2303 talált cikk az elszámolás kifejezésre

Kérdés: Dolgozóink saját gépkocsival hivatali utazásokat hajtanak végre. Ezzel kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy kötelesek vagyunk-e megadni a 15 Ft/km kopási költségtérítést, vagy adhatjuk-e az idén is a 9 Ft/km-t, illetve lehetséges-e differenciáltan adni úgy, hogy egyes dolgozóknak 9 Ft/km-t, másoknak 15 Ft/km-t térítünk, arra hivatkozással, hogy más típusú gépkocsijuk van?

Kérdés: Két dolgozónk házaspárt alkot, egy autóval járnak dolgozni, és a feleségnek nincs is jogosítványa. A feleség is kéri a 15 Ft/km munkába járási költségtérítést, de szerintünk nem jár neki, mert nincs költsége a munkába járással kapcsolatban.

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárás során beszerzett nagy értékű tárgyi eszköz (gépkocsi) esetén mi képezi a bekerülési érték részét, mely tételeket kell ráaktiválni a beszerzett eszközre (regisztrációs adó, forgalomba helyezés, rendszám díja)?

Kérdés: Intézményünk minisztériumi fenntartású központi költségvetési szerv, szakközépiskola, kollégium. Iskolánknak eddig saját főzőkonyhája volt, így a kollégisták térítési díja a Gyvt. szerint az áfával növelt nyersanyagnorma volt (670 Ft + áfa/nap). Eddig az 50%-os, illetve ingyenesen étkező tanulók kedvezményét természetesen az iskola "állta". Most viszont vásárolt szolgáltatásként vesszük igénybe egy vállalkozótól a kollégisták részére az étkeztetést az általa kínált áron, 1340 Ft + áfa/nap. Hogyan kell megállapítani a fizetendő térítési díjat a tanulóink részére, és a kedvezményeket miként vegyük figyelembe?

Kérdés: Központi költségvetési szervként dolgozóinknak ruhapénzt szeretnénk adni. A korábbi évek gyakorlata szerint ez elszámolásra kiadott előlegnek minősült, amellyel 30 napon belül a dolgozóknak el kellett számolni, belső szabályzat alapján, minden dolgozó azonos összegben kapta meg. A 2019. évi adójogszabályok változása alapján hogyan minősül ez a juttatás? Megkövetelhető-e továbbra is, hogy a munkáltató nevére szóló számlával számoljanak el a dolgozók a juttatás felhasználásáról?

Kérdés: Intézményeink (szociális szféra, közalkalmazottak) változó tartamú munkaidőkeretet alkalmaznak (1-3 hónap), a munkavállalók folyamatos munkarendben, egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint dolgoznak. A rendkívüli munkavégzés egyrészt munkaidőkereten felüli, másrészt 96 órán belüli, beosztástól eltérő munkavégzés formájában valósul meg. A rendkívüli munkavégzéseket a KIRA-rendszerben számfejtik, ennek kapcsán alakult ki ellentmondásos gyakorlat, az egyes jogcímkódok eltérő alkalmazása miatt. Van olyan intézmény, amely a rendkívüli munkavégzés számfejtését a "35128"-as jogcímkódon (megnevezése: "Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék és arányos munkabér") rögzíti, az intézmények többsége azonban a "35013"-as jogcímkódot (megnevezése: "Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék %-os") alkalmazza (egy adott rendkívüli munkavégzés ellenértéke a két jogcímkódnál jelentős eltérést mutathat, akár többszörösét is jelentheti a "35128"-as kóddal történő elszámolás).
A 35013-as jogcímkód a bérpótlékot és arányos bért is az alapilletmény alapján számolja (oly módon, hogy a "százalék" rovatban manuálisan 150% vagy 200% kerül bevitelre, ami az arányos munkabért is magában foglalja), a 35128-as jogcímkód a bérpótlékot és a munkabér arányos részét külön számolja oly módon, hogy a bérpótléknál számítási alapként csak az alapilletményt, a munkabér időarányos részének számításánál azonban a teljes – szociális ágazati pótlékot és munkahelyi pótlékot is magában foglaló – bért veszi figyelembe, valamint az osztószám is eltérő (bérpótléknál 174 óra, a munkabér időarányos részénél a beosztás szerinti óraszám). A szociális szférában a munkabér (amely magában foglalja az illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, keresetkiegészítést és jutalmat) és az alapbér (alapilletmény) között összegét tekintve jelentős különbség mutatkozik. A fentiek alapján abban kérjük szíves segítségüket, hogy a rendkívüli munkavégzés KIRA-rendszerben történő számfejtése során álláspontjuk szerint melyik jogcímkód alkalmazása a helyes, illetve mely jogcímkód mely rendkívüli munkavégzés számfejtésére alkalmazható?

