Házi segítségnyújtás keretében foglalkoztatott szociális gondozóra vonatkozó képesítési követelmények

Kérdés: Munkavállalónkat közalkalmazotti jogviszonyban, a települési önkormányzat által fenntartott szociális intézményben házi segítségnyújtás szakfeladaton, szociális gondozó munkakörben szeretnénk foglalkoztatni. Nevezett legmagasabb iskolai végzettsége jelenleg szakmunkásképző intézet szabó szakmában, melyet 1976-ban végzett. Egyéb, szakirányú végzettséggel, szakképzettséggel még nem rendelkezik. A fizetési fokozat megállapításához beszámítható-e az alábbi jogviszonya: Videoton Holding Kft. (2003. 01. 13.-2003. 07. 13.)?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatbantörténő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. számúmellékletének I/2. pont c) alpontja szerint szociális területen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Normatívafelhasználás

Kérdés: Gyógytestnevelésre, a költségvetési törvényben biztosított normatíva felhasználására vonatkozóan a jogszabályok nem adnak egyértelmű meghatározást. Helyesnek tekinthető-e, hogy az órákon végzett gyakorlatokhoz szükséges eszközök megvásárlására és szinten tartására fordított összegen felül a még felhasználható keret összegét az épületen kívül, a gyerekek érdekét szolgáló életmódtáborra, kalandparki és gyógyfürdői belépődíjakra fordítjuk? A kalandparki és gyógyfürdői belépőjegyek ára tartalmazza a használható eszközök díját. Ezek az eszközök, medencék pótolhatják azoknak a készségfejlesztő szereknek a hiányát, amellyekkel az iskolán belül nem rendelkezhetünk.
Részlet a válaszából: […] ...egyesközoktatási feladatok fejezet alatt a Pedagógiai szakszolgálat igényelhetőnormatívája. A támogatást a pedagógiai szakszolgálatot fenntartó helyiönkormányzat igényelheti a pedagógiai szakszolgáltató intézményeiben. Apedagógiai szakszolgálatot a 4/2010. (I. 19.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Magánszemélyek különadója polgármesterek esetében, az Alkotmánybíróság döntése a különadó visszamenőleges hatályával kapcsolatban

Kérdés: Polgármester jogviszonyának megszüntetésekor szabadságmegváltást kapott. Az erre vonatkozó tájékoztató szerint a megszűnés évében esedékes szabadságmegváltás címen kifizetett bevétel nem minősül különadó-köteles bevételnek. Kérdésem, hogy vonatkozik-e ez a polgármesterre is, vagy csak az egyéb foglalkoztatottra?
Részlet a válaszából: […] ...alapján különadó fizetésére köteles az a költségvetési szervnél, állami,önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működésitámogatásban részesített más szervezetnél foglalkoztatott magánszemély, akimunkavégzésre irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Gyermekétkeztetés

Kérdés: Önkormányzati intézményként gyermekétkeztetést szolgáltatunk óvodai, iskolai gyermekek számára, alanyi jogon 50%-os díjon, esetenként ingyenes módon. A szülő által meg nem fizetett díjat az önkormányzat biztosítja a normatív alapon kapott állami támogatásból. Kérdés: Az étkezési díj szülők által meg nem fizetett részét mi módon tudjuk érvényesíteni az önkormányzat felé? (számla vagy finanszírozás?) Amennyiben finanszírozásként utalja az önkormányzat, akkor az átutalt összeg az áfás térítési díj, vagy a nettó – nyersanyagköltség – legyen? Ha a fenntartó önkormányzat az összeget finanszírozásként biztosítja, akkor az áfa visszaigénylésére nincs lehetőségünk? A konyha elkülönítetten működik, a tevékenység áfakörös, az étkeztetésért nyersanyagnorma +áfa térítési díjat fizet a gyermek szülője.
Részlet a válaszából: […] ...gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. tv. (Gyvt.)148. §-a alapján adott 50%-os étkezési térítési díjkedvezményre a fenntartók aköltségvetési törvényben meghatározottak szerint normatív állami támogatástigényelhetnek. A támogatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 17.

Költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának elkészítése

Kérdés: Kinek a feladata egy helyi önkormányzat által fenntartott kórház-rendelőintézet (önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv) SZMSZ-ének az elkészítése? Ennek hiánya miatt kit és milyen felelősség terhel?
Részlet a válaszából: […] ...szervvezetőjének felelősségét, tehát végső soron neki kell biztosítania, hogy aszükséges szabályzatok elkészüljenek, és például egy fenntartói vagyszámvevőszéki ellenőrzés keretében azok hiányáért vagy hibáiért elsősorban őtartozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 17.

Vagyonátadás

Kérdés: Önkormányzatunk a szomszédos Béta községgel 2007. szeptember 1-jétől hozta létre az Alfa Nagyközség és Béta Község Önkormányzatainak Alapfokú Közoktatási Intézményfenntartó Társulását, így oldja meg a két településen a közoktatási feladatokat, fenntartja, üzemelteti az intézményeit. A Társulás székhelye Alfa településen van. A Társulás létrejöttével vagyonátadás nem történt, az óvoda épülete továbbra is a Béta Önkormányzat tulajdonában maradt, az ő vagyonában szerepel. A bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése pályázaton az Önkormányzati Minisztériumtól a Béta községben található Óvoda tagintézmény felújítására nyert pályázati támogatást a Társulás, a Támogatási Szerződést a minisztérium, mint Támogató és Alfa Nagyközség Önkormányzata kötötte, mint Támogatott. A Támogatási Szerződés a támogatás felhasználásáról az alábbiak szerint rendelkezik: "10. A támogatással létrehozott vagyon – az aktiválást követően – tíz évig nem idegeníthető el, kivéve, ha az elidegenítést műszaki vagy szakmai okok teszik szükségessé, és az abból származó ellenértéket a Támogatott a támogatási szerződésben meghatározott feladatokra fordítja." Helyesen járunk-e el, ha a felújítást aktiválás után térítésmentesen átadjuk Béta Község Önkormányzata részére, vagy a felújítással létrejött vagyoni rész Alfa Önkormányzatának vagyonába kerüljön aktiválás után kimutatásra?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt tények alapján nem teljesen rendezett apályázat Támogatási Szerződésében meghatározott kritériuma. A tárgyi eszköznélértéket növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni ameglévő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Lakásszövetkezet nem tag tulajdonosaként fizetett költségek (felújítási hozzájárulás, közös költség)

Kérdés: Lakásfenntartó szövetkezetnek a lakásszövetkezeti tag, illetve nem tag tulajdonos önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság (továbbiakban: gazdasági társaság) által fizetett közös költség és felújítási hozzájárulás adójogi megítélése az Áfa-tv. vonatkozásában. A fenti fizetési kötelezettségekkel összefüggésben kapnia kell-e számlát a gazdasági társaságnak, vagy elégségesnek bizonyul a vonatkozó jogszabályi előírások alapján az említett költségek pl. csekken történő megfizetése úgy, hogy a közösköltség- és felújításialap-fizetési kötelezettség összegéről 12 havi, előre kitöltött csekk gondoskodik?
Részlet a válaszából: […] ...adott lakásfenntartó szövetkezet a lakásszövetkezetitörvény hatálya alá tartozó lakásszövetkezet, mely a lakásszövetkezetitörvényben foglaltaknak megfelelően téríttet meg költségeket a tagokkal,illetve a nem tag tulajdonosokkal (jelen eset szerinti gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Munkahelyi étkeztetés

Kérdés: Önkormányzat, illetve intézménye (pl. iskola) által fenntartott konyhánál a dolgozók kedvezményesen étkeznek, csak a nyersanyagnormát térítik meg. A rezsit (bér és járulékai + dologi kiadás) természetbeni juttatásként kapják. Kérdésem, hogy ez után az összeg után kell-e általános forgalmi adót fizetni a dolgozónak vagy az önkormányzatnak?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 67. § (1) bekezdés b) pontja alapján azellenérték helyett a szokásos piaci ár az adó alapja abban az esetben, ha atermék értékesítése, szolgáltatás nyújtása nem független felek között történik,feltéve hogy az ellenérték aránytalanul alacsony, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 22.

