Lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása

Kérdés: Hogyan történik a központi költségvetési szerveknél a lakásépítés és -vásárlás munkáltatói számlán lévő pénzösszeg-előirányzat felhasználási keretszámlára történő átvezetése?
Részlet a válaszából: […] ... K 41231, 41331 az előirányzat-felhasználási keretszámlára átutaltlakásépítési számlán kapott kamat rendezése (legalább negyedévente)átutalt kamat kivezetése   T 41231, 41331 K 355 közgazdasági osztályozás szerint   T ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 31.
Kapcsolódó címke:

Csapatépítő tréning adókötelezettsége

Kérdés: Az intézet dolgozóinak egy különálló csoportja (kollégium dolgozói) "csapatépítő tréningen" vesznek részt. Erről az eseményről különféle (múzeumi, egyházi) belépőket csatol. Oktatásról, étkezésről, oda-vissza utazásról nem hoz számlát. Ha hozott volna, azok adóznak-e? Kérdésem, hogy ezeket a számlákat terheli-e szja, eho (a 119-szeres adóalap után) az Szja-tv. 70. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján, vagy adómentesen elszámolható egyéb juttatásként? Hogy igazolható, illetve hogyan értelmezhető egy csapatépítő tréning fogalma, amiről egyre többet hallani?
Részlet a válaszából: […] ...az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adottajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve hogy az ajándéktárgy egyedi értékeszemélyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát). A csapatépítőtréningről szóló számla összege után is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 31.
Kapcsolódó címke:

Sportcsarnok működtetésére kapott önkormányzati támogatás áfája

Kérdés: 100%-os önkormányzati tulajdonú kft. az önkormányzat tulajdonában álló sportcsarnokot üzemelteti. A sportcsarnokot 8-16 óráig az általános iskola használja (testnevelésórák), valamint délutánonként és hétvégeken tömegsport, utánpótlás-nevelés és NB II. kézilabdasport folyik. A kft.-nek áfaköteles bevétele egyedül a kézilabda-mérkőzések jegybevételéből van (a csarnok bérbeadására nem választották az áfát). Az önkormányzat támogatást utal át a kft.-nek a csarnok működtetésére és az utánpótlás-nevelésre, valamint a szakosztályok működtetésére. Áfaköteles-e ez a támogatás?
Részlet a válaszából: […]  Az Áfa-tv. 65. §-a értelmében a termékértékesítés,szolgáltatásnyújtás adóalapja főszabály szerint az a pénzben kifejezettellenérték, amelyet a jogosult kap (vagy kapnia kell) akár a termékbeszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől, akár harmadik féltől,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.
Kapcsolódó címkék:  

Munkavállalók nőnapi megajándékozása

Kérdés: A március 8-ai nőnapra saját dolgozóknak vásárolt virágok után hogyan kell adózni? Megítélésem szerint ez nem reprezentáció. A virágok értéke 300 Ft/db. A nőnapi ajándékok adókötelezettségének megállapításánál az Szja-tv. 70. §-át kell alkalmazni, amely 119% adóalap után 16% szja-t és 27% eho megfizetését írja elő? Ha igen, akkor a 70. § melyik pontja alá tartozik a juttatás? Esetleg az Szja-tv. 1. számú mellékletének valamely pontja alapján minősülhet adómentesnek a juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...ahol adott esetben kisebbvendéglátásra, vendégművész fellépésére is sor kerül. Amennyiben a minimálbér25 százalékát meg nem haladó egyedi értékű (300 forintos) ajándékokat ilyen"eseményen, rendezvényen" adta át a munkáltató, akkor a nőnapi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.
Kapcsolódó címkék:  

Felmondási tilalom gyermek gondozására tekintettel igénybe vett fizetés nélküli szabadság alatt

Kérdés: Egyik kolléganőnk 2009 augusztusa óta doktori disszertáció írása miatt fizetés nélküli szabadságon volt. Közben 2011-ben gyermeke született, de mivel jövedelme más munkahelyről származott, GYED-re onnan ment. Nálunk továbbra is fizetés nélküli szabadságon van 2011 augusztusa óta a gyerek születésére hivatkozva. Ha nem tőlünk ment GYED-re, a felmentési védelem akkor is fennáll?
Részlet a válaszából: […] ...a gyermek hároméves koráig terjedőidőtartam alatt. A Munka Törvénykönyve nem tartalmaz olyan korlátot, hogy atilalom ne érvényesülne, ha GYED-re egy másik jogviszony alapján váltjogosulttá az érintett. A felmondási tilalom szempontjából csak annak vanjelentősége, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Épületberuházás

