536 talált cikk a határozat kifejezésre

Kérdés: Cégünknél a bérletszelvények kiosztása nagyszámú személyes találkozást igényel. A bérletszelvények az értékük miatt belső postával nem szállíthatók, azokat a kijelölt kollégák átveszik, a szervezeti egységüknél pedig kiosztják. A koronavírus-világjárványra tekintettel december hónapban bérlet jogcímen pénzben fizetnénk ki a BKV-bérlet árát a munkavállalóknak, mely az alábbi kérdéseket vetette fel:
– Számoljanak-e el a bérlet megvételéről a kollégák számla formájában 2021. évben egy meghatározott időpontig? Ha magánszemélyként vásárolják meg a bérletet, akkor 103 000 forint az éves bérlet ára, viszont akkor nem kérhetik a munkáltató nevére a számlát. Ha a munkáltató nevére kérik a számlát, akkor 114 600 forint az éves bérlet ára.
– Ha nem kell elszámolniuk, akkor csak az erről szóló egyedi KÁT-utasításban, valamint a döntést követő tájékoztatóban szerepeljen, hogy ezt az összeget közlekedési költségre kell fordítaniuk? Esetleg egy nyilatkozat formájában aláíratnánk velük, hogy erre fordítják?
– A kilépők esetében időarányosan vissza kellene fizetni, az új belépő időarányosan megkapná? Ha visszafizettetjük, akkor a bruttó vagy nettó összeget? A nettót humánusabb lenne, azonban, ha az új belépőknek is biztosítjuk ezt a juttatást, akkor többszörösen fizetjük meg a járulékokat.
– Továbbá a 4079/2020. Korm. határozat értelmében egyhavi illetményen felüli juttatás fizethető csak a munkavállalónak, márpedig a BKV-bérlet a K1113 rovaton számolandó el ugyanúgy, mint a motivációs elismerés. Ezért felmerül a kérdés, hogy hogyan igazolható az, hogy nem bújtatott motivációs juttatást fizetünk ki ezen a jogcímen. Nem szeretnénk a BKV-bérlet miatt büntetést fizetni.
Milyen feltételekkel adható pénzben a helyi közlekedés költségtérítése?

Kérdés: Önkormányzatunk – a védőoltás árának visszatérítésével – anyagi támogatást nyújt a pneumococcus elleni védőoltás igénybevételéhez. A támogatásra pályázhat minden 60. évet betöltött, az önkormányzat közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező személy. A támogatási formát az önkormányzat szociális rendelete nem tartalmazza, arról közgyűlési határozattal született döntés. A támogatás lakosok részére történő folyósítását a K512. Egyéb működési célú támogatások vagy a K48. Egyéb nem intézményi ellátások rovatra kell könyvelnünk?

Kérdés: Újonnan megválasztott alpolgármester tiszteletdíját és költségtérítését a testület az alakuló ülésen határozattal megállapította. Azonban az alpolgármester szerint neki jár az önkormányzat tiszteletdíj-rendeletében meghatározott képviselői tiszteletdíj is. Szerintünk nem. Kinek van igaza?

Kérdés: Önkormányzatunk intézménye rendelkezik főzőkonyhával. Az önkormányzat rendeletében az étkezési térítési díjra az alábbi kedvezményt nyújtja: "A településen minden oktatási, nevelési intézményi ellátott gyermeknek a nyersanyagnorma 30%-át kedvezményként biztosítja az önkormányzat". A kedvezményt nem rászorultsági alapon nyújtja, hanem mindenki kapja. Az önkormányzat a 30%-os kedvezményt az intézmény részére finanszírozásként biztosítja. Helyes-e így? Áfaszempontból a 30%-os kedvezmény után jelentkező kiadások áfájának 100%-át levonásba lehet helyezni?

Kérdés: Az Áht. az önkormányzati alrendszer előirányzat-módosításának, átcsoportosításának szabályait az alábbiak szerint tartalmazza.
34. § (1) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a képviselő-testület dönt.
(2) A helyi önkormányzat költségvetési rendelete a polgármester számára lehetővé teheti a helyi önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítást.
(3) A helyi önkormányzati költségvetési szerv bevételi előirányzatai és kiadási előirányzatai a kormány rendeletében meghatározott esetben a helyi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörében módosíthatóak, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatóak.
Szakmai véleményük szerint eltérő az önkormányzat esetében a polgármester előirányzat--mó-dosítási joga, mint az önkormányzat fenn--tartásában működő költségvetési szerv intézményvezetőé? Amennyiben a képviselő--testület az előirányzat módosításának, átcsoportosításának jogát magának tartja fenn, lehetséges-e az előirányzat-módosítást vezetői döntés alapján eszközölni a fenti jogszabályi hivatkozások alapján? Amennyiben a képviselő-testület az előirányzat módosításának, átcsoportosításának jogát magának tartja fenn, hogy értelmezendő a Mötv. 68. §-ának (4) bekezdése, mely szerint a polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet? Ez milyen forrásfelhasználásra vonatkozik? Arra az előirányzatra, mely már beépítésre került a költségvetési rendeletbe? A fentiek tükrében az időközi költségvetési jelentés módosított előirányzatainak mindig egyezőséget kell mutatni az utolsó hatályos költségvetési rendelet előirányzataival?

