1316 cikk rendezése:
151. cikk / 1316 Egyszeri kiegészítő rezsitámogatás
Kérdés: Önkormányzatunk szeretne adni az összes dolgozónak (köztisztviselő, közalkalmazott, Mt.-foglalkoztatott) egységesen egyszeri kiegészítő rezsitámogatást. Ezt milyen jogcímen/formában tudja a dolgozók részére kifizetni?
152. cikk / 1316 Csoportos személyszállítás céges járművel
Kérdés: Cégünk építőipari kivitelezéssel foglalkozik. A munkavállalók munkavégzésének helye a cég székhelyétől/telephelyétől mindig eltér, az ország több városában végzünk kivitelezést. Munkaszerződésük szerint a munkavégzés helye Magyarország területe. Mivel nagy kitérő, időkiesés és felesleges költség lenne a székhelyre való be-utazás mindennap, ezért a munkaterületekre való utazást úgy oldanánk meg, hogy a cég tulajdonában lévő kisteherautókkal – 3 és 6 személyesek – az egy környéken élő munkavállalókat lakóhelyükről közvetlenül a munkavégzés helyére szállítjuk. Ezen kisteherautókat vezető munkavállalók a járművekkel a munkanap végén hazamennek a lakóhelyükre, és másnap onnan indulnak az aktuális munkavégzési helyre. Ebben az esetben minek minősül a lakóhelyre való utazás céges tehergépkocsival? Felmerül a céges jármű magánhasználata? Kell-e költségtérítést fizetni vagy ingyenes juttatást elszámolni a munkavállalónak?
153. cikk / 1316 Céges telefon magáncélú használata
Kérdés: Önkormányzati intézménynél a céges telefon magáncélú használatának megállapítása a törvény által vélelmezett 20% figyelembevételével történik. A telefon magáncélú használata miatt a számla teljes összegének 20%-a adóköteles jövedelem, az adót ez után fizetjük meg. A telefonszámla könyvelése során a 20%-os rész nettó összegét K1107, az erre eső áfaösszeget K351 (le nem vonható áfa) rovatra könyveljük. A telefonszolgáltatás fennmaradó (80%) összegének elszámolása K322 és K351 rovatokon történik. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy a 20% könyvelését mely rovatokra kell helyesen elszámolni?
154. cikk / 1316 Kötelezettségvállalás a 200.000 forint feletti kifizetésekhez
Kérdés: A 200.000 forint feletti kifizetéseknél írásos megrendelés vagy szerződés szükséges. Ha bolti bevásárlás (pl. metrós bevásárlás) során több tétel összege – számla végösszege – haladja meg a 200.000 forintot, szükséges-e az írásos megrendelő?
155. cikk / 1316 Szabadidős program juttatása
Kérdés: Szabadidős tevékenység (interaktív játék, szabadulószoba), film (ismeretterjesztő film) készítését milyen rovatra kell könyvelni?
156. cikk / 1316 Személyi kedvezmény érvényesítése
Kérdés: Önkormányzatunk felmentési időre egy összegben előre fizetett ki juttatást. Hogyan veheti figyelembe a munkáltató a személyi kedvezményt az adóelőleg megállapításakor?
157. cikk / 1316 Alapítvány induló vagyonának elszámolása
Kérdés: Nemzetiségi önkormányzatunk alapítványt hozott létre. Az alapítvány induló vagyonát (nemzetiség költsége), illetve az ügyvédi honoráriumi díjat hová és milyen jogcímen könyveljük le mint nemzetiségi önkormányzat?
158. cikk / 1316 Fel nem vett munkabér nyilvántartása
Kérdés: Költségvetési szervünknél dolgozó munkavállalónk előző hónapban elhunyt. A fel nem vett járandóságát hogyan kell lekönyvelni, valamint a hagyatéki eljárás befejezéséig hol kell nyilvántartani?
159. cikk / 1316 Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés
Kérdés: Önkormányzatunk intézménye egyik alkalmazottjának havonta munkába járással kapcsolatosan távolsági vasúti bérlet hozzájárulást fizet Budapest-Szolnok viszonylatban. A bérlet ára 71 200 forint, melyet az intézmény teljes összegben megtérít. Költségcsökkentés érdekében ötlet szintjén felmerült olyan lehetőség, hogy az érintett alkalmazott számára névre szóló MÁV START Klub Bónusz kártyát adna féléves időintervallumokra, melynek ára jelentősen kevesebb, mint a havibérletek szummája.
1. Megteheti-e az intézmény, hogy a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést ilyen formában nyújtsa?
2. Ha igen, megteheti-e az intézmény, hogy differenciál az alkalmazottak között, azaz