Cafeteriajuttatás betegszabadság és táppénz ideje alatt

Kérdés: Jár-e cafeteriajuttatás betegszabadság és táppénz ideje alatt? A munkáltató meghatározhatja-e a cafeteriaszabályzatában, hogy a dolgozó nem jogosult a cafeteriajuttatásra a tárgyhónapban a betegállomány időszak alatt saját és gyermeke jogán?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatók a munkavállalók, illetve családtagjaik jóléti, egészségügyi, kulturális stb. szükségletei kielégítését, életkörülményeik javítását szolgáló támogatásokat nyújthatnak, ennek szabályait azonban maga az Mt. nem határozza meg. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Gyermekétkeztetés

Kérdés: 2015. szeptember 1-jétől egyházi fenntartású intézmény lettünk. Érdeklődni szeretnék, hogy napi 54 tanuló étkezése után milyen összegű állami támogatás jár? A törvényi hátteret is szeretném megtudni.
Részlet a válaszából: […] A Gyvt. előírásait a törvényben meghatározott esetekben az egyházi fenntartóra mint nem állami fenntartóra is alkalmazni kell. A közoktatásban részt vevő tanulók gyermekétkeztetésének intézményi térítési díjára vonatkozó előírásokat (Gyvt. 151. §) az egyházi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Béren kívüli juttatások éves kerete

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2014. 09. 02. számában a 3777. kérdésre adott válaszukban írnak a munkahelyi étkeztetési támogatás és az Erzsébet-utalvány juttatásának feltételeiről. Ezzel kapcsolatos kérdésünk. Szintén időskorúak ellátását végző szociális intézmény vagyunk, cafeteriajuttatást nem nyújtunk. Hogyan kell értelmezni a költségvetési törvény (2013. évi CCXXX. tv.) 54. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat? Ha intézményünk munkahelyi étkezési támogatást és Erzsébet-utalványt is szeretne adni a közalkalmazottak részére, össze kell számítanunk a két juttatást a 200 000 forintos értékhatárba? Ha igen, és együttesen túllépjük az értékhatárt, akkor hogyan változik az szja- és eho-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott törvényi rendelkezés alapján a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete, illetve cafeteriajuttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten – az Öpt.-re is figyelemmel, az Szja-tv. 71...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Ingyenes étkezés és tankönyvellátás

Kérdés: A Költségvetési Levelek 171. számában a 3291-es számon megjelent válasszal kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy a nevelt gyerme­kekre jár-e a kedvezmény? Ha a család rendszeresen gyermekvédelmi kedvezményt kap (melyet az önkormányzat állapít meg, és a határozaton a nevelt és a saját gyermekek is szerepelnek), akkor jár-e a nevelt gyermek után az étkezési, illetve a tankönyvtámogatás?
Részlet a válaszából: […] A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 8. §-ának (4) bekezdése szerint a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő, ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmenetileg vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem igényelhető az ingyenes tankönyvtámogatás. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 8.

Saját gyermekek után járó normatív támogatások

Kérdés: A szülő két saját, vér szerinti gyermekén kívül két állami gondozott gyermeket nevel. A saját gyermekek után 16 000 Ft/fő családi pótlékot folyósít az államkincstár. Jár-e a két saját gyermek részére az 50%-os étkezési támogatás (a három- vagy többgyerekes családban élő jogcímen)? Igényelhető-e rájuk a normatív támogatás?
Részlet a válaszából: […] A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 151. §-a (5) bekezdésének c) pontja értelmében gyermekétkeztetés esetén három- vagy többgyermekes családoknál gyerme­kenként az intézményi térítési díj 50%-át kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 30.

Önkormányzati étkeztetés

Kérdés: Az önkormányzat önállóan működő intézménye az általános művelődési központ, amely saját konyhát üzemeltet. A saját konyhájában gyermekétkeztetés, szociális étkeztetés, saját dolgozó és külsős vendég ebédétkeztetése történik. A gyerme-kek egy része 100, illetve 50%-os térítési díjat fizet, egy részük ingyenesen étkezik. Az önkormányzat az ÁMK-nak a kedvezményesen étkezők támogatását intézményfinanszírozásként utalja át.
1. Az intézményfinanszírozásként átutalt étkezési támogatás az ÁMK-nál áfaköteles bevétel-e, illetve az ÁMK a saját konyha üzemeltetésének teljes költségei után levonhatja-e az áfát?
2. Az önkormányzat helyesen jár-e el a szociális étkeztetés tekintetében, amennyiben vásárolt élelmezésként megvásárolja a szociális étkezők ételadagját az ÁMK-tól, áfásan? Beszedi a szociális étkezőktől a térítési díjat áfásan. A kedvezményben részesülő szociális étkezők támogatása segélykeretből pénzforgalom nélküli kiadás, illetve bevételként lekönyveli áfásan étkezési bevételnek. Ennek alapján készíti el az önkormányzat az áfabevallását?
Részlet a válaszából: […] A fenntartó által intézményfinanszírozásként utalt támogatás nem képez áfaadóalapot az Áfa-tv. 65. §-a alapján, ezért az ilyen támogatás után nem kell általános forgalmi adót fizetni, ugyanakkor az a tény, hogy részben támogatásból finanszírozzák a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

