724 cikk rendezése:
621. cikk / 724 Életbiztosításokhoz kapcsolódó adókedvezmények
Kérdés: Munkáltatóként az intézetünk vezetőire életbiztosítást kötöttünk. Ezekben a szerződésekben szerződő fél az intézet, biztosított a munkavállaló, elérési kedvezményezett az intézet. A szerződéseket lejárati időre kötöttük. Mi a teendő, ha lejárati idő előtt az intézet átengedi ezeket a szerződéseket a munkavállalónak? (Szerződő fél is a munkavállaló lesz?) Milyen adó- és járulékterhe lesz a munkáltatónak, munkavállalónak? – Milyen adóterhe lesz a dolgozónak, ha lejárati idő előtt, és milyen, ha lejárati idő után veszi fel az így átadott biztosítást? – Ha kockázati (halál) eseményre kötött élethosszig tartó biztosítást kötöttünk, hogyan kell eljárni kifizetőként, amikor ezeket a szerződéseket átengedjük dolgozóinknak? – A biztosítás kockázati jellegét (melyre az Szja-tv. többször hivatkozik) kell-e kifizetőként bizonyítanom, illetve milyen feltételeknek kell eleget tennie ezeknek a biztosításoknak, hogy adómentesen átadhatók legyenek? (Mit jelent az Szja-tv. VII. számú melléklet 2. pontjának utolsó mondata?)
622. cikk / 724 Nyugdíjas közalkalmazott besorolása
Kérdés: Nyugdíjas dolgozó foglalkoztatása esetén a közalkalmazotti besoroláshoz a nyugdíjas határozatában szereplő minden időt be kell-e számítani?
623. cikk / 724 Utazásiköltség-térítés 2006-os szabályai
Kérdés: Intézetünk a vidékről bejáró dolgozóinak az eddig fizetett közlekedési térítés helyett (busz 80 százaléka, vasút 86 százaléka, bérlet és számla leadásával) szeretné az összeg 100 százalékát kifizetni. A jövőben fizethetjük-e adómentesen a bérletek összegének 100 százalékát? A személygépkocsival vidékről bejáró dolgozó részére fizethető-e a közlekedés költségtérítésének 100 százalékával megegyező összeg, bérlet hiányában milyen bizonylat alapján?
624. cikk / 724 Illetményelőleg elszámolása
Kérdés: Amikor anyagilag megszorulnak a köztisztviselőink, illetményelőleget kérnek. A Ktv. 49/H §-a erre visszafizetési kötelezettséggel lehetőséget ad. Kérdés, hogy a kifizetés pillanatában keletkezik-e szja-köteles bevétele a dolgozónak? Érdekességként említem, hogy APEH-állásfoglalásból már van kétféle válaszunk. Az egyik szerint bevételnek kell tekinteni, mert ilyenkor tulajdonképpen a bért előlegezi meg a munkáltató, a "törlesztés" hónapjaiban pedig a tényleges bérnél a törlesztéssel kevesebb bérhez jut, és ezekben a hónapokban ez a csökkentett összeg lesz az szja alapja. (Véleményem szerint erre a megoldásra a bérszámfejtő programok nem készültek fel, mert a törzsadatként kinevezési okirattal alátámasztott bért kellene felülírni.) A másik vélemény szerint az Szja-tv. 7. § (1) bekezdése miatt amit visszafizetési kötelezettséggel adunk, nem adóköteles bevétel. Mi a helyes eljárás?
