Megszűnő költségvetési szerv

Kérdés: Önkormányzati társulásunk fenntartása alatt működő költségvetési szervünk 2017. 12. 31-én megszűnt. A szerv feladatait, illetve két dolgozóját a társulás vette át. A megszűnő szervnek tárgyieszköz-állománya nem volt, viszont a bankszámláján még volt pénz december 31-én (5 millió Ft). Ezt az összeget 2018-ban vezettük át a társulás mint jogutód bankszámlájára. A kincstár honlapján elérhető tájékoztató szerint a következő módon kell eljárni a könyvelést tekintve: "Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a megszűnt szervezet záró mérlegében kimutatott pénzkészlet megszűnés fordulónapját követő átvételét a jogutód, illetve az Áht. 11.5. bekezdése szerinti szerv könyveibe a 491. Nyitómérleg számlával, illetve a 495. Mérlegrendezési számlával szemben számolja el. A?megszűnt szervezet pénzeszközeinek megszűnést követő jogutód szerv részére történő átutalása kizárólag a jogutód, illetve az Áht. 11.5. bekezdése szerinti szerv könyveiben számolható el bankszámlák közötti átvezetésként a 361. Pénzeszközök átvezetési számla alkalmazásával." Ha a 361-re könyvelem a társulásnál a banki átvezetést, akkor a 361-en egyenlegem lesz, aminek elvileg nem lehet egyenlege. Hogyan kell könyvelnem az átvezetett összeget a társulásnál? Jól értelmezem a tájékoztatót, és a 361-ről kivezethetem ezt az összeget a 495-tel szemben? Ebben az esetben viszont a KGR-be feladott mérlegjelentésben ez a könyvelési tétel nem jelenik meg, mivel nem pénzforgalmi tranzakció miatti állományváltozásról van szó. A?mérleg 172. sora, a pénzeszközök átvezetési számla csak pénzforgalmi tranz-akciót vesz figyelembe. Le tudnák vezetni a konkrét könyvelési lépéseket ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az éves költségvetési beszámolót jogutóddal megszűnő költségvetési szerv esetén a jogutód szerv készíti el, a megszűnő költségvetési szerv által átadott dokumentumok alapján. A mérlegkészítés időpontja a megszűnő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 28.

Tankerület vagyonkezelésébe átadott ingatlan vagyon

Kérdés: Önkormányzatunk a tankerületnek – vagyonkezelési szerződés alapján – vagyonkezelésbe adta az iskola épületét. (Természetesen ingó vagyon is átadásra került, de a kérdés szempontjából ez most irreleváns.) Az átadáskor a tárgyieszköz-analitikából kivezettük az ingatlan bruttó értékét és az átadásig elszámolt értékcsökkenését, a főkönyvi könyvelésben is ezt a megfelelő módon (nemzeti vagyon változásával szemben) elszámoltuk. A továbbiakban az önkormányzat ezt a vagyonkezelésbe átadott vagyont a 0-s számlaosztályban tartja nyilván. A kérdésünk arra vonatkozik, hogy az ingatlanvagyon-kataszterben ezt hogyan kell kezelni? Ki kell vezetni az épületeket a vagyonkataszterből is? (A tulajdonjog továbbra is az önkormányzaté marad, csupán vagyon-kezelésbe adta.) Az ingatlanvagyon-kataszter összértékének, a tárgyieszköz-analitikában nyilvántartott ingatlan vagyon bruttó értékének és a főkönyvi könyvelésben a 12-es állományi számlák értékének egyeznie kell, ezért úgy gondolom, hogy a vagyonkataszterből is ki kell vezetni.
Részlet a válaszából: […] Számviteli elszámoláskor az államháztartáson belüli vagyonkezelésbe adás során az eszköz bruttó értékének kivezetése a 412 számlával szemben történik, azaz T412 – K 11/121-151/152. Az értékcsökkenés pedig visszavezetésre kerül a T118-158 T119-149 – K412 szerint. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Weboldal számviteli elszámolásai

