1014 talált cikk a jövedelem kifejezésre

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója esetében merültek fel az alábbi bitcoinnal kapcsolatos kérdések. Az ebből származó jövedelem után milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik? A naptári évben keletkezett nyereség/veszteség összevonása után keletkezett jövedelem után keletkezik-e adófizetési kötelezettség? Ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek lehet-e minősíteni a tranzakciókat?

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja magánszemélyként bérel egy, a lakóhelyétől eltérő megyében található lakóingatlant, a bérleti szerződés több évre szól. Szintén magánszemélyként kiadni tervez egy másik lakóingatlant, a bérleti szerződés itt is több évre fog szólni. Ez esetben a bérbe adott lakás bérleti díjából levonható a bérbe vett lakás díja. Viszont, ha a magánszemély az ingatlant kifizetőnek – jellemzően nem magánszemélynek, hanem gazdasági társaságnak – adja bérbe, akkor már év közben élhet ezzel a bevételcsökkentési lehetőséggel. Ez esetben magánszemélynek történik a bérbeadás. Ez azt jelenti, hogy csak a következő évtől (év elejétől) élhet a magánszemély ezzel a bevételcsökkentési lehetőséggel?

Kérdés: Önkormányzatunk áfaalany, és magánszemélynek kíván eladni egy – a tulajdoni lapon szereplő „kivett lakóház, udvar” – megnevezésű ingatlant. Jelenleg nincs rajta épület, de a telek a településen belül található, beépíthető. A törvény alapján 27%-os áfával állítanánk ki a számlát, és mivel havi áfabevallók vagyunk, a következő hónapban be kell vallani az áfát. Vagy más ingatlanadózás alá esik, ha az önkormányzat elad egy ingatlant? Gondolok itt arra, hogy magánszemélyeknél, ha 5 éven belül ingatlanvásárlásra fordítja az eladó az eladásból származó bevételt, akkor a személyi jövedelemadója csökken.

Kérdés: Önkormányzatunk részt vesz egy európai uniós pályázatban. A pályázat keretében fel kell újítani egy önkormányzati tulajdonú épületet, melyben egy kisebb színház működik. A színház felújítására ki kellett írni egy ötletpályázatot, melyen csak magánszemélyek indulhattak (ez a pályázatban előírt követelmény volt). A képviselő-testület határozata értelmében a szakmai zsűri javaslatára a polgármester dönthetett az ötletpályázat nyerteseiről, ennek alapján három személy részesül díjazásban („nyereményben”). A díjak és közterheik a pályázat keretének terhére kerülnek kifizetésre. Két díjazott magyar állampolgár, akikkel terveink szerint megállapodást fogunk kötni, melyben – többek közt – rögzítjük a díj összegét, amit önálló tevékenységből származó jövedelemnek tekintünk, s ily módon szja-előleget és társadalombiztosítási járulékot fogunk levonni belőle, valamint szociális hozzájárulási adót fizetünk utána (mint például egy megbízási díj esetében). A harmadik díjazott azonban spanyol állampolgár, aki nem él és nem tartózkodik Magyarországon, a pályázatát elektronikus úton küldte meg, nincs magyar adóazonosító jele és tajszáma. Milyen módon és jogcímen lehetne a spanyol állampolgár részére kifizetni ezt az összeget? Van-e olyan lehetőség, ami kevesebb/egyszerűbb adminisztrációval jár, tekintve, hogy a nyertes nem tud itt Magyarországon személyesen eljárni a különféle hatóságoknál? Önkormányzatunkat és a nyertest milyen adó- és egyéb közteherfizetési, bevallási kötelezettség terheli?

Kérdés: Az alábbi kérdésekben kérjük a válaszukat:
1. A képviselői jogviszony mellett lehet-e egyéni vállalkozóként ekhózni, pl. a képviselő cikkíróként lehet-e ekhós, ha máshol megfizetik utána a járulékokat? Van-e lehetőség erre a képviselői jogviszony és tiszteletdíj mellett?
2. A tiszteletdíj nyugdíjalapot képez-e, azaz beszámít-e a nyugdíj szolgálati idejébe, valamint a nyugdíj összegének alapjába?
3. A képviselő másodállású vagy főállású egyéni vállalkozó lehet a képviselői jogviszonya mellett?

Kérdés: A költségvetés elkészítésekor a személyi jellegű kiadások között megtervezésre kerül a képviselők részére megállapított tiszteletdíj. A képviselő év közben úgy döntött, hogy lemond a tiszteletdíjáról. Lehet-e év közben a személyi jellegű előirányzatot csökkenteni és az általános tartalékba átvezetni?

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozójának gyermeke amerikai-magyar kettős állampolgár, külföldön él, a magyarországi lakóhelyét is megszüntette. Van azonban egy magyarországi ingatlanja, melyet bérbe kíván adni. Kérdésként merült fel, hogy melyik államban keletkezik adókötelezettség a bérbeadással összefüggésben?

Kérdés: A bevezetett visszaváltási díjakkal kapcsolatban, a reprezentációs céllal vásárolt italok csomagolására felszámított visszaváltási (DRS) díj részét képezi-e a reprezentációs kiadás adóalapjának?

Kérdés: A dolgozó X éves jubileuma alkalmából wellnessutalványt kap (lefoglalta a szállást, és a cég kifizeti). A számla a cég nevére szól. Ebben az esetben bérként vagy reprezentációként adózik a számla értéke?

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója 2012-ben kötött házasságot. Házassági életközösségük fennállása alatt, 2014-ben vásároltak egy ingatlant, mely akkor kizárólag az egyik házastárs nevére került, annak ellenére, hogy annak megvásárlása a közös vagyon terhére történt. Az ingatlan közös vagyoni jellege nem vitatott a házastárs részéről sem, melyre figyelemmel felmerült a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetése is házastársi közös vagyon elismerése jogcímén. Abban az esetben, ha az ingatlant a közeljövőben el szeretnék adni, miként kell alkalmazni az adózási jogszabályokat? Mi számít a tulajdonjog szerzési időpontjának? Hogyan kell számolni a szerzéstől az értékesítésig eltelt időt? Mi számít a tulajdonjog szerzési értékének?