Kérdés: Ingatlanüzemeltetéssel foglalkozunk. A?fenntartótól üzemeltetésre átadott ingatlan homlokzatán lévő gipszstukkók életveszélyessé váltak (potyognak). A stukkók cseréje, javítása idegen ingatlanon végzett beruházásnak/felújításnak vagy karbantartásnak minősül?

Kérdés: Költségvetési szerv számlák feletti rendelkezésre jogosultjai között szerepelhet-e olyan személy, aki nem alkalmazottja a költségvetési szervnek? Létezik erre vonatkozó jogszabály?

Kérdés: Önkormányzatunk a külterületi utak karbantartása, rendezése során a karbantartásból keletkező fakivágásból, fák rendezéséből keletkező fát szeretné értékesíteni. Az utak rendbetételével kapcsolatban több esetben is a nyilvántartás szerinti úton már nem volt út, ott fákkal benőtt terület volt található. A terület, ahonnan a fák kivágása történik, az önkormányzat tulajdonában van. Értékesítheti-e az önkormányzat (áfakörös) a fát, ha igen, milyen adókulccsal? Milyen kormányzati funkcióra kell könyvelni ezt a bevételt, illetve milyen rovatra?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervként szolgáltatótól vásárolt élelmezéssel ellátjuk a köznevelési intézményekben a gyermekétkeztetést. Az étkezők között vannak teljes árat fizetők, illetve a Gyvt. szerinti normatív kedvezményekre figyelemmel ingyenes (100%-os normatív kedvezmény), valamint kedvezményes étkezők (50%-os normatív kedvezmény). A teljes árat fizetők, illetve a kedvezményes étkezők esetében az igénybe vett szolgáltatásról a gyermekek részére állítjuk ki a számlákat. Az 50%-os kedvezmény negatív tételként megjelenik a számlán. A számlát a jogszabályi előírásoknak megfelelően, a szolgáltatónak fizetett (anyagköltség és rezsiköltség) árnál alacsonyabb összegben állítjuk ki, a közgyűlés által rendelettel megállapított intézményi térítési díj, valamint a Gyvt. előírásai alapján. Az ingyenes étkezést igénybe vevőknek nem állítunk ki számlát. A térítési díjakra felszámítjuk a 27%-os áfát, amely az áfaelszámolásban fizetendő áfaként jelenik meg. Az áfabevallásban az ingyenes étkezőkre (100%-os normatív kedvezmény) eső áfát nem igényeljük vissza (sem fizetendő, sem levonható áfa nem merül fel). A teljes árat fizető, az ingyenesen és a kedvezményesen érkezőket tételesen el tudjuk különíteni adagszám alapján. Az adóbevallásban mind a teljes, mind a kedvezményes (50%-os normatív kedvezmény) étkezőkre eső előzetesen felszámított áfát levonható áfaként tüntetjük fel a szolgáltató által kiállított számlák alapján, mivel az ezekhez kapcsolódó beszerzés teljes mértékben adóköteles bevételszerző tevékenységet szolgál. Vagyis a kedvezményes étkezők után a beszerzéshez kapcsolódó teljes áfát levonásba helyezzük az adagszámok alapján (tehát nem csak a fizetendő áfa erejéig, és nem csak az erre az adagszámra jutó áfa felére). Levonható-e és figyelembe vehető-e az áfa elszámolása során a kedvezményes étkeztetés (50%-os normatív kedvezmény) esetében az arra az adagszámra jutó beszerzés teljes áfája?