Találati lista:
281. cikk / 536 Közalkalmazott kötelező felmentése "nők negyvenéves öregségi nyugdíjára" való jogosultság esetén
Kérdés: A közalkalmazott nő 40 éves munkaviszonyának betöltése után kérheti-e a felmentését, és a munkáltatónak fel kell-e mentenie, vagy közös megegyezéssel is megszűnhet a jogviszonya? Ha nem felmentéssel szűnik meg, akkor ki kell fizetni a felmentési időt?
282. cikk / 536 Polgármesteri tisztség megszűnésével összefüggésben kifizetett összegek különadóalapba tartozása
Kérdés: Polgármester foglalkoztatási jogviszonyban áll, öregségi nyugdíjban is részesül (1947-es születésű). Az őszi választáskor nem indul, a Pttv. 2. §-ának (5) bekezdése szerint 3 + 3 havi illetményének megfelelő összegű juttatás illeti meg végkielégítésként. Tekintettel arra, hogy a ciklus ideje alatt évente csak 6-8 nap szabadságot vett ki, szabadságmegváltást is kell számára fizetni. A különadó hatálya alá mi tartozik a felsorolt jogcímekből, és milyen mértékig?
283. cikk / 536 Bérelt önkormányzati ingatlan felújítása
Kérdés: Önkormányzatunk közvetett támogatást nyújt azoknak a bérlőinek, akik az általuk bérelt önkormányzati tulajdonú helyiségeket felújítják. A felújításra kifizetett összeg a bérleti díjból kerül beszámításra. Ennek elszámolása nálunk a következőképpen történik:
Születik egy bizottsági határozat a közvetett támogatásról, amely alapján a bérleti díjról kiállított számla jóváírásra kerül. A könyvelésben sem a bérletidíj-bevétel, sem a felújítás kiadása nem kerül könyvelésre. Helyesen járunk el, amikor jóváíró számlát készítünk a bérleti díjról a felújításra fordított összeg erejéig, illetve nem könyveljük a közvetett támogatással kapcsolatos bevételeket és kiadásokat? Kell-e az önkormányzat nevére szóló számlát kérnünk a bérlő általi felújításról? Az áfabevallást ez hogyan érinti?
Születik egy bizottsági határozat a közvetett támogatásról, amely alapján a bérleti díjról kiállított számla jóváírásra kerül. A könyvelésben sem a bérletidíj-bevétel, sem a felújítás kiadása nem kerül könyvelésre. Helyesen járunk el, amikor jóváíró számlát készítünk a bérleti díjról a felújításra fordított összeg erejéig, illetve nem könyveljük a közvetett támogatással kapcsolatos bevételeket és kiadásokat? Kell-e az önkormányzat nevére szóló számlát kérnünk a bérlő általi felújításról? Az áfabevallást ez hogyan érinti?
284. cikk / 536 Közút értékesítésének áfája
Kérdés: Az önkormányzat 2010-ben kivett közutat (beépítetlen) értékesített egy kft. részére. Az önkormányzat értékesítései után befizette az áfát. A kft. most az önkormányzattól kéri vissza az áfa összegét, mivel szerinte ez áfamentes értékesítés. A szerződésben rögzítésre került a nettó összeg, valamint az áfa összege is. Ugyanakkor a képviselő-testület határozata egy konkrét összeget jelölt meg. Mi a helyes eljárás? Az önkormányzat önellenőrzést végezzen, sztornózza le a 2010-ben előlegként kibocsátott számlát, valamint 2011-ben fennmaradó összeg számláját (mindkettő áfás volt), és 2014-ben – szerződésmódosítást követően – áfamentesen állítson ki egy új számlát? Ebben az esetben a befizetett áfa visszaigényelhető?
285. cikk / 536 Előleg
Kérdés: Egy önállóan működő költségvetési szerv részére 10-20 ezer forint "ellátmányt" adunk, amellyel a kisebb dologi kiadásokat finanszírozza az arra illetékes személy. Ezzel az összeggel 30 napon belül el kell számolni. A kifizetésnek mi a pontos jogcíme, illetve hogyan szabályszerű az ezzel kapcsolatos utalványozási folyamat?