Kérdés: Egy régóta meglévő weboldal teljes átszerkesztése (másik fejlesztő cég által) hova könyvelendő? Az önkormányzat kifizette a fejlesztés egyszeri díját, mely meghaladta a kis értékű tárgyi eszköz értékhatárát. Fizeti folyamatosan a havi karbantartási átalánydíjat is. A honlap használatban van, adatok, információk megjelenítésére (meghatározott helyekre adatfeltöltési és -törlési lehetőség biztosított), de a programkód nincs az önkormányzat birtokában.
Szerintünk nem licenc és nem is tulajdonjog-vásárlás volt az ügylet, emiatt nem tudjuk eldönteni, hogy immateriális eszköz és ráaktiválás, vagy csak szolgáltatás költsége volt-e a kifizetett ellenérték? Az immateriális javak közül vagyoni értékű jogok közé tartozna, ha használati jognak vagy szellemi termékek felhasználási jogának, illetve a szellemi termékek közé tartozna, ha szerzői jogvédelem alatt álló alkotásnak, szellemi alkotásnak vagy szoftverterméknek minősülne. Jelenleg nálunk a költségvetési számvitelben az informatikai szolgáltatások költségnemre van könyvelve a honlap fejlesztési kiadás.
Részlet a válaszából: […] A honlappal kapcsolatosan három fő terület különíthető el egymástól, amelyeket mind-mind másként kell könyvelniük. A három fő terület:1. regisztrációja,2. honlap elkészítése,3. a folyamatos elérés biztosítása, karbantartás, fenntartás.A regisztráció saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Bekerülési érték

Kérdés: Korábban kapott válaszukkal kapcsolatban szeretnék pontosítani (Költségvetési Levelek 245. szám, 4497. sorszám), "Szerkezeti terv, rendezési terv arculati kézikönyv" elkészíttetése. Nem egyértelmű, hogy a folyamatosan kifizetett számlákat (mire a szellemi termék elkészül, kb. 7-8 számla lesz) milyen rovatra könyveljük? Amennyiben K61-re, akkor azon nyomban 112. szellemi termék lesz belőle, tehát akkor a végére 7-8 db szellemi termékünk lenne. Más egyéb beruházásnál ezek gyűjtődnének a 151-152. befejezetlen számlán. Kérném segítségüket a kifizetett számlák rovatra könyvelésével kapcsolatosan!
Részlet a válaszából: […] A végtermék a "szerkezeti terv, rendezési terv arculati kézikönyv". Az előzőleg feltett kérdés válaszában leírásra került, hogy beszerezték a saját előállítású kézikönyvhöz szükséges közigazgatási területre vonatkozó, digitális szintvonalakat tartalmazó "topográfiai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Ingatlanértékesítés

Kérdés: Önkormányzat képviselő-testülete 2016 szeptemberében, saját tulajdonában álló ingatlanértékesítésről döntött. Az ingatlan (nem használatból kivont) értékesítése adásvételi szerződés alapján 2017 márciusában történt meg. Az Áhsz. 12. §-ának (6) bekezdése az alábbiakat írja elő: "A mérlegben az átsorolt, követelés fejében átvett készletek között kell szerepeltetni az értékesítésre szánt eszközöket, így különösen a végelszámolási, felszámolási vagy vagyonrendezési eljárásból állami, helyi önkormányzati tulajdonba került eszközöket, az Áht. 100. §-a szerint követelés fejében átvett, értékesítendő eszközöket, valamint mindazon eszközöket, amelyeket az immateriális javak és tárgyi eszközök közül értékesítés céljából átsoroltak. Kötelező az immateriális javak, tárgyi eszközök átsorolása, ha azokat a használatból kivonták, de az értékesítés három hónapnál hosszabb időszakot vesz igénybe." Nem egyértelmű, hogy csak az értékesítési céllal vásárolt ingatlanok esetében, vagy a nem értékesítési céllal meglévő, de – a képviselő-testület döntése alapján – értékesíteni kívánt ingatlanok esetében is szükséges-e az átsorolás elvégzése. Amennyiben az utóbbi esetben is szükséges az átsorolás elvégzése, akkor azt mely időpontban kell megtenni?
Részlet a válaszából: […] A feltett kérdésben leírt, az önkormányzat képviselő-testületi döntése szerinti ingatlanértékesítés egy klasszikus ingatlanértékesítés lesz. Ez az ingatlan már az önkormányzat könyveiben volt, nem pedig értékesítési céllal került megvásárlásra, azaz nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

