Szemétszállítási díjkompenzáció

Kérdés: Önkormányzatunk a szilárd hulladék elszállítására közszolgáltatási szerződést kötött. A lakossági szemétszállítás díját tekintve a vállalkozó által kalkulált díj és az önkormányzat által a helyi rendszerben jóváhagyott díj eltér. A mintegy 10%-ot jelentő különbözetet az önkormányzat fizeti meg a lakosság helyett díjkompenzáció címén, mely minden háztartásra vonatkozik, szociális helyzettől függetlenül. Minek minősül a lakosság által meg nem fizetett összeg az önkormányzatnál, esetleg kell-e utána adót, járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 22. § (2) bekezdése alapján az ellenértékbebeletartozik minden, amit a teljesítésre kötelezett adóalany atermékértékesítésért és szolgáltatásnyújtásért kap, függetlenül attól, hogy azta megrendelő vagy harmadik személy adja. A kérdésben szereplő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 1.

Kutatóközpont arányosítási kötelezettsége

Kérdés: 1. Központi költségvetési intézményként működő kutatóközpont vagyunk. Kiegészítő jellegű tevékenység keretében ellenérték fejében rendszeresen értékesítünk saját előállítású diagnosztikumokat (anyagokat), valamint kutatással kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtunk. Az eladási árakat saját hatáskörben az önköltségszámítási szabályzatban rögzítetteknek megfelelően állapítjuk meg. Az önköltség képzésénél – közvetlen anyagféleségeken kívül – értelemszerűen számolunk a felmerült bérek és járulékaik összegével is. Ez utóbbiak forrása azonban a fenntartótól (FVM) érkező állami támogatás, amely alapvetően a kutatási csoport állami feladatainak ellátására szolgál. A kiegészítő tevékenységet a szabad kapacitás kitöltéseként végzik az adott kutatási csoportok, és a munkaidő megközelítéséből valójában nem elkülöníthető, hogy a munkaidő mely részében végzik az ún. állami alapfeladatot, és melyben az ún. értékesített diagnosztikumokat. A termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ráfordításait – az illetményeken kívül – és bevételeit a számvitelben elkülönítetten kezeljük, s a kiszámlázott bevételek utáni áfát befizetjük. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy az említett bevételekből vásárolt anyagféleségek után felszámított áfát teljes mértékben levonhatjuk-e, vagy az arányosításba kell bevonni, és csak az arányszám alapján lehet azt visszaigényelni? 2. Tevékenységéből adódóan ugyancsak rendszeresen végez az intézet kutatási szolgáltatást ún. alvállalkozói, együttműködői szerződés alapján. A szolgáltatásról számlát állít ki, és a bevétel áfatartalmát értelemszerűen megfizeti. Kérdésünk ugyanaz, mint az előbbiekben részletezett, vagyis visszaigényelhető-e maradéktalanul az e bevételből vásárolt anyagféleségek áfája az adott feladat tételes analitikus nyilvántartását feltételezve? 3. Külföldi partnerekkel megkötött szerződések alapján licencet – hasznosítási díjbevételt – kap az intézmény. Ennek előzménye az intézet által kifejlesztett és a külföldi által használt szellemi termék, tudományos technikai szakértelem, az ún. "know-how", amelynek felhasználásával a külföldi fél saját országában árbevételhez jut, és annak megállapodás szerinti mértékét átadja az intézetnek. Helyesen járunk-e el, ha a teljesítés helyét külföldinek tekintjük, és ebből adódóan a külföldi fél fizeti meg az adót? Továbbá az érkezett bevételekből történő vásárlások áfáját teljes mértékben visszaigényelhetjük, vagy arányosítani kell?
Részlet a válaszából: […] ...adóalapot nem képező államháztartási támogatásnak minősül. (Akérdésfeltevésből ez valószínűsíthető, mivel bért, járulékot fedeznek belőle).Az Áfa-tv. 38. §-a értelmében az adóalap részét nem képező,árat közvetlenül nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Innovációs járulék

Kérdés: 1. Van-e valamilyen lehetőség az innovációs járulék címén előírt előlegek összegének csökkentésére, a már befizetett előleg visszaigénylésére, ha a már befizetett előleget is kutatás-fejlesztésre kívánja a gazdálkodó szervezet felhasználni? 2. Ki és milyen módon igényelheti az Innovációs Alapból a támogatást? 3. Technikailag hogyan történik az KTIA-tv. 4. §-ának (3) bekezdésében meghatározott levonás? Levonható az éves költség abban az esetben is, ha a megrendelt kutatás-fejlesztés év végére még nem fejeződött be? 4. Abban az esetben, ha az innovációs járulék bruttó összegét csökkenti a gazdasági társaság a kutatásra, kísérleti fejlesztésre fordított összegekkel, hogyan kell nyilvántartani a kutatási, a kísérleti fejlesztési témákat?
Részlet a válaszából: […] ...Az KTIA-tv. előírásai szerinti kötelezetteknek ajárulékfizetési kötelezettség keletkezése évének (2004.) első két negyedévéreinnovációs járulékelőlegként a járulék várható éves (2004. évi) nettóöszszegének időarányos részét kellett megfizetni. A2004. III....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Munkaköpeny adókötelezettsége

