2339 talált állásfoglalás az elszámolás kifejezésre

Kérdés: Köztulajdonban álló munkáltatónál kerülnek őrzésre a maradandó értékű iratok. A munkáltató közfeladatot lát el, lenti kormányrendelet vonatkozik rá. A 335/2005. Korm. rendelet 8. §-ának (1) bekezdése alapján a közfeladatot ellátó szerv vezetője, illetőleg tevékenységi körében iratkezelési feladatokat ellátó vezető, ügyintéző, ügykezelő köteles gondoskodni az iratkezelési szoftver által kezelt adatok biztonságáról, s megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az üzembiztonsági, adatvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. A (2) bekezdés alapján az iratokat és az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, valamint a megsemmisülés és sérülés ellen. A szerv vezetője köteles az üzemeltetés és az adatbiztonság olyan szabályozására, amely alapján a feladatok, hatáskörök pontosan meghatározásra kerülnek és végrehajthatók. A munkáltatónak milyen feltételek szerint kell őriznie a maradandó értékű iratokat? Milyen jogszabályban szerepelnek ezek a feltételek? Pl. zárható szekrény vagy páncélszekrény.

Kérdés: Szeretném kérni a Költségvetési Levelek 367. számában megjelent 6497. számú kérdésben szereplő eset könyvelésének a levezetését. Jelenleg nálunk a B52 tárgyi eszköz értékesítésre könyveljük, de a válasz alapján azt gondoljuk, így nem jó.

Kérdés: Mikor kell, milyen időpontban nyilvántartásba venni az önkormányzati szektorban a támogatási szerződésben szereplő támogatás összegét követelésként? A teljes összeget a szerződés aláírásakor, vagy pedig amikor támogatási előleg érkezik, és csak akkora összegben? Illetve mi fogja meghatározni, hogy költségvetési évben vagy pedig követő követelésként vesszük nyilvántartásba, ha nem tudjuk az ütemezést? Mi a helyes eljárás például akkor, ha a projekt teljes egészében utófinanszírozású, és csak a támogatási szerződés áll rendelkezésre, akkor is elő kell írni követelésként a pénzforgalomban csak később jelentkező támogatást?

Kérdés: Önkormányzatunk tőkegarantált rövid kötvénybefektetési jegyet vásárolt. Az értékpapírt nem váltottuk vissza az év végén. Kell-e elhatárolni a bekerülési eszköz nettó értéke és a pénzintézet által kiközölt időszak végi (december 31.) névértéke (időszak végi árfolyamérték közötti) kamatot? Az értékpapír (befektetési jegy) bármikor beváltható, nincs lejárati ideje.

Kérdés: A települési önkormányzat egyedi szennyvíztisztítók kiépítését végezte el magántulajdonú ingatlanokon a település egy részén, ahol nincs mód közműves szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésére. A beruházás még nem ért teljesen a végére, a végelszámolás még nem történt meg. Van-e mód közműfejlesztési hozzájárulás kivetésére azokra az ingatlanokra, ahol ez a fejlesztés megvalósult? Ha igen, mely jogszabály alapján, kié a hatáskör, ki állapítja meg, és mikor vethető ki ez a közműfejlesztési hozzájárulás?

Kérdés: Vásárolhat-e az önkormányzat magánszemélytől „festményt” számla nélkül, adásvételi szerződéssel? A hivatalunk egyik dolgozója hobbiszinten festeget. Képei semmiféle hivatalos nyilvántartásban nem szerepelnek. Tevékenységét magánszemélyként végzi, adószámmal nem rendelkezik, számlát adni nem tud. Vásárolhat-e az önkormányzat tőle adásvételi szerződés keretében – vagy bármilyen más formában – képet, amelyet az önkormányzat nyilvántartásba nem vesz, mert nem saját tulajdonba akarja, hanem például testvérvárosi látogatás alkalmával ajándékként adná?

Kérdés: 2025. január 1-jével a képviselő-testület döntése alapján szervezetünkből a sporttal kapcsolatos szervezeti egység beolvadásos jogutódlással átkerült egy másik költségvetési szervbe. A decemberi számlákat és a bérekkel kapcsolatos könyvelési anyagot melyik intézmény könyveiben kell helyesen szerepeltetni? A testületi döntés alapján a mi szervezetünk kormányzati funkcióiból január 1-jével már kivezették a sporttal kapcsolatos funkciókat. A decemberi bér a szervezetünk bérfeladási anyagában szerepel a MÁK-feladási alapján.
Helyes-e az, hogy a decemberi számlákat az intézményünkben szállítói hátralékként tüntettük fel, majd a kötelezettségeket átadjuk a jogutód intézménynek, és ők teljesítik pénzügyileg?

Kérdés: Munkavállalóval szeretnénk az Mt. 198–200. §-a szerinti bedolgozói munkaviszonyt létesíteni. Az Mt. 200. §-ának (1) bekezdése szerinti átalány-költségtérítést terheli valamilyen közteher? Van-e összegszerű korlátja az átalány-költségtérítésnek?

Kérdés: Szakképzési centrumunk 2023. évben először végzett vállalkozási tevékenységet. A beszámolás időszakában kiszámítottuk a vállalkozási tevékenység eredményét, 2024. évben teljesítettük a befizetési kötelezettséget. 2024. évben a vállalkozói maradványt előirányzatosítottuk teljes értékben. Az egyévi maradványt lehet-e több évben is felhasználni? Ha igen, hogyan kell ezt a könyvekben megoldani? A maradványfelhasználást ugyanazon a témaszámon, kormányzati funkción kell-e kimutatni (az összemérés elvének alkalmazása miatt), mint ahol a vállalkozói tevékenység bevételét, kiadását? A vállalkozási maradványfelhasználást szabályozza-e valamilyen törvény, határozat?

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat elnöke vásárolt a saját autójához városi, éves parkolóbérletet. A vásárlás szükségességét indokolja, hogy folyamatosan járnak be a nemzetiségi önkormányzat gazdasági feladatait ellátó polgármesteri hivatalba, mely a város központjában van. Mely rovatra kellene kontírozni a parkolóbérlet-vásárlást? Mi a dologi kiadásokra gondolnánk, de nem tudunk dönteni, hogy bérleti díj vagy egyéb dologi kiadás?