2286 talált cikk az elszámolás kifejezésre

Kérdés: Néhány intézményünk az elmúlt évben nem kapta meg a részére megállapított költségvetési támogatás teljes összegét. A ki nem utalt támogatások (2005. évi beszámoló 29. űrlap 16. sora) az intézmények 2005. évi költségvetési pénzmaradványát befolyásolják. Az alulfinanszírozás összegét – melyet a pénzmaradvány részeként képviselő-testület is elfogadott – a főkönyvben a T 4214 – Előző év(ek) költségvetési tartalékának elszámolási számláján könyvelték a K 4211 – Költségvetési tartalék elszámolási számlával szemben. Ez az előző évi alulfinanszírozás részünkre az idén kiutalásra került, amit a T 341 – K 4622 és a kapcsolódó tételekkel együtt könyvelték. Ez az elszámolási mód mindaddig egyértelmű volt, amíg a féléves beszámoló során nem értelmeztük újra és újra a PM tervezési útmutatóját és a SALDO Önkormányzati költségvetési szervek számviteli politikája és számlarendje 2006. évi kiadványában leírtakat. A SALDO kiadványban egyértelmű az elszámolás; a klasszikus alulfinanszírozás és annak főkönyvi rendezése. Nem egyértelmű, sőt zavaró a PM útmutatójában a 09. űrlap 25. sorához fűzött következő magyarázata: ".... Az 1251 szektorban az önkormányzati költségvetési szerv felügyeleti szervével kapcsolatos elszámolások (előző évben megállapított támogatások részbeni folyósításából eredő pótlás) bevételének teljesítési adata szerepelhet..." Ezt a PM-es értelmezést "támogatja a MÁK területi igazgatósága is. Mi viszont nem tudjuk, melyik a helyes eljárás, az előző évi egyéb kiegészítés, vagy a pénzmaradvány-átvétel. Ez utóbbi szerintünk azért nem "helytálló", mert a fenntartó nem maradványt, nem a pénzmaradványát adja át. Legyenek szívesek véleményükről tájékoztatni.

Kérdés: Az önkormányzat szennyvízberuházás keretében a lakosok részére LTP lakossági bankszámlát nyittatott. A számlanyitási díjat nem a lakosok fizetik meg, hanem az önkormányzat átvállalta ezt a költséget. A számlanyitási díj meghaladja az 1 millió forintot. Ez az összeg része lehet-e a bekerülési értéknek, vagy folyó kiadásként számolandó el?

Kérdés: Az adóalany személyszállítási szolgáltatást teljesít. Autóbusszal külföldi csoportot szállít, az utasok 8 napig tartózkodónak Magyarországon. 7 napon át csak belföldi utakra kerül sor, egy napon Budapest-Bécs és vissza utat teljesítenek. 1. Helyes-e az a vélemény, hogy az Áfa-tv. 12. § a) pontja hatálya alá csak a Budapest-Bécs és visszaút tartozik? 2. Az említett adóalany a km-díj mellett a gépkocsivezetői napidíjat külön tételben számlázza. Helyes-e az a vélemény, hogy áfa szempontjából a megtett utak arányában lesz ez az összeg adóköteles, illetve levonási joggal adómentes?

Kérdés: Vízdíjat óraleolvasás alapján számlázó adóalany 2002. 01. 01-jétől 2006. 09. 10-éig terjedő időtartamra utólag számláz, mert az üdülő vízórájához nem lehetett bejutni. Jogszerű-e a teljes összeget 12%-os áfa felszámításával számlázni?

Kérdés: Az Áfa-tv. 49. § (6) bekezdése szerint a 4 milliós értékhatárba a tárgyi eszköz értékesítését nem kell beszámítani. Ettől függetlenül az erről szóló számlát lehet-e az alanyi mentes előírásnak megfelelő módon – az Áfa-tv. 13. § 16. q) pontja előírása szerint – az alanyi adómentességre hivatkozva kiállítani?

Kérdés: 1. Az amatőr sportversenyeken átadott érmék, plakettek, serlegek könyvelése milyen költségnemen történhet? 2. Szabályzatok hatályosítása szellemi termék-e? 3. Pályázatok kezelési költsége a beruházás részét képezheti-e, ha annak számlázása az aktiválás előtt történik meg? 4. Önkormányzatunk többfelé nyújt be pályázatot. Ezek egy része eredményes, mások sikertelenek. Helyesen járunk-e el, ha a pályázati díjat az 56-os költségnemek közé könyveljük?

Kérdés: Költségvetési szerv az étkezési jegyek vonatkozásában közbeszerzési eljárást folytatott le. A nyertes a 4500 Ft-os étkezési jegyet 4300 Ft-ért biztosítja. Milyen összeget kell a bérfeladásban feltüntetni, illetve a különbözet könyvelése hogyan történjen?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni az önkormányzatnál a panellakások energiatakarékos felújítását, ha a felújítás az épület teljes tetőszerkezetének hő- és vízszigetelésére irányul, és a társasházban magán- és önkormányzati tulajdonú lakások is vannak? Helyes-e az a megközelítés, hogy az osztatlan közös tulajdon (pl. tető) felújítása az egyes lakások értékét nem emeli? (Ellentétben például a nyílászárók cseréjével, aminél a kiadás közvetlenül konkrét lakáshoz kapcsolható.) Könyvelhető-e az osztatlan közös tulajdon felújítása – függetlenül a tulajdoni megosztástól – teljes összegben átadott pénzeszközként?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni az önkormányzatnál a panellakások pályázati pénzzel megvalósított energiatakarékos felújítását a számlatükör 2006. évi változása után? A Költségvetési Levelek 55. számában megjelent 1245. sz. kérdésre adott válasz a költségek teljes összegét (pályázat + önkormányzati hozzájárulás + önerő) osztja fel a tulajdoni arányoknak megfelelően. Az 56. szám 1262. sz. kérdésében már csak az önkormányzati hozzájárulás összege kerül megbontásra magán- és önkormányzati tulajdon szerint. Milyen számlára kell könyvelni a pályázatra eső 1/3 részt és a lakosságtól befolyt önerőt? Kell-e alkalmazni a 487. Továbbadási célú bevételek számlát az átvett pénzekre, illetve a 397. Továbbadási célú kiadások számlát az ezekből kifizetett felújítások összegére? Helyes-e az értelmezésünk, hogy ezeken a főkönyvi számlákon csak államháztartáson belülre továbbított pénzeszközök szerepelhetnek?

Kérdés: 2006. szeptember 1-jétől a kedvezményes adómérték megszűnik, a korábban 15%-os adókulcs alá tartozó termékek, szolgáltatások áfája 20%-ra emelkedik. Hogyan kell kibocsátani a végszámlát? Mi a teendő, ha az eladó 2006 augusztusában kér előleget, és az előleg a teljes ellenértéket takarja? Hogyan kell (milyen adómértékkel) kibocsátani az előlegszámlát, valamint a végszámlát? Helyes-e az a megoldás, miszerint a végszámlán a teljes ellenértékre 20%-os kulcsot számolunk rá?