977 talált cikk a jövedelem kifejezésre

Kérdés: Az intézményünkhöz tartozó gondnoki lakás közüzemi költségeit az intézmény fizeti, a nevére szóló számla alapján. Külön mérni csak a villamos energiát és a gázfogyasztást tudjuk, a távhőszolgáltatást és a víz-, csatornafogyasztást nem. A gondnok saját, főállású dolgozónk. Természetbeni juttatásnak számít-e a lakás rezsiköltségeinek kifizetése, és kell-e személyi jövedelemadót fizetni utána?

Kérdés: A 2003. évi XLV. tv. 38. § (9) bekezdése módosította a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvényt. Ezen módosítás 2003. július 1-jétől hatályos. A képviselő-testület a polgármesternek 30, az alpolgármesternek 20 százalékban állapította meg a költségátalány mértékét. Azt szeretném megtudni, hogy milyen költségek tartozhatnak ide a polgármesteri tisztség ellátásával összefüggő "szükséges költségek" közé. Az eddigi gyakorlat alapján jellemzően milyen költségeket lehet a költségtérítéssel elszámolni (útiköltség-térítés, gépkocsihasználat, étkezés, repi, ajándék)?

Kérdés: Önálló költségvetési intézmény vagyunk. Munkavállalónk részére ingyenesen adunk át számítógépet. Kérdéseim a következők: 1. Az Szja-tv. 1. sz. melléklet 7.11. pontja szerint a fenti térítésmentesen történő szerzés nem adóköteles. Ez azt jelenti, hogy az átadó intézménynek sem kell 44% szja-t fizetnie? 2. Ha a fenti számítógép korábbi beszerzésekor az áfát nem igényeltük vissza, akkor a térítésmentes átadáskor kell-e áfát befizetni, és ha igen, az intézménynek, vagy a munkavállalónak?

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk ruházati költségtérítést fizet (összegszerűen a köztisztviselőkével azonosan 49 500 Ft-ot) fizikai alkalmazottainak, akik az Mt. hatálya alá tartoznak. Ezek a dolgozók nem Ktv. alól "kiszervezett" dolgozók, nincs köztisztviselői múltjuk, egy kft. alkalmazottai voltak, mielőtt a polgármesteri hivatalhoz kerültek. A hivatalban olyan munkakört töltenek be, amely nem ügykezelői, tehát a Ktv. 2003-as módosítása után sem kerülnek a Ktv. hatálya alá. – Meg kell-e fizetnie a munkahelynek a közterheket (44% szja, 29% tb) az Mt. hatálya alá tartozó dolgozóknak fizetett ruházati költségtérítés után? – A dolgozóknak el kell-e számolniuk számlával az összeg felhasználásáról annak érdekében, hogy számukra az összeg adómentes juttatás legyen?

Kérdés: A polgármesteri hivatal gépjárműveit vezető hivatásos gépkocsivezetők számára üzemanyag-megtakarítás címén rendszeresen juttatunk jövedelmet, amit az Szja-tv. 25. § (2) bekezdése alapján állapítunk meg, és ezért nem tekintjük bevételnek a dolgozó adóköteles jövedelmének megállapításánál. A kenőanyag cseréjénél mutatkozó megtakarítás ellenértéke kifizethető-e analóg módon a dolgozók részére?

Kérdés: Településünkön az egyik mezőgazdasági gt. termőföld-bérbeadás jogcímen két összegben fizetett a vele szerződőknek. 2002. évben ki is fizette az első részletet, be is fizette az adóelőleget utána az adószámlánkra. Megegyezett októberben a bérbeadókkal, hogy a második részletet az aszályra való tekintettel elengedik neki. Ez a második részlet október 31-ig lett volna esedékes a szerződés alapján. A következő évben mégis fizetett valamennyi vele szerződőnek. Arra hivatkozva, hogy 2003. január 1-jétől ez a bevétel – jogszabályváltozás miatt – adómentes, nem vont adóelőleget. Helyesen járt-e el?

Kérdés: Dolgozónk távolabbi városba jár főiskolára. Az utazással és szállással kapcsolatban felmerült költségeket belföldi kiküldetési költségként kell-e könyvelni? Tanulmányi szerződéssel rendelkezik.

Kérdés: Az egyik helyi kisebbségi önkormányzatunk képviselői rendszeresen vásárolják a mobiltelefonhoz a feltöltőkártyát. A beszélgetések között feltételezzük, hogy magánbeszélgetésre is sor kerül. Hogyan járunk el szabályszerűen a kifizetésnél, az elszámolásnál? Adójogi megítélése milyen a kifizetőnek?

Kérdés: A bíróság kötelezett bennünket egy munkavállalónk munkaviszonyának jogellenes megszüntetése miatt hathavi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére, mivel volt alkalmazottunk nem kérte eredeti munkakörébe történő visszahelyezését. Vita van közöttünk, mert a volt dolgozó kártérítésként kéri kifizetni a megítélt összeget. Valóban adóköteles a kifizetés?

Kérdés: A jogszabályon alapuló ingyenes étkeztetés után kell-e áfát fizetni, illetve befolyásolja-e a levonási jogot?