IPhone leírási kulcsa

Kérdés: Egy 200 E Ft alatti iPhone (VTSZ: 8517) leírási kulcsára vonatkozóan a Tao-tv. mellékletében nem találtam meg kifejezetten ezt a vtsz-számot. A 14,5%-os vagy ettől eltérő leírási kulcs is alkalmazható?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 1. §-ának 4. pontja szerint kis értékű immateriális javak, tárgyi eszközök: a kettőszázezer forint egyedi értéket nem meghaladó bekerülési értékű vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök.Az Áhsz. 17. §-ának (2) bekezdése szerint a kis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Ingatlanbérlet

Kérdés: Helyiséget bérelünk egy kft.-től, melyért bérleti díjat, valamint rezsiköltséget is fizetünk. Könyvelés szempontjából jó-e, ha a számla teljes összegét a bérleti díjra K333-ra könyveljük, vagy meg kell jeleníteni a konkrét rezsitételeket is a K331-en?
Részlet a válaszából: […] A helyiség, épület rendeltetésszerű használatához szorosan hozzátartozik a víz, villany, fűtés. A rezsiköltségeket a bérbeadáshoz szorosan kapcsolódó, az alapszolgáltatásba beleépülő járulékos szolgáltatásnak tekintjük. A bérlemény használatának és a hozzá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Bekerülési érték meghatározása

Kérdés: Kis értékű egyéb gép vásárlásánál központi költségvetési szervünk élt azzal a lehetőséggel, hogy egy bizonyos összeg ráfizetésével a garanciális időtartam 5 évre nőtt. A számlán ez a tétel 5 éves védelem megnevezéssel szerepel. A számlán szereplő garanciáért fizetett díj, valamint a közbeszerzési díj része-e a bekerülési értéknek?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 16. §-ának (1) bekezdése alapján a vásárolt immateriális javak bekerülési értéke az egységes rovatrend K61. Immateriális javak beszerzése, létesítése rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Szerkezeti terv, rendezési terv arculati kézikönyv

Kérdés: Önkormányzatunk "Szerkezeti terv, rendezési terv arculati kézikönyv" elkészíttetését tervezi. Ehhez először beszereztük városunk "Teljes digitális állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisát", melyre egyszeri felhasználási jogot kaptunk. Továbbá beszereztük az ugyanehhez szükséges közigazgatási területre vonatkozó, digitális szintvonalakat tartalmazó "Topográfiai szelvény vektoros domborzata" térképet. A már megvett szolgáltatásokat milyen rovatrendre, illetve pénzforgalmi számlára kellene könyvelni (K61 és 111 vagyoni értékű jogok önmagukban vagy esetleg K337szolgáltatás)? Jól gondoljuk, hogy az elkészített végtermék K61 és 112 szellemi termékre kerül?
Részlet a válaszából: […] A végtermék a "Szerkezeti terv, rendezési terv arculati kézikönyv". Ehhez kapták meg a "Teljes digitális állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis" egyszeri felhasználási jogát. Beszerezték a saját előállítású kézikönyvhöz szükséges közigazgatási területre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 20.

Áfamentes szolgáltatás előlegelszámolása

Kérdés: Államháztartáson belüli szervezet vagyunk, és államháztartáson belüli szervezetnek állítunk ki szolgáltatásnyújtásról előlegszámlát. A szolgáltatás áfamentes tevékenység. A végszámlát majd a szolgáltatásnyújtásról szóló beszámolási kötelezettség teljesítésének elfogadása után állítjuk ki. Az előleget a sajátos elszámolások között kell-e kimutatni, vagy pedig követelésként, majd a pénz beérkezését követően teljesítésként, a szolgáltatásnyújtások között?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 48. §-ának (8) bekezdése szerint a követelés jellegű sajátos elszámolások között kell elszámolni az adott előlegeket az előleggel történő elszámolásig, visszatérítésig, amelyek a vásárolt immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek és az igénybe vett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.
1
6
7
8
15