690 talált cikk a GYED kifejezésre

Kérdés: Intézetünknél pár éve felügyeletiszerv-váltás volt. Az addig beszerzett eszközök az előző felügyeleti szerv tulajdonában maradtak, de továbbra is a mi használatunkban, vagyis a 0-s főkönyvi számokon szerepel a nyilvántartásainkban. Ezeket az eszközöket most megvásároljuk egy bizonyos összegért, ami összességében, nagyjából a jelenlegi nettó (könyv szerinti) értéküknek felel meg. Ebből az eszközök nagy része már több éve teljesen leíródott. A 0-s számlaosztályból így vissza kell vezetnünk az 1-es számlaosztályba, de a mostani beszerzési (piaci) értékük eltérő a nyilvántartásban szereplő értékektől. Mit javasolnának az eszközök bekerülési értékével kapcsolatban? Mi lenne a legoptimálisabb felosztás vagy a legjobb megoldás ebben az esetben? A felügyeletiszerv-váltás előtt nálunk 1-es számlaosztályban voltak nyilvántartva ezek az eszközök. Ekkor kerültek át más tulajdonába, 1-ből kivezetésre kerültek, át a 0-s számlaosztályba. Szerződés alapján használói maradtunk az eszközöknek. Nagyságrendileg 1800 db-ot érint a vásárlás.

Kérdés: Az önkormányzat egyik ingatlanában egy képző- és iparművészeti tárgyak szakterületén jártas igazságügyi szakértő megállapította, hogy az egyik helyiségben található tárgyak a védett kulturális javak körébe tartoznak, melyek az ingatlantól nem elválaszthatóak. Pl. fagerendázat konzollal, lambériarendszer, kerámiakép stb. Ezek a Miniszterelnökség Műtárgyfelügyeleti Hatósági Főosztálya műtárgynyilvántartásában mint berendezés, berendezési tárgy (védett tárgyegyüttes) szerepelnek. Mivel ezek az épülettől nem elválaszthatóak, részét képezik, hogyan kell a tárgyieszköz-nyilvántartásban szerepeltetnünk?

Kérdés: Az óvodaigazgatót, illetve egy vezetői megbízással rendelkező óvodapedagógust megilleti-e az átfedési időre járó többlettanítási óradíj a Púétv. 130. §-a alapján?

Kérdés: A rehabilitációs hozzájárulási adó megállapításánál, illetve bevallásánál és befizetésénél a(z ezerre való) kerekítés általános szabályait kell alkalmazni, vagy felfelé kerekítéssel kell eljárni?

Kérdés: A községben 52 fő gyermeklétszámmal, két óvodai csoporttal működik az óvodánk. A két csoport szakmai feladatait 2 fő óvónő (az egyikük a vezető óvónő), 2 fő pedagógiai asszisztens és csoportonként egy-egy dajka látja el. A gyermeklétszám alapján a vezető óvónő heti foglalkozásainak száma 10, a Púétv. 2. melléklete szerint, ettől eltérni csak lefelé lehet a fenntartó döntése alapján. A Púévhr. 9. §-ának (5) bekezdése: "Ha az óvoda reggel 8.00 óra előtt vagy a délutáni időszakban nem fejlesztő, iskola-előkészítő vagy más, kifejezetten nevelési jellegű foglalkozást szervez, ezen időszakokban a gyermekek felügyeletét nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy is elláthatja." Fentiek alapján az óvodai csoportokban csak 8 és 12 óra között kötelező óvodapedagógus foglalkoztatása. Esetünkben a vezető óvónőnek – mivel csak 2 fő óvónő van – ezen idő alatt bent kell tartózkodnia az egyik csoportban, hogy megvalósuljon az előbbi követelmény. A Púétv. által biztosított átfedési időre, valamint a többlettanítási időre járó juttatások a vezető óvónő esetében is értelmezhetőek-e? Részükre is megállapíthatók és kifizetők-e ezen juttatások?

Kérdés: Az önkormányzatunk tulajdonában álló különféle ingatlanok egy részét az önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság bérbeadás útján hasznosítja. A bérbe adott ingatlanok között van olyan, ahol az ingatlan részét képezi a garázs is (tehát a lakás céljára épült ingatlan és a garázs egy ingatlant képez, egybeépült), és a bérleti szerződésben az önkormányzat, azaz az önkormányzati tulajdonban álló társaság a lakóépületet a garázzsal együtt adja bérbe. Ilyen esetben, amikor egy ügylet keretében lakóingatlan és garázs bérbeadására is sor kerül, a garázs bérbeadását önálló ügyletként vagy adott esetben a lakóingatlan bérbeadásához kapcsolódó járulékos szolgáltatásként kell-e kezelni?

Kérdés: Több önkormányzat társulást kíván létrehozni. A társuló önkormányzatok osztatlan közös tulajdonban lévő vagyonnal (tárgyi eszközzel) rendelkeznek, melyet a társulás részére kívánnak átadni. A társulás egyedüli feladata ennek a vagyonnak a működtetése lesz. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg egy önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására.
1. Milyen jogcímen tudja az önkormányzat a nyilvántartásában szereplő osztatlan közös tulajdont a társulás részére átadni, ezt a vagyont a továbbiakban kinek a mérlegében kell szerepeltetni, az écs. elszámolása hol történik?
2. Az átadásnak van-e áfavonzata?
3. A társulásnak a működtetett vagyonról kell-e adatot szolgáltatni a tag önkormányzatok részére?
4. A Mötv. alapján, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona. Ebben az esetben hogyan érvényesül a jogszabály ezen pontja?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv az alapfeladata ellátásához (gyermekétkeztetés) szerzett be új asztalokat és székeket. Az idegen vállalkozó által előállított tárgyi eszközök egyenkénti értéke nem éri el a 200 ezer forintot, a számla végösszege meghaladja az 1 millió forintot. A számlán külön feltüntetésre került a beszerzéshez kapcsolódó szállítási költség. A szállítási költség része-e a bekerülési értéknek? Ha igen, milyen szempont szerint kerüljön felosztásra az egyes eszközökre (sima darabszám alapján, vagy az eszközök egyedi értékét figyelembe vevő súlyozással)? Milyen típusú beruházások esetében kell az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdése szerinti költségeket figyelembe venni a bekerülési érték részeként (pl. szállítási, rakodási stb. költségek)? Kérhetnénk erre konkrét példá(ka)t?

Kérdés: Az óvodai intézményünkön az előző években belső felújítást végzett az önkormányzat. Sajnos idén kiderült, hogy nincs az intézménynek érvényes gázterve, melyet azonnal pótolni kellett. A számlán "gázterv készítése a hatályos jogszabálynak megfelelően" megnevezés szerepel, és az óvodai intézményünk nevére szól. Milyen főkönyvi számra könyveljem ezt a gazdasági eseményt? Az óvoda épületének aktuális értéke az önkormányzat könyveiben szerepel.

Kérdés: Önkormányzatunk egy iparművész egyéni vállalkozóval készíttetett műkőből domborművet több millió forint értékben, amely a helyi kilátóépület falára került ünnepélyes keretek között kifüggesztésre. Az elkészült dombormű képzőművészeti alkotásnak minősül-e, mely után nem számolható el terv szerinti értékcsökkenési leírás? Az Szt. ugyanis nem határozza meg a képzőművészeti alkotás fogalmát, így nem tudjuk, milyen szempontoknak kell megfelelni, illetve, hogy egy alkotás képzőművészeti alkotás-e vagy sem? Kérjük, sorolják fel azokat a szempontokat, ami alapján egy alkotás képzőművészeti alkotásnak minősül!