625. cikk / 724 Pénzeszközök átadásának új szabályai
Kérdés: Az Ötv. 107. § (2) bekezdése értelmében, a törvény hatálybalépésének napján, 1990. szeptember 30-án a megyei tanács kezelésében lévő székházépület a megyei önkormányzat tulajdonába került. Az 1991. szeptember 1. napján hatályba lépett, az egyes állami tulajdonban álló vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 40. § (3) bekezdése rendelte el a következőket: "A köztársasági megbízott hivatalának használatba kell adni az (1) bekezdésben megjelölt vagyont, ha a volt tanács és szervei, illetve tisztviselői, valamint a (2) bekezdésben felsoroltak feladatait jogutódként a köztársasági megbízott látja el." Hivatalunk jogelődje, a Köztársasági Megbízott Hivatala ekkor a feladatellátás céljára egy adott számú irodára, valamint közös használatú helyiségekre (folyosó, termek stb.) nézve a megyei önkormányzattal kötött megállapodás alapján használati jogot szerzett. Az épület üzemeltetésével kapcsolatban jelentkező költségeket a házban elhelyezkedő, az 1991. évi XXXIII. törvény 40. § (2) bekezdése alapján használati jogot szerzett közhivatalok közösen viselik, az üzemeltetési feladatokat az önkormányzat gazdasági szolgáltató szervezete látja el. Bár a használati joggal rendelkező szervezeteket nem tekintjük úgy, mint önkormányzati társulások tagjait, az épület fenntartása a társulások által fenntartott közös intézményekhez hasonló módon történik. Az a kérdésünk, hogy az épület üzemeltetésével kapcsolatban jelentkező, egyébként áfatartalommal nem rendelkező közös költségek hivatalunkra eső részét (gazdasági szolgáltató szervezetben az épület üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő bér és annak járulékai) teljesíthetjük-e átadott pénzeszközként?
626. cikk / 724 Áfakulcsváltozás hatása a napilapok, újságok, folyóiratok előfizetése esetén
Kérdés: Intézményünk jelentős újság-, illetve folyóirat-előfizető, mind napilapokat, mind egyéb időszakos folyóiratokat is megrendeltünk 2006. évre. Ennek előfizetési díját 2005 decemberében kellett kifizetnünk. A számlában mindent 15 százalékkal szerepeltettek. Úgy hallottam, hogy előfizetésben már esetleg alkalmazható lenne az 5 százalék. Kell-e a számlát korrigáltatnunk, vagy helyes volt a 15 százalék felszámítása?
627. cikk / 724 Tanulmányi szerződések adókötelezettségére vonatkozó 2006-os szabályok
Kérdés: 2004. évben tanulmányi szerződést kötöttünk az intézmény egyik munkatársával. A szerződést abban a tudatban kötöttük meg, hogy az intézmény által vállalt képzési költségek miatt nem lesz adó- és járulékfizetési kötelezettségünk. [A képzés minden tekintetben megfelel az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés p) pontjában előírt feltételeknek.] A 2006. évi Szja-tv. új rendelkezése szerint az iskolai rendszerű képzés átvállalt költsége – más egyéb juttatásokkal együtt – csak a törvényben meghatározott összeghatárig mentes a közterhek alól. Intézményünk anyagi forrásai szűkösek, így további terheket már nem tudunk vállalni. Kérdésünk, hogy milyen következményekkel jár az intézményre nézve az, ha az előzőekben leírt okok miatt az intézmény felbontja a tanulmányi szerződést?
628. cikk / 724 Kizárólag munkavégzéshez használt öltözék adózása
Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv 2 fő portás alkalmazottja részére öltönyt vásárol. Az öltönyök utcai viselésre elméletileg alkalmasak, gyakorlatilag viszont nem, mert biztosított, hogy az intézmény területén kívül nem viselik, mivel belső szabályzatban rögzítésre került, hogy saját öltözékben jönnek be, munkakezdéskor öltözőszekrényből veszik fel az elzárt öltönyt, a munkaidő leteltével oda rakják le, és a saját öltözékükben távoznak. Az alábbi feltételek alapján minősíthetőek-e az öltönyök munkaruhának, mentesítve ezáltal az intézményt a természetbeni juttatásokat terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség alól?
629. cikk / 724 Államháztartási támogatások miatti áfaarányosítási szabályok
Kérdés: Miként változnak az államháztartási támogatások miatti arányosításra vonatkozó szabályok 2006-tól?
630. cikk / 724 Fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai túlszolgálati díjának elszámolása
Kérdés: Fegyveres szervek hivatásos állományába tartozók délutáni-éjszakai pótlékát és a készenléti pótlékát melyik főkönyvi számlára könyveljem? Melyiket kell az 511244. egyéb kötelező, illetve pótlékra és melyiket a 512244. készenléti, ügyeleti helyettesítés díjára könyvelni?
