munkába járás költségeinek megtérítését bérlet leadása nélkül, mivel az utazást nem minden esetben tömegközlekedéssel oldom meg. A 78/1993. (V. 12.) Kormányrendelet értelmében a bérlet összegének 80 százalékig adómentes. Ugyanakkor a számfejtő program a bérlet leadása nélküli útiköltség-térítést adóköteles jövedelemként kezeli. El lehet-e számolni egyéb költségtérítésként az ilyen címen kapott általányt, amelynek összege nem éri el a bérlet árának 50 százalékát sem?

Kérdés: Költségvetési intézmény gazdasági társasága évekkel korábban beszerzett egy személygépkocsit, az adót azonban nem vonta le. Most a személygépkocsit – maradványértéken – kívánja értékesíteni. Kell-e áfát fizetni? Helyesen járunk-e el, ha értékesítéskor az áfát nem fizetjük meg, hisz akkor kétszeresen adóznánk a személygépkocsi után?

Kérdés: Költségvetési intézmény adóköteles és tárgyi adómentes oktatást egyaránt végez. Az oktatás lebonyolításához az egyik épületben termeket bérelünk. A bérbeadásról kapott számlán áfa is szerepel. Kérdésünk, hogy a szóban forgó számla adóösszegét levonhatjuk-e, ha a termekben adóköteles és tárgyi adómentes oktatás folyik?