Önköltségszámítás szabályozása

Kérdés: Önállóan gazdálkodó önkormányzati intézmény vagyunk. A saját bevételek növelése érdekében 2009-től vállalkozási tevékenységként ajándékboltot és büfét üzemeltetünk, a városban elsőként, az alapító okiratnak megfelelően. A vállalkozási bevételeket és kiadásokat elkülönítetten számoljuk el, a közvetlen költségekkel nincs is probléma. Ha az önköltségszámításnál az általános költségeket is fel akarjuk osztani, már probléma adódik a számviteli törvény és az államháztartási törvény ellentmondása miatt: az igazgató és a gazdasági vezető bérét is adott százalékban ráosztom a vállalkozásra, akkor a teljesség elve teljesül. Viszont a vezetők bérét az önkormányzat adja támogatásként, s az Áht. szerint vállalkozási tevékenységhez nem használható fel. Ha a vállalkozás "termeli ki" a vezetők bérét, akkor azzal a támogatást csökkentik. Az igazgató egy személyben vezeti az intézményt, munkája kiterjed mind az alap-, mind a vállalkozási tevékenységre. Minden közalkalmazott kinevezési okmány szerinti bérét az engedélyezett létszámkeret erejéig teljes egészében önkormányzati támogatásból fedezi az intézmény. A fenntartó önkormányzaton belül sincs egyetértés az egyes irodák között, hogyan lehetne a támogatás éves összegének meghagyása mellett a költségek között a személyi juttatások egy részét elszámolni. Felmerült az a lehetőség, hogy a támogatás személyi előirányzatából ezen bérhányadot dologi kiadások előirányzatára csoportosítsuk át, ekkor a támogatás összege nem csökken, s teljesül a vállalkozási eredmény jogszabály szerinti elszámolása is. (A vállalkozási eredményt teljes egészében az alaptevékenységbe forgatjuk vissza.) Ha átcsoportosítjuk a személyi juttatásból a dologi kiadásokra tervezett összeget, amely a vezetők, könyvelők bérének bizonyos hányadát takarná, nem minősül-e bújtatottan a vállalkozási tevékenység támogatásának, hiszen pont azért történik az átcsoportosítás, hogy a személyi juttatások között elszámoljuk a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos személyi juttatásokat?
Részlet a válaszából: […] A kérdésében már olvasható a válasz is. Mivel az igazgató ésa gazdasági vezető az önkormányzattól kapja támogatásként a bérét, tervezettstátuszon szerepelnek a költségvetésben, és az önkormányzati intézmény alapítóokiratának megfelelő tevékenységekhez kapcsolódóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.

Körjegyzőség

Kérdés: Két község körjegyzőségének költségvetésében tervezésre került az Ámr. 85. § (2) bekezdés ac) pontja szerinti jutalom. A körjegyzőség költségvetését a két fenntartó önkormányzat együttes ülésen elfogadta határozattal. A körjegyzőség költségvetése beépült az "A" község költségvetési rendeletébe. "A" község képviselő-testülete a 2010. évi költségvetési rendeletet elfogadta. A körjegyzőség önállóan működő és gazdálkodó szerv, melynek előirányzatának rendelkezési joga a körjegyzőé. A körjegyző a polgármester kérésének eleget téve előterjesztést készített a képviselő-testületnek, melyben kéri a jutalom kifizetésének engedélyezését. A testület elutasította az előterjesztést, azzal az indokkal, hogy ezt a személyi juttatást fejlesztésre kívánják felhasználni. Kérdésem az lenne, hogy személyi juttatás (körjegyzőségé) átcsoportosítható, felhasználható-e "A" község önkormányzatának felújítási kiadásaira?
Részlet a válaszából: […] A helyi önkormányzat gazdálkodásának egyik végrehajtó szervea körjegyzőség, amely nem más, mint egy önkormányzati hivatal. A hatályosjogszabályok szerint az önkormányzati hivatal önállóan működő és gazdálkodóköltségvetési szerv.Ha körjegyzőség látja el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.
1
22
23
24
35