394 talált állásfoglalás az ingatlanok kifejezésre

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk. A vagyonkezelésünkben lévő egyik ingatlanon napelemes rendszer került beüzemelésre. Az ingatlan egyik részét egy másik költségvetési szerv használja. Eddig, a vagyonkezelési megállapodás alapján, az erre az épületrészre eső villamos energia díját a felszerelt almérőn mért fogyasztással arányosan továbbszámláztuk. Jelenleg az almérőn mért fogyasztást a rendszerhez felszerelt "ad-vesz mérő" által mutatott, a hálózatból vételezett energia mennyiségéhez arányosítjuk. Azonban egyes hónapokban az almérőn mért fogyasztás nagyobb, mint a hálózatból vételezett energia mennyisége. Ennek feltehetően az az oka, hogy az almérő olyan fogyasztást is megmér, ami a napelemekkel van fedezve. Ilyenkor a villamosenergia-számla teljes összege továbbszámlázásra kerül, de nem több. Azaz nem számlázunk több energiát, mint amennyit vettünk. Így az almérőn mért, napelemekkel fedezett rész sem kerül kiszámlázásra, abból a másik költségvetési szerv ingyen részesül. Ha a kiszámított összes, a napelemekből és a hálózatból együttesen elfogyasztott energiához arányosítanánk az almérőn mért fogyasztást, akkor azonban minden esetben előfordulna, hogy a másik költségvetési szerv a napelemmel fedezett energiából ingyen részesül. A villamos energiáról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete alapján szabályos-e, hogy a fenti esetekben a hálózatba történő visszatáplálás helyett a másik költségvetési szerv részére "ingyenes" átadás történik? A villamos energia költségének megosztása során hogyan járunk el helyesen?

Kérdés: Egy önkormányzat a tulajdonát képező játszótéren elhelyezett játszóeszközöket gép-berendezésként tartotta nyilván, 14,5%-os értékcsökkenési leírási kulcsot alkalmazva. Az ingatlanvagyon--kataszter felülvizsgálata során kérdésként merült fel, hogy a földhöz rögzített játszóeszközöket helyesen egyéb építményként kell-e nyilvántartani, külön-külön "P" lapokon, 3%-os értékcsökkenési leírás kulcsot alkalmazva? Amennyiben építményként kell nyilvántartani ezeket az eszközöket, hogyan történjen az eddig 14,5%-kal elszámolt értékcsökkenési leírás helyesbítése?

Kérdés: Felmerül-e személyijövedelemadó- és illeték-fizetési kötelezettség abban az esetben, amikor egy önkormányzat azon magánszemélyek részére, akik CSOK-ot vesznek igénybe, térítés-mentesen adna építési telket?

Kérdés: Egy társulás fenntartása alatt álló intézmény felújítást végeztetett egy egyházi tulajdonban lévő épületen. Tudomásunk szerint az intézménynél, mint idegen ingatlanon végzett beruházás, ezt a felújítási tételt nem szerepeltethetjük, az intézménynek ingatlan vagyona nincs. Megoldás lehet-e, ha térítésmentesen az intézmény átadná a felújítás értékét a fenntartó társulás részére? Az ingatlant az intézmény bérli az egyháztól, bérleti szerződést kötöttek. A bérleti szerződést az intézmény kötötte a tulajdonos egyházzal, a fenntartó nem áll szerződéses kapcsolatban az egyházzal. A felújításhoz az egyház szóban járult hozzá, anyagilag nem támogatta.

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat felújítást végzett egy ingatlanon, amely támogatásból valósult meg. A felújítás nem az önkormányzat saját ingatlanján történt, a számlán tetőfedés és ácsmunka szerepel. A támogatói okiratban szereplő fenntartási idő 5 év. A leírtak alapján hogyan szükséges a felújítást nyilvántartani, könyvelni?

Kérdés: Önkormányzat védett természeti területén, beruházás keretében, lombkorona-tanösvény létesítése valósul meg. Az Áfa-tv. 142. §-ának (1) bekezdése szerint az adót a termék beszerzője fizeti abban az esetben, ha az építés-szerelés építési hatóságiengedély-köteles, építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött. A magasösvény építésére nem építési hatósági engedélyt, hanem természetvédelmi engedélyt kapott az önkormányzatunk. Jelen esetben a beruházó részéről alkalmazható-e a fordított áfás számlázás?