Kérdés: Önkormányzatunk piackorszerűsítési beruházást hajt végre, amely pályázati pénzből valósul meg. Lebontottunk egy korszerűtlen, kis alapterületű irodaépületet, a beruházás alatt is üzemelő piac területén, de 10 méterrel messzebb épül az új, korszerű, emeletes, vizesblokkal, irodákkal stb. 2012-ben készül el, megtörténnek a kifizetések, elszámolások, aktiválható lesz.
Kérdéseink a következők:
1. A lebontott épületet kivezessem a tárgyi eszközök közül, és a befejezetlen beruházásban jelenjen meg? A 2011. december 31-én készülő leltárban már tárgyi eszközként nem létezik, a telek, amelyen állt, leltározható lenne, de most, hogy nem áll rajta ingatlan, akkor is marad ezzel az értékkel? Majd kőasztalok kerülnek a helyére, és mint a piachoz tartozó egyéb építmény része lesz, és nem irodához kapcsolódó telek (más főkönyvi számon van).
2. A másik épület még befejezetlen beruházásként van a könyvekben. A lebontott épület értéke növeli az épület bekerülési értékét, és az alatta lévő telek értékét újra meg kell állapítani?
Részlet a válaszából: […] ...létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, araktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileghozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték azengedményekkel csökkentett, felárakkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 20.

Tartozékok selejtezése

Kérdés: Hogyan történik az épülettartozékok selejtezésének könyvelése?
Részlet a válaszából: […] ...létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembehelyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileghozzákapcsolható tételek együttes összege. Az épület egy olyan, a környező, külső tértőlépületszerkezettel részben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.

Egyszerűsített értékelési eljárás

Kérdés: 2010 szeptemberében az ÁSZ javaslata alapján az adósok minősítésére vonatkozóan az egyedi értékelésről áttértünk az egyszerűsített értékelési eljárásra. Az értékvesztés elszámolása ennek megfelelően negyedévente történik az eddigi éves helyett. Az egyszerűsített értékelési eljárás menete a következő:
Az előző negyedévben elszámolt értékvesztés kivezetése:
T 28812 Adósokkal szembeni követelések tárgyévi értékvesztése – K 59519 Egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések értékvesztése
T 59519 Egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések értékvesztése – K 41236 Eszközök értékvesztéséhez kapcsolódó kezelt tőkeváltozás
Tárgynegyedévben elszámolt értékvesztés elszámolása:
T 59519 Egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések értékvesztése – K 28812 Adósokkal szembeni követelések tárgyévi értékvesztése
T 41236 Eszközök értékvesztéséhez kapcsolódó kezelt tőkeváltozás – K 59519 Egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések értékvesztése
Ennek alapján a 28813 Értékvesztés visszaírás megszűnt. Ebben az esetben a Költségvetési Beszámoló 57. űrlapjának (Értékvesztés elszámolásának alakulása) visszaírt értékvesztés oszlopa tartalmazhat-e adatot, ha igen, milyen tartalommal?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése alapján lehetőség van egyszerűbbértékvesztési elszámolásra. A fennálló, kis értékű követelések minősítése ekkornem egyedileg történik, hanem az előző időszakban tapasztalt tendenciákalapján, az érintett követelésekre összevontan, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 7.
Kapcsolódó címkék:  

Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
Részlet a válaszából: […]  A 2011. január 1-jétől öregségi teljes nyugdíjra életkorátólfüggetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővelrendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjatmegállapítják, a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.

Munkavállalónak adott ajándék

Kérdés: Mint munkáltató a nyugdíjba vonuló közalkalmazottnak szeretnénk ajándékot adni, aminek értéke meghaladja a 15 000 Ft-ot. Könyvvitelileg mik a teendőim az adóköteles résszel?
Részlet a válaszából: […] ...adott összevonandó jövedelemnekminősül.A hatályos Szja-tv. 70. § (3) bekezdése szerint legfeljebbévi három alkalommal 7800 Ft egyedi értéket meg nem haladó ajándék adható egyesmeghatározott juttatásként, amelynek adó- és járulékvonzata 119% ehoalap után27% eho...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 22.
Kapcsolódó címkék:      
1
39
40
41
69