286. cikk / 536 Nők negyvenéves öregségi nyugdíjára való jogosultság alapján kötelező a felmentés – a közös megegyezés megtámadhatósága
Kérdés: 2014. február elsején lesz meg a 40 éves munkaviszonyom, és 2013. novemberben benyújtottam a kérvényt a munkáltatómnak. Helyesen járt-e el a munkáltatóm, amikor azzal a kéréssel fordultam hozzá, hogy szeretnék a nők 40 éves munkaviszonya utáni nyugdíjba menni, ezért a törvények értelmében kértem a felmentésem a munka alól, a munkáltató azonban nem mentett fel? A munkáltató közös megegyezéssel szeretett volna engem elküldeni nyugdíjba. Én ebbe belementem, közös megbeszélés alapján 1 hónap felmentést kaptam a munkáltatótól, aki ezután a béren kívüli juttatásból és a túlórából is kihagyott. Önök szerint miért ragaszkodik a munkáltató a közös megegyezéshez, és miért nem fogadta el a felmentésem?
287. cikk / 536 Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony 2014-től
Kérdés: Milyen változások érintik a nevelőszülőket 2014-től?
288. cikk / 536 Önkormányzati ingatlanok értékesítése, illetve bérbeadása
Kérdés: Önkormányzatunk havi áfabevallásra kötelezett, ingatlanértékesítés és ingatlan-bérbeadás tekintetében is éltünk az Áfa-tv. 88 §-ában foglalt választási jogunkkal, és áfakötelezettséget választottunk mindkét gazdasági tevékenységre. Önkormányzatunk határozatban döntött arról, hogy azon vállalkozások számára (tőle független feleknek), akik az ipari park területén munkahelyteremtő vállalkozás céljából kívánnak telket vásárolni vagy bérelni, azt kedvezményes áron – támogatással – tehetik meg az előterjesztés mellékletét képező szerződéstervezetek szerint.
Ezen szerződések bruttó támogatás részét (kedvezmény) csekély összegű de minimis támogatásként kapják a vállalkozások. A szerződéseket előzetesen a támogatás nyújtása előtt megküldjük a Támogatásokat Vizsgáló Irodának (továbbiakban TVI), mely állásfoglalásával hagyja jóvá az ingatlan eladási/bérbeadási árában megtestesülő támogatás nyújtását. A bérleti, illetve adásvételi szerződésekben rögzítésre kerül, hogy a vevő/bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy bizonyos időn belül (általában 4-5 év) munkahelyteremtő beruházást hoz létre, esetleg foglalkoztatási kötelezettséget is vállal az azt követő "X" időpontig. Amennyiben a meghatározott időn belül a vállalkozó nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségét (jogerős építési engedély, jogerős használatbavételi engedély), illetve nem valósítja meg a foglalkoztatást a beruházás megvalósítása után, akkor az önkormányzat felmondhatja a bérleti szerződést, értékesítés esetén pedig a vevő visszavásárlási jogot enged az eladó javára. Továbbá a vevő/bérlő tudomásul veszi, hogy amennyiben fenti kötelezettségeket nem teljesíti, köteles a kedvezményes vételárat/bérleti díjat az önkormányzat részére a szerződésben meghatározott inflációval növelt piaci forgalmi érték/bérleti díj erejéig kiegészíteni számla ellenében. A szerződésekkel kapcsolatban az alábbi kérdésekre kérjük válaszukat:
1. Az értékesítésről/bérbeadásról a számlát a szerződés megkötésekor a kedvezményes árral (kedvezményes áfaalappal) kell-e kiállítani? Csak a kedvezményes ár után keletkezik-e áfafizetési kötelezettségünk, vagy már szerződéskötéskor pénzügyileg rendezni kell a teljes forgalmi érték után fizetendő áfát? Ez utóbbi viszont ellentmond annak, hogy a TVI a de minimis támogatást bruttó módon állapítja meg.