Kérdés: Önkormányzatunk több ingatlanját érintően kisajátítási eljárás lefolytatására került sor, a magyar állam javára útépítési célra. A kisajátítási határozatokban foglalt kártalanítási összegekről a kisajátítási törvényben [40. §, 21. § (5) bek.] foglaltaknak megfelelően számla kiállítására került sor, az ingatlan minősítésétől függően adómentesen, illetve építési telkeknél áfa felszámításával. Hogyan történik az ügylet könyvelése? Értékesítésként vagy kártalanításként? Ez utóbbi esetben az ingatlanok állományában történt változást (csökkenést) hogyan könyveljük?

Kérdés: Önkormányzatunk és a tankerület egy megállapodás keretében, közösen felújítást hajtott végre a tankerületnek vagyonkezelésbe adott, önkormányzati tulajdonú iskolaépületen összesen 16 millió forint értékben. Az önkormányzatra eső 8 millió forint beruházási költséget a tankerület kiszámlázta részünkre, amelyet a 1521133-as főkönyvi számra könyveltünk. Ezt a befejezetlen beruházást közvetlenül kell átadnunk a tankerületnek a 8-as költségszámlával szemben, vagy 12-es számlaosztályban aktiválnunk kell, majd a 0-s (vagyonkezelésbe átadott eszközök) kartonra ráaktiválni?

Kérdés: Egy önkormányzat az egyik ingatlanát 2021-ben 15 évre egy gazdasági társaság részére vagyonkezelésbe adta, amely ezt adóköteles tevékenysége érdekében hasznosítja. Korábban ezt az ingatlant az érintett gazdasági társaságnak bérbe adta áfa felszámításával, mert a nem lakáscélú ingatlanok bérbeadását adókötelessé tette. Az ingatlanberuházáskor a beruházással összefüggő bejövő számláinak áfatartalmát – az adóköteles bérbeadási szándékra tekintettel – levonásba helyezte, a beruházás aktiválására 2010-ben került sor. A vagyonkezelésbe adás nem volt ingyenes. Erre vonatkozóan a vagyonkezelői szerződés a következőket tartalmazza: "A felek a vagyonkezelési jog (a használati jog) ellenértékét, éves vagyonkezelői díjat határoznak meg azzal, hogy a 15 évre szóló vagyonkezelési díjat egy összegben, áfát is tartalmazó számla ellenében, még 2021-ben kell a vagyonkezelésbe vevőnek megfizetnie." A vagyonkezelésbe adó egy számlát bocsátott ki a vagyonkezelői jog, 15 évre szóló vagyonkezelői díj megjelöléssel. Jelen esetben gondot okoz az Áfa-tv. 135. §-ának alkalmazása, konkrétan az, hogy a vagyonkezelésbe adónak a 240 hónapos figyelési időszak alatt kell-e kiigazítást végeznie, tehát az előzőekben bemutatott számlázást figyelembe véve a vagyonkezelésbe adó az el-következendő 15 évben tekintheti-e ezt úgy, hogy a levonható áfa összegét eredetileg meghatározó tényezőkben nem következett be változás?

Kérdés: Önkormányzatunk egy (korlátozottan forgalomképes) kétszintes épület első emeletét (amely régen könyvtárként működött) és egy ráépítendő új szintet lakások kialakítására és új lakások építésére kívánja meghirdetni. Az önkormányzat nem pénzbeli értéket kér az értékesítés során, hanem a kialakítandó lakások közül szeretne egy vagy két lakást ellenértékként értékegyeztetéssel megszerezni. Hogyan járjon el az önkormányzat, hogy az általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettségünk tekintetében jogszabálykövetőek legyünk? A volt könyvtár értékesítését 27%-os áfafizetési kötelezettség terheli, míg az új lakások esetében 5%-os áfafizetési kötelezettség van még az idei évben.