683 talált cikk a GYED kifejezésre

Kérdés: Munkáltatói hitelnyilvántartásunkban 2010-es minisztériumi összevonások után bekerültek olyan munkáltatói hitelszámlák, melyek 100 000 Ft alatti tőketartozást mutatnak, futamidejük több mint öt éve lejárt, a hitelt felvevő adósok a tértivevények tanúsága szerint elhaláloztak (vagy nem veszik át a küldeményt), örökösökről nincs tudomásunk, felszólítóleveleink bontatlanul visszaérkeznek. Élhet-e a fenti esetekben a minisztérium a tartozás könyvelési rendszerből történő kivezetésével, vagyis a követelés elengedésének lehetőségével? A vonatkozó Áht. 97. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy követelésről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet, de ugyanakkor az Áht. 97. §-ának (3) bekezdése szerint kis összegű követelést behajtásra elő­­írni nem kell. A behajtással kapcsolatban egyébként is olyan többletköltségek merülnének fel, melyek sok esetben nagyobb terhet rónak az intézményre, mint a ténylegesen behajtani kívánt összeg. Az Áhsz.-hez kapcsolódó 6/2009. számviteli kérdés önkormányzatokra vonatkozólag felveti a követelés leírását, mint alkalmazható megoldást. Alkalmazható-e ez központi költségvetési intézménynél is?

Kérdés: Intézményünk a Szent-Györgyi-napokon szervezett különféle rendezvényeken a részt vevő vendégek részére emlékérmeket (dobozokban, felirattal ellátva) készíttetett, amelyeket a vendégeknek átadott. Ez aránylag nagyobb értéket képvisel, 5-25 ezer Ft/db, tehát a számla értéke több száz­ezer forint értékű. A kérdésem, hogy ezen érmék után járulékot kell-e fizetni, ha igen, azt ki fizeti meg (1,19-szeres után 16% szja és 27% eho)?

Kérdés: Ha egy közművelődési intézmény a rendezvényén díjazásként ajándékcsomagot szeretne kiosztani a verseny díjaként, akkor ezt milyen formában teheti meg? Ha ajándékcsomagot ad át a rendezvényen részt vevő csoportok, egyesületek részére, mekkora összeghatárig teheti meg, és milyen adózási vonzata van ennek?

Kérdés: A korábbi években az Áht. 13/A §-ának (2) bekezdése előírta, hogy az államháztartás alrendszereiből támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettséget kell előírni a részükre céljelleggel – nem szociális ellátásként – juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A finanszírozó köteles ellenőrizni a felhasználást és a számadást. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetés­szerű felhasználása esetén a felhasználót visszafizetési kötelezettség terheli. 2012. évtől milyen jogszabályi előírás vonatkozik a civil szervezetek (pl. sportegyesület, egyház) részére céljelleggel biztosított támogatásokra?

Kérdés: Közalkalmazott jubileumijutalom-számításánál figyelembe vehető-e a GYES, a GYED és a TGYÁS időtartama? 1991-ben érettségiztem, voltam munkanélküli is, GYES-en is, és vállalkozó alkalmazottja is. Ezek az évek beszámítanak a jubilumi jutalom kiszámításánál?

Kérdés: A Kttv. 150. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a Ktv.-hez viszonyítva megváltozott a jubileumi jutalomhoz figyelembe vehető jogviszonyok köre. Az új szabályozásból nem tűnik ki, hogy a GYES, valamint a sorkatonai szolgálat ideje figyelembe vehető-e a jubileumi jutalomnál. A jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idők újraszámolásánál ezen időszakokat figyelembe vegyük, vagy hagyjuk figyelmen kívül?

Kérdés: Önkormányzatunknak van egy rendezvény- és turisztikai központja. Az intézmény SZÉP kártya-elfogadóhely szeretne lenni. A következő kérdésekre szeretnék választ kapni:
– Milyen nyilvántartást kell vezetni erről?
– Hogyan történik az ebből befolyó bevétel könyvelése?

Kérdés: Hogyan számoljuk el a weblapkészítés költségeit? Költség lesz, vagy az immateriális javak közé kell sorolnunk?

Kérdés: XY építőipari kft. a 2011. IV. negyedévről beadott általánosforgalmiadó-bevallásában, következő időszakra átvihető követelésként nagyságrendileg 10 millió forintot állított be, amely összeget a 2006. III. negyedévről beadott bevallásában szerepeltetett először levonható adóként, és ezt az összeget azóta folyamatosan tovább "görgette". Tudomásunk szerint az Áfa-tv. levonási joggal kapcsolatos szabályai 2012. év elején módosultak, mely módosulás a levonható adó "továbbgörgethetőségét" is érinti. Kérdésünk arra irányul, hogy – figyelemmel a módosításra is – helyesen szerepeltettük-e a 2011. IV. negyedévéről beadott bevallásunkban az említett összeget? Továbbá, érinti-e az említett év eleji törvénymódosítás a szóban forgó összeg visszaigénylését?

Kérdés: Önkormányzatunk építési koncessziót kötne egy vállalkozóval, amelynek keretén belül a vállalkozó az önkormányzat strandján élménytornyot építene. Az önkormányzat könyveiben ezt hogyan kell kimutatni? Ha a koncesszió lejárta után a tárgyi eszköz az önkormányzathoz kerül, akkor milyen értéken kell nyilvántartanunk?