2. Amennyiben a vállalkozó nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségek bármelyikét, akkor a piaci forgalmi értékre/piaci bérleti díjra történő kiegészítést tulajdonképpen milyen jogcímen kell számláznunk? Eladási ár/bérleti díj kiegészítés, támogatás-visszafizetés, kártalanítás vagy esetleg kártérítés?
3. Jól értelmezzük, hogy a 2-es pontban vázolt jogcímek közül csak a kártérítés az a jogcím, melyet áfafizetési kötelezettség nem terhel, és számlakiállítási kötelezettség sem keletkezik? Ebben az esetben bírósági eljárás nélkül kártérítés jogcímen a szerződésben szereplő nettó vagy bruttó támogatási összeget követelhetjük-e? A többi jogcím esetén, véleményünk szerint, áfás számlát kell kiállítani, és a teljesítéstől számított 45 nap lejárta után be kell fizetnünk az általános forgalmi adót az adóhatóságnak.
4. Amennyiben áfás számlát kell kiállítani, és az adós fizetési kötelezettségét nem tudja teljesíti, a követelés behajthatatlanná válik a hatályos jogszabályok alapján – s ennek ténye a szükséges dokumentumokkal egyértelműen bizonyított –, jól tudjuk, hogy a jelenleg hatályos Áfa-tv. alapján be kell fizetnünk a behajthatatlan követelés áfáját, és a behajthatatlanság ténye nem jogosít fel az áfa meg nem fizetésére, esetleg levonására, helyesbítésére vagy visszaigénylésére?
5. Tovább bonyolíthatja a helyzetet az a tény, hogy a visszavásárlási jogunkkal sem tudunk minden esetben élni, hiszen elképzelhető, hogy időközben az értékesített/bérbe adott ingatlant megterhelik jelzáloggal. A vállalkozások ugyanis ahhoz, hogy beruházásukat meg tudják valósítani, hitelt vagy pályázati forrást kívánnak igénybe venni.
Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy a fent vázolt esetekben, hogyan tudna önkormányzatunk helyesen eljárni úgy, hogy a munkahelyteremtő vállalkozásokat is segítse, ugyanakkor megfelelő biztosítékokat tudjon kikötni – önkormányzatunk nemteljesítés esetén ne essen el a piaci eladási ár/bérleti díj kiegészítéstől –, s ne fordulhasson elő, hogy például egy behajthatatlan követelés esetén még áfafizetési kötelezettségünk is keletkezzen, melyre fedezetet kell teremteni.
Ezen szerződések bruttó támogatás részét (kedvezmény) csekély összegű de minimis támogatásként kapják a vállalkozások. A szerződéseket előzetesen a támogatás nyújtása előtt megküldjük a Támogatásokat Vizsgáló Irodának (továbbiakban TVI), mely állásfoglalásával hagyja jóvá az ingatlan eladási/bérbeadási árában megtestesülő támogatás nyújtását. A bérleti, illetve adásvételi szerződésekben rögzítésre kerül, hogy a vevő/bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy bizonyos időn belül (általában 4-5 év) munkahelyteremtő beruházást hoz létre, esetleg foglalkoztatási kötelezettséget is vállal az azt követő "X" időpontig. Amennyiben a meghatározott időn belül a vállalkozó nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségét (jogerős építési engedély, jogerős használatbavételi engedély), illetve nem valósítja meg a foglalkoztatást a beruházás megvalósítása után, akkor az önkormányzat felmondhatja a bérleti szerződést, értékesítés esetén pedig a vevő visszavásárlási jogot enged az eladó javára. Továbbá a vevő/bérlő tudomásul veszi, hogy amennyiben fenti kötelezettségeket nem teljesíti, köteles a kedvezményes vételárat/bérleti díjat az önkormányzat részére a szerződésben meghatározott inflációval növelt piaci forgalmi érték/bérleti díj erejéig kiegészíteni számla ellenében. A szerződésekkel kapcsolatban az alábbi kérdésekre kérjük válaszukat:
1. Az értékesítésről/bérbeadásról a számlát a szerződés megkötésekor a kedvezményes árral (kedvezményes áfaalappal) kell-e kiállítani? Csak a kedvezményes ár után keletkezik-e áfafizetési kötelezettségünk, vagy már szerződéskötéskor pénzügyileg rendezni kell a teljes forgalmi érték után fizetendő áfát? Ez utóbbi viszont ellentmond annak, hogy a TVI a de minimis támogatást bruttó módon állapítja meg.