Kérdés: A Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladja a 25 főt. Kik minősülnek megváltozott munkaképességűeknek a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében? Megváltozott munkaképességűnek lehet-e tekinteni azokat a foglalkoztatottakat, akik súlyosan fogyatékos magánszemélyek adókedvezményét vehetik igénybe a 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján? Bizonyos daganatos megbetegedések (pl.: mellrák) vagy emésztőrendszeri betegségek (a gluténérzékenység miatt fellépő endokrin- és anyagcsere-betegségek, ezen belül is az I. típusú és a szövődményekkel járó II. típusú cukorbetegség) miatt adókedvezmény igénybevételére jogosultakat megváltozott munkaképességű munkavállalóként figyelembe lehet-e venni? Súlyos fogyatékosság minősítéséről szóló orvosi igazolással rendelkező személyeket, akik rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal nem rendelkeznek, megváltozott munkaképességűeknek minősülnek-e a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében?

Kérdés: Önkormányzatunknak két gazdasági társasága van. Az egyik társaságban az önkormányzat 100%-os tulajdonos, a másik társaságban az önkormányzatnak 51%-os, a másik önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnak pedig 49%-os tulajdoni hányada van. Ez a két társaság alapíthat-e csoportos társaságiadó-alanyiságot? Kérem ismertessék a csoportalapítás feltételeit és működését! Úgy tudjuk, hogy csoportos áfaalanyiságot nem alapíthatnak, ennek mi az oka?

Kérdés: Egy képviselő-testületi határozat alapján az újszülöttek szüleinek "Babakelengye"-utalványt szeretne juttatni az önkormányzat a szociá-lis kerete terhére, amit a helyi gyógyszertárban lehetne beváltani, kimondottan az újszülöttnek szükséges árukra. Annak érdekében, hogy a költés valóban arra történjen, amire a képviselő--testület azt meghatározta, nem kívánják a szociális támogatás összegét készpénzben kifizetni. Az önkormányzat a gyógyszertárral megállapodást kötne az utalvány befogadására. Amikor az utalványt a gyógyszertártól névértékben visszavásárolja az önkormányzat, akkor kerülne annak értéke elszámolásra a szociális kiadás terhére. A kifizetés bizonylata az utalvány lenne. Van-e arra lehetősége az önkormányzatnak, hogy egy szigorú szám-adás alá vont utalványt bocsásson ki?

Kérdés: Bölcsődében dolgozó kisgyermeknevelőnk jogviszonya intézményünkben 2019 januárjában kezdődött. Feladatát kezdetben középfokú végzettséggel látta el, és mivel közalkalmazotti jogviszonnyal addig nem rendelkezett, E/1 kategóriába került besorolásra. Dolgozónk 2020 júliusában megszerezte diplomáját, ezáltal pedagógusi besorolásba került. Az Ép. rendelet 6. §-ának (3) bekezdése alapján, mivel rendelkezett korábbról más munkáltatótól szerzett, több mint 6 év munkaviszonnyal, Pedagógus I. fokozatba kerülhetne besorolásra. A Kjt. alapján a pedagógusok fizetési fokozatának megállapításakor a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt kell figyelembe venni (a törvény felsorolja, mi tekinthető közalkalmazotti jogviszonynak). Ped. I. kategóriába a legalább 3 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező dolgozó kerülhet a pedagógus-bértábla alapján. Jelölt dolgozónk közalkalmazotti jogviszonnyal korábban nem, intézményünkben is csupán 1 év 8 hónapja rendelkezik, így ennek alapján nem tudjuk Ped. I. kategória alá besorolni. Kérnénk szíves segítségüket a dolgozó besorolásával kapcsolatban.

Kérdés: Önkormányzati fenntartású költségvetési szerv (előadó-művészeti szervezet) közalkalmazottja az alábbi jogviszonyokkal rendelkezik:
1. Főfoglalkozás
Közalkalmazotti jogviszony, 1995. 09. 01. – 1997. 08. 31. A jogviszony közös megegyezéssel szűnt meg.
2. Mellékfoglalkozás
Közalkalmazotti jogviszony, 1995. 09. 01. – 1996. 06. 30.
3. Megbízási szerződés, 1996. 09. 01. – 1996. 12. 31.
4. Megbízási szerződés, 1997. 01. 01. – 1997. 06. 30.
5. Főfoglalkozás
Közalkalmazotti jogviszony, 1997. 09. 01. – 1997. 12. 31.
6. Főfoglalkozás
Közalkalmazotti jogviszony 1998. január 1-jével jelenleg is fennálló jogviszony határozatlan időre.
A közalkalmazott saját kérésére a munkáltatói jogok gyakorlója fizetés nélküli szabadságot engedélyezett a következő időszakokra:
2016. 09. 01. – 2017. 08. 31.
2017. 09. 01. – 2018. 08. 31.
Nem gyermekek gondozása, illetve közeli hozzátartozó ápolása miatt volt fizetés nélküli szabadságon. A fizetés nélküli szabadság ideje alatt a közalkalmazotti jogviszonya nem szűnt meg intézményünknél. Más költségvetési szervnél nem volt közalkalmazotti jogviszonya.
1. A fizetés nélküli szabadság időtartamát be lehet-e számítani a 25 éves jubileumi jutalomra való jogosultság időtartamába? Az adatok alapján a 25 éves jubileumi jutalmat mikor kell a közalkalmazott részére kifizetni?
2. Az 5. és 6. pont szerinti jogviszony ugyanazon a munkahelyen állt, illetve áll fenn. A végkielégítésre melyik időponttól jogosult?