Étkeztetési támogatás könyvelése

Kérdés: Önkormányzatunknál önálló intézményként működik az ÁMK. Az óvodai és iskolai kedvezményes étkeztetésben részesülők után járó támogatást intézményfinanszírozásként adjuk át az ÁMK részére. Kérdésem, hogy az ÁMK-nál hogyan jelenik meg a könyvelésben az étkeztetési támogatás? Kell-e a támogatást könyvelni az 583224-es számlán, és ha igen, azt milyen módon?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat az óvodai és iskolai kedvezményesétkeztetést végző ÁMK részére a jogosultság alapján megigényelt étkeztetésinormatíva összegét helyesen finanszírozásként utalja át, a költségvetésirendeletben található havi bontású finanszírozási ütemtervnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Étkezési hozzájárulás

Kérdés: Előírhatja-e a munkáltató a köztisztviselő számára, hogy a 9000 forint étkezési hozzájárulást csak saját intézményben történő étkezéshez biztosítja?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 49/F. § (1) bekezdése alapján a köztisztviselőtermészetben nyújtott étkezésre vagy étkezési utalványra jogosult. Amunkáltatót tehát megilleti a választás joga a tekintetben, hogy mely formábanteljesíti ezt a köztisztviselőt megillető jogosultságot. Célszerűnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 6.

Étkeztetés áfája

Kérdés: 2006. január 1-jétől megszűnt az adóalapot nem képező államháztartási támogatások miatti arányosítás. Tárgyi mentes oktatás és adóköteles étkeztetés (vásárolt) tevékenységet végzünk. Működést finanszírozó támogatásban részesülünk, melyet egy összegben és nem adóköteles tevékenységre vagy céltól független támogatásként kapunk. Azt, hogy az étkeztetésnél mennyi támogatást vettem igénybe, a meglévő bizonylataim alapján tudom kimutatni. Pl. A vállalkozó számlája alapján az étkeztetés összköltsége: 200 000 Ft + 30 000 Ft (áfa) Tanulóktól befolyt térítési díj: 150 000 Ft + 22 500 Ft (áfa) Támogatás a két tétel különbsége: 50 000 Ft + 7500 Ft (áfa) Hogyan járok el helyesen a vállalkozó számlájának áfakönyvelésekor? 1. Levonhatom a teljes összeget, azaz a 30 000 Ft-ot, mert bevalláskor befizetendő áfaként szerepeltetem a tanulóktól befolyt térítési díj utáni áfát, 22 500 Ft-ot és a támogatásra jutó áfát, 7500 Ft-ot is. (Így az egyenlegem ebben az esetben 0 Ft.) 2. Nem vonhatom le a teljes 30 000 Ft-ot, csökkentem a támogatásra jutó áfával: 30 000 x 150 000 = 22 500 Ft-ot tudok levonható áfaként beállítani. 150 000 + 50 000 Befizetendő áfaként csak a tanulóktól befolyt térítési díj áfáját szerepeltetem. Ha egyik megoldás sem jó, kérem Önöket, hogy a példa alapján szíveskedjenek tájékoztatni, segítséget nyújtani.
Részlet a válaszából: […] A szóban forgó esetben a támogató és a támogatott önállóköltségvetési intézmény között nem jön létre áfa hatálya alá tartozó ügylet. Atámogatott intézmény ellenérték fejében nem vállal kötelezettséget azönkormányzattal szemben, ezért ezen ügylet tekintetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Dolgozóknak nyújtott étkeztetés

Kérdés: Melegkonyhával rendelkező intézmény vagyunk. Dolgozóink sajnos (fenntartók elvonása miatt) nem részesülnek étkezési támogatásban, konyhánkon egy ebéd nyersanyagnormája 183 Ft (áfásan). Felmerült a polgármester részéről, hogy a dolgozók a fenti összegért egy ebédet kapjanak, a rezsiköltséget "elnyeli" a konyha. Kérdésünk, hogy lehet-e így eljárni, illetve ha nem, akkor a fenti összeg mellett a rezsiköltséggel hogyan kell elszámolni? Jelenleg egy ebéd ára a dolgozóknak 300 Ft, vendégeknek 350 Ft. Mennyi a rezsiköltség alapja: 350-183 vagy 300-183 Ft? Dolgozók esetén lehet-e kétféle térítési díjat kérni ugyanazért az ebédért?
Részlet a válaszából: […] A személyi jövedelemadó szempontjából természetbenijuttatásnak minősül a magánszemélynek juttatott termék, nyújtott szolgáltatáspiaci értékéből az az összeg, amelyet a magánszemélynek nem kell megfizetnie(megtérítenie).A munkavállalónak nyújtott juttatások esetében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.
1
2