139 talált cikk a foglaló kifejezésre

Kérdés: Önkormányzathoz beérkező számla összege nem egyezik meg a teljesítésigazoláson feltüntetett összeggel. Ezt azzal indokolják, hogy a vállalkozó az aszályos időszak miatt nem tudta elvégezni az ültetési munkálatokat, így a számla egy részének kifizetésére jogosult. Külön teljesítésigazoláson kéri a számla bizonyos részének kifizetését összegben meghatározva. Ez így teljesíthető-e, vagy mindenképpen kell a számlát módosítani?

Kérdés: Egyik költségvetési intézményünk szakmai programot szervezett közterületen, ahol az egyik látogató a tojáshintába (függőfotel) ült, majd kibillent belőle, amelynek következtében a térdhajlatát megütötte. A sérülés kezelésére orvosi javaslat alapján egy gyógyhatású készítményt használt, melynek beszerzéséről bizonylat áll rendelkezésére. A látogató a bizonylat alapján kártérítési igényt nyújtott be az intézményhez. A látogató nem áll/állt semmilyen jogviszonyban az intézménnyel. A kártérítés összegét K355 vagy K123 rovaton szükséges könyvelni?

Kérdés: Intézményünk (költségvetési szerv) bérleti díjat szed irodák kiadása miatt, emiatt a bérleti szerződésben leírtak alapján a bérlőktől óvadékot kap. Hogyan könyveljük a kapott óvadékot?

Kérdés: Az önkormányzat és a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek esetében a bevételek utalványozása és érvényesítése milyen esetben kötelező, és milyen dátummal kell, hogy megtörténjen?

Kérdés: Az éttermek versenyképességének javítását szolgáló intézkedésekről szóló 10/2026. Korm. rendeletében foglaltakkal kapcsolatban kérdésként merült fel, hogy a költségvetési szervek tekintetében az „adóév” a 2026. évet jelenti-e? Az „elszámolt éves összes bevétel” tekintetében a bevételi előirányzat vehető figyelembe? Mi a megítélése annak az esetnek, ha a juttatással a költségvetési szerv meghaladja a bevételi előirányzata 1%-át, teljesíti a közterhek bevallását, de év végén a bevételi előirányzat változik?

Kérdés: Költségvetési szerv vonatkozásában saját dolgozó részére fizetett megbízási díj késedelmi kamatát K1113-ra vagy K123-ra kell könyvelni? Esetleg K355-re, mert a késedelmi kamat nem a munkavégzés ellenértéke, hanem pénzügyi jellegű tehernek minősül?

Kérdés: Család- és gyermekjóléti szolgálatunknál hamarosan intézményvezető-váltás lesz. Abban az esetben, ha az új intézményvezető nem szeretne együtt dolgozni a házi segítségnyújtás szakmai egység vezetőjével, mik a lehetőségei, és miként élhet ezen lehetőséggel? Kötelező másik beosztást felajánlani részére? Miután diplomával rendelkezik, intézményünkben főiskolai végzettséghez kötött beosztás a mostanin kívül csak családsegítőként lenne, de egyrészt nincs erre vonatkozóan szakmai tapasztalata, illetve viselkedési problémái miatt abban a beosztásában sem lenne jó, ha a szolgálatnál maradna. Ebben az esetben jár neki végkielégítés? Ha igen, akkor miként kell kiszámolni az adott összeget? Adott szakmai egységvezető 20 éve van a szolgálatnál, szakmailag nincs kifogás a munkájára, de a hangulatingadozásai miatt nehéz vele együtt dolgozni. Számtalanszor előfordul, hogy kritikán aluli megnyilvánulásai vannak kollégái-val szemben, amivel rendszeresen feszültséget okoz.

Kérdés: Az Áhsz. 15. melléklete szerinti egységes rovatrend szerint B411. Egyéb működési bevételnek minősül többek között:
„h) a szerződés megerősítésével, a szerződésszegéssel kapcsolatos véglegesen járó bevételek (például óvadék, foglaló, kötbér, jótállás, szavatosság, késedelmi kamat, a késedelmes vagy elmaradt teljesítés miatti kártérítés), a szerződésen kívüli károkozásért, személyiségi, dologi vagy más jog megsértéséért, jogalap nélküli gazdagodásért kapott összegek”.
Fenti jogszabályi rendelkezést hogyan kell értelmezni? A járó késedelmi kamatot függetlenül a pénzügyi rendezéstől elő kell írni követelésként a költségvetési, illetve pénzügyi számvitelben? Ebben az esetben az óvatosság számviteli alapelv az államháztartás számvitelében nem érvényesül? Vagy csak a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg kell követelésként előírni, bevételként elszámolni? Az Szt. a pénzügyi rendezéshez köti a késedelmi kamat elszámolását, a 77. § (2) bekezdése b) pontjának rendelkezése értelmében csak a mérlegkészítés időpontjáig befolyt késedelmi kamat mutatható ki fordulónapon követelésként a számviteli törvény szerint. Amennyiben év végén a késedelmikamat-követelésről nincs egyenleg-visszaigazoló levél, egyéb módon sem igazolt a járó késedelmi kamat partner általi elismerése, úgy a késedelmi kamat követelésként kimutatható?

Kérdés:

Községünk önkormányzata 1999. évben alapította a Község Fejlődésért Közalapítványt. A közalapítványnak van kuratóriumi elnöke és három kuratóriumi tagja. A közalapítványnak nagy értékű tárgyi eszköz nincs a nyilvántartásában. A közalapítványnak nincs tartozása, és az önkormányzat szeretné megszüntetni. A közalapítványt meg lehet-e szüntetni, ha az alapító vagy a kuratórium elnöke kezdeményezi azt? Ha igen, melyek a megszüntetéssel kapcsolatos feladatok?

Kérdés: Közfoglalkoztatásban a mezőgazdasági/értékteremtő programokban a dologi kiadások áfája nem támogatott. Az értékesített termékek után áfafizetésre vagyunk kötelezettek, a beszerzett dologi kiadások után áfát igénylünk vissza. Abban az esetben, ha a visszaigényelhető áfa meghaladja a fizetendő áfa összegét, a különbözet megilleti az önkormányzatot? Visszaigényelhető és felhasználható az áfakülönbözet?