42 talált állásfoglalás a házipénztár kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk tervezi ügyfélkártya bevezetését. Mivel nálunk ilyen még nem volt, szeretnénk segítséget kérni ahhoz, hogy milyen módon lehet ezt kivitelezni? Mik a feltételek, a bevezetés mikéntje, illetve a könyvelés módja? Önkormányzatunknak részben önálló intézményei vannak, melyek pénzellátása jelenleg elszámolásra kiadott elő­leggel megoldott. Ezenkívül saját dolgozók részére is így oldjuk meg a különböző célú vásárlási előlegeket. (Pl. a polgármester és jegyző reprezentációs kiadásai stb.) Pénzügyi osztályvezetőnk a házipénztár pénzforgalmának csökkentését tűzte ki célul, melynek egyik eleme lenne az ügyfélkártya bevezetése. Elgondolása a következő: Az érintettek, akik eddig az elszámolási előleget kapták, most egy limitált összegű ügyfélkártyát kapnának, mellyel készpénzfelvétel is lehetséges, illetve megoldható vásárláskor a kártyával történő fizetés is. Mivel én kezelem a házipénztárt, eddig az én dolgom volt az előlegek kiadása, illetve elszámolása. Kérdésem, hogy ha pl. az iskola igazgatója felvesz készpénzt az ügyfélkártyával, majd azt elkölti, milyen könyvelési tételek állnak elő? Nem ugyanazt kell végigvinni, mintha én vettem volna fel a készpénzt? (Készpénz-bevételezés a házipénztárba, majd a számlák ki­adásba helyezése?) Ha jól gondolom, ebben az esetben nem csökken a pénztárban a munka. A másik eset, amikor pl. az iskola igazgatója vásárlás esetén az ügyfélkártyájával fizet. Ilyenkor csak a bankszámlánkon jelenik meg a tranzakció. Itt viszont nem készpénzfelvételt kell könyvelni, hanem a számlát kell lekönyvelni, mint utalásnál. Milyen feltételekkel lehet bevezetni az ügyfélkártyát, jók-e a fenti elgondolások, illetve ahol használják már, ott hogyan működik, mi a tapasztalat?

Kérdés: A Gyvt. alapján a jegyző családi pótlék természetbeni folyósításáról döntött. A családi pótlékot nem a jogosultnak utalják, hanem az önkormányzat Magyar Államkincstárnál nyitott számlájára (a MÁK-tól kapunk bankszámlakivonatot). A beérkezett összeget az eseti gondnok készpénzben felveszi, majd abból például élelmiszert, gyógyszert vásárol a gyermek részére. Az idegen pénzeszközök közt megtaláltuk a szerintünk alkalmazandó főkönyvi számlát, 35117. Családtámogatások lebonyolítási számla. Hogyan könyveljük a számlára érkezett családi pótlékot, annak felvételét a számláról, és ha szükséges könyvelni, akkor az azzal való elszámolást? Az eseti gondnok egy táblázat kitöltésével és a számlák csatolásával számol el a jegyző felé. Tekintettel arra, hogy az 50 órát meghaladó igazolatlan hiányzás esetén kötelezően alkalmazandó gyámhatósági eljárásról van szó, ezért kérdésem közérdeku lehet.

Kérdés: Készpénzes számla esetén, ha nincs pénztári bevételi bizonylat, akkor is elvehető a pénz? "Fizetve" felirat kerül a készpénzes számlára.

Kérdés: Egy magánszemély községünk helytörténetét kutatta, és elkészítette a kiadvány kéziratát. Megkereste önkormányzatunkat támogatás céljából. A képviselő-testület ülésén felmerült, hogy a kiadványt az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal adja ki. Mi a jogszerű és célszerű megoldása a könyv kiadásának? Az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal végezhet-e ilyen jellegű tevékenységet, ha igen, ennek lebonyolítási (adózási, könyvelési, szerzői jogvédelem) módjában kérem segítségüket. Az értékesítést végezhetik a hivatal keretén belül a házipénztáron keresztül?

Kérdés: Önkormányzatunk önállóan működő intézménye a központi konyha. Az étkezési díjat készpénzzel és ebédcsekkel is lehet fizetni, mivel szerződést kötöttünk az utalvány kibocsátójával. A pénztárgépbe külön kódon ütik be az utalvány értékét. A hivatal pénztárába fizeti be a konyha a beszedett összeget, mely tartalmazza az utalvány értékét és a készpénzt is. Az utalvány értékét is bevételezhetjük a pénztárba? Hogyan könyveljük a konyha befizetését?