Kérdés: Kollektív szerződés alapján munkakörönként – kihordási idő figyelembevételével – dolgozóink munkaköpenyt kapnak (könyvelő, takarítónő, karbantartó). A munkaköpeny nyilvántartásba kerül, és az intézmény tulajdonát képezi. Adóköteles természetbeni juttatásnak minősül-e? Kell-e utána 29 százalék tb- és 3 százalék ma-járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...minősül. Ebben azesetben a juttatás szokásos piaci értéke után a munkáltatónak kell megfizetniea 44 százalék szja-t és az egyéb járulékokat (tb, ma) is.Ha a juttatás körülményei nem felelnek meg a 69. § (1)bekezdés d) pontjában foglalt feltételeknek, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Tanuló szakmai gyakorlaton kapott jövedelmének adózása

Kérdés: Társaságunk által könyvelt vendéglátási tevékenységet folytató társaságnál szakmunkás tanulók kötelező évközi szakmai gyakorlatukat töltik, melyre a társaság jövedelmet kíván részükre kifizetni, havi 7000 Ft-ot. A foglalkoztatásukra a felek tanulószerződést nem kötöttek, csak az iskolával együttműködési megállapodást. A témával kapcsolatos jogszabályok áttekintése során arra a véleményre jutottunk, hogy a tanulók részére ez a 7000 Ft havonta járulékmentesen, tisztán, levonás nélkül kifizethető, azaz a munkáltatót nem terheli, munkaadói járulék, szakképzési hozzájárulás, eho, a tanulóktól pedig nem kell levonni szja-előleget, munkavállalói járulékot, 8,5% nyugdíj-biztosítási járulékot, és az egészségbiztosítási járulékot sem (Szja-tv. 3. § 72. e) pontja, Tbj-tv. 20. § és 24. §).
Részlet a válaszából: […] ...tekinthetik, amelyből az Szja-tv. 46. § (2) bekezdés b)pontja alapján nem kell adóelőleget levonni. Ezt a kifizetést más egyéb járulék(társadalombiztosítási, munkavállalói) sem terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Közalkalmazotti jogviszony

Kérdés: A közalkalmazotti jogviszony szempontjából beszámítható-e előző "munkaviszonyként" a betéti társaság beltagjaként, illetve betéti társaság személyesen közreműködő kültagjaként töltött idő? Ha ez utóbbi után 3 év gyes következett, ez az idő figyelembe vehető-e?
Részlet a válaszából: […] ...fokozatmeghatározásakor. Azt, hogy a hivatkozott tevékenység ténylegesen munkaviszonytjelentett-e, azt például a munkaviszonyhoz kapcsolódó járulékfizetésikötelezettségek teljesítésével lehetne igazolni.Értelemszerűen, ha ez a tevékenység a hivatkozott időpontután folyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Munkaviszony igazolása

Kérdés: 1992-ben hivatalosan megszűnt a munkakönyv intézménye. Az új belépő nem tudja hivatalos nyomtatványon igazolni a munka-, ill. jogviszonyát, csupán a társadalombiztosítási kiskönyvvel, melyben a vállalkozói, munka nélküli idő is szerepel, néhol pecsét nélkül. Elfogadható-e a tb-kiskönyv a munkaviszony igazolásához? A vállalkozási időszak beszámítható-e a munkaviszonynak?
Részlet a válaszából: […] ...igazolhatja egyes időszakokra vonatkozóan, hogy a dolgozó munkaviszonyban állt, hiszen ebben is minden olyan időszak fel van tüntetve, amikor járulékfizetés történt, illetve valamilyen ellátási formában részesült az alkalmazott.A gyakorlatban találkozhatunk olyan esettel is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Előrehozott öregségi nyugdíj

Kérdés: Női dolgozónk 1948-ban született. Elmehet-e előrehozott öregségi nyugdíjba 58 éves korában 2006-ban, amikor 35 éves köztisztviselői munkaviszonya lesz majd? 3 gyermeket nevelt, így igénybe veheti-e a 3 gyermek után a szolgálati idő beszámítását?
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszonyának 1997. december 31. napját követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot megfizették. A biztosítással járó jogviszony 1998. január 1. napját megelőző időtartamát az 1997. december 31-én...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Összefoglaló a támogatásokról

Kérdés: Kérem szíveskedjenek összefoglalni, hogy mely támogatásokat kell arányosítani és melyeket nem!
Részlet a válaszából: […] ...uniós földalapú támogatások nemzeti kiegészítését sem. További kivétel az egyes mezőgazdasági gazdálkodók által befizetett járulékból visszaszármaztatott támogatás.A módosult, az adófizetők számára kedvezőbbé vált átmeneti rendelkezéseket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Ingatlan-bérbeadás bevételeinek adóvonzata

Kérdés: Intézményünk magánorvosi tevékenység végzésére szakrendelő-helyiségeket ad bérbe. A bérleti szerződésben külön van meghatározva a bérleti díj és külön az üzemeltetési költség. Külön számla készül a bérleti díjról, és külön számlázzuk mint közvetített szolgáltatásokat a fűtést, világítást, víz- és csatornadíjat, mivel ezen szolgáltatásokat intézményünk is vásárolja. A fizetendő összeg kalkuláció alapján lett meghatározva, mivel önálló mérőórával nem rendelkeznek a helyiségek. A külön számlán szereplő közüzemi díjak felveszik-e az áfamentesen számlázott helyiségbérlet áfakulcsát?
Részlet a válaszából: […] ...Az Áfa-tv. 22. § (3) bekezdésének b) pontja szerint az adó alapjába beletartoznak a termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz járulékosan kapcsolódó költségek még akkor is, ha azok különmegállapodáson alapulnak. Ez azt jelenti, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.
1
67
68
69
74