2. Amennyiben a vállalkozó nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségek bármelyikét, akkor a piaci forgalmi értékre/piaci bérleti díjra történő kiegészítést tulajdonképpen milyen jogcímen kell számláznunk? Eladási ár/bérleti díj kiegészítés, támogatás-visszafizetés, kártalanítás vagy esetleg kártérítés?
3. Jól értelmezzük, hogy a 2-es pontban vázolt jogcímek közül csak a kártérítés az a jogcím, melyet áfafizetési kötelezettség nem terhel, és számlakiállítási kötelezettség sem keletkezik? Ebben az esetben bírósági eljárás nélkül kártérítés jogcímen a szerződésben szereplő nettó vagy bruttó támogatási összeget követelhetjük-e? A többi jogcím esetén, véleményünk szerint, áfás számlát kell kiállítani, és a teljesítéstől számított 45 nap lejárta után be kell fizetnünk az általános forgalmi adót az adóhatóságnak.
4. Amennyiben áfás számlát kell kiállítani, és az adós fizetési kötelezettségét nem tudja teljesíti, a követelés behajthatatlanná válik a hatályos jogszabályok alapján – s ennek ténye a szükséges dokumentumokkal egyértelműen bizonyított –, jól tudjuk, hogy a jelenleg hatályos Áfa-tv. alapján be kell fizetnünk a behajthatatlan követelés áfáját, és a behajthatatlanság ténye nem jogosít fel az áfa meg nem fizetésére, esetleg levonására, helyesbítésére vagy visszaigénylésére?
5. Tovább bonyolíthatja a helyzetet az a tény, hogy a visszavásárlási jogunkkal sem tudunk minden esetben élni, hiszen elképzelhető, hogy időközben az értékesített/bérbe adott ingatlant megterhelik jelzáloggal. A vállalkozások ugyanis ahhoz, hogy beruházásukat meg tudják valósítani, hitelt vagy pályázati forrást kívánnak igénybe venni.
Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy a fent vázolt esetekben, hogyan tudna önkormányzatunk helyesen eljárni úgy, hogy a munkahelyteremtő vállalkozásokat is segítse, ugyanakkor megfelelő biztosítékokat tudjon kikötni – önkormányzatunk nemteljesítés esetén ne essen el a piaci eladási ár/bérleti díj kiegészítéstől –, s ne fordulhasson elő, hogy például egy behajthatatlan követelés esetén még áfafizetési kötelezettségünk is keletkezzen, melyre fedezetet kell teremteni.
289. cikk / 536 Könyvtári támogatás áfája
Kérdés: Önkormányzatunk a könyvtári feladatokra állami normatívában részesül, viszont a könyvtár nem saját költségvetési intézményként működik, e feladatokat (a városi könyvtárat üzemeltető) az önkormányzat által alapított 100%-os tulajdonában lévő nonprofit kft. látja el. A feladatért járó állami támogatást az önkormányzat támogatásként utalja át. Az állami támogatásról az önkormányzatnak kell elszámolni. A feladatátvállalásról megállapodást kötöttünk. A kft.-nek kell számlát kiállítania a szolgáltatásról?
290. cikk / 536 Szociálisan rászorulók részére kiosztott élelmiszerek áfája
Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete határozatban rendelkezett a szociálisan rászorulók részére alapvető élelmiszerek kiosztásáról. Ebben az esetben az áfa visszaigényelhető-e?