Kérdés: Költségvetési szerv házipénztárának kialakításához milyen biztonsági előírásokat, szabályokat kell figyelembe venni, milyen jogszabály vonatkozik erre?

Kérdés: Az alábbi ügyben kérjük állásfoglalásukat: gondnokságunkhoz tartozó részben önálló intézményünknél pénztárhiány keletkezett, a pénztáros gondatlanságából, mivel saját bevallása szerint is őrizetlenül hagyta a készpénzt tartalmazó kasszát. A hiányt pénztárrovancs során megállapították, melyet írásba foglaltak, a pénztáros a hiányt azonban nem hajlandó befizetni, valamint a lopással kapcsolatos rendőrségi eljárás sem zárult még le. Ezért az időszaki pénztárjelentés úgy került lezárásra, hogy a záró pénzkészlet tartalmazta a könyv szerinti, azaz a nyitó pénzkészlet és az időszak pénztárbizonylatai alapján kimutatott készpénzállományt, a felcímletezett tényleges pénzkészlet azonban 0 Ft értéket mutatott, eltérésként pedig feltüntették az eltűnt összeget mint hiányt. Az eset kapcsán a következő kérdések merültek fel: A következő időszaki pénztárjelentés nyitó pénzkészlete 0 Ft, vagy az előző pénztárjelentésen záró pénzkészletként kimutatott pénztárjelentés szerinti érték lesz, s a hiány összegét minden időszak pénztárjelentésén fel kell tüntetni, mindaddig, míg az befizetésre nem kerül? Az érintett időszak pénztári forgalmának főkönyvi könyvelése során a hiány összegét le kell-e könyvelni, és hogyan? Ha igen, a könyvelés alapjául szolgálhat-e az írásban rögzített pénztárrovancs, és az esetről az intézmény által felvett jegyzőkönyv, vagy kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani a hiányról, mint bármilyen készpénzforgalomról? Szabályos házipénztár-kezelés során a főkönyvi pénztárszámla és az időszaki pénztárjelentés időszakvégi záró pénzkészletének meg kell egyezni. Ebben az esetben az időszaki pénztárjelentés záró készpénzkészlete azt az összeget mutatja, melynek a kasszában lennie kellene. Ha azonban a főkönyvben lekönyvelésre kerül a hiány összege, akkor a főkönyv úgy egyezik meg az időszaki pénztárjelentéssel, hogy záró készpénzkészlet mínusz a pénztárjelentésen kimutatott hiány összege, elfogadható ez így? Ha a pénztáros felelőssége egyértelmű, de ezt rendőrségi határozat még nem támasztja alá, a dolgozóval szembeni követelésként le lehet-e könyvelni a megtérítendő hiányt, vagy meg kell várni a rendőrségi eljárás befejezését?

Kérdés: Kérdésünk a jegyzői feladatkörrel kapcsolatos. A jegyző mely feladatköröket nem láthatja el személyesen? Gondolunk itt elsősorban a gazdálkodással kapcsolatos feladatkörökre: a pénztárt, valamint az adóügyi feladatokat elláthatja-e személyesen a jegyző, vagy erre kötelező külön ügyintézőt megbízni?

Kérdés: Egy polgármesteri hivatalban a jegyző vagy egy önállóan gazdálkodó költségvetési intézménynél a gazdasági vezető elláthatja-e a pénztárellenőri, illetve leltárellenőri feladatokat, vagy e tevékenységek ellátása esetén összeférhetetlenség áll fenn a vezetői, irányítói tevékenység vonatkozásában?

Kérdés: Szabályos-e az a gyakorlat, hogy egy munkavállaló egy hónapon belül két napot dolgozik, 2 reggelit, 2 ebédet fogyaszt el az üzemi konyhában, az étkezési díját befizeti a házipénztárba (1800 Ft-ot), helyette kéri a 6000 Ft-os étkezési utalványt, vagy csak az egyik juttatást veheti igénybe (melegétkezés 12 000 Ft-ig, vagy hidegétkezési utalvány 6000 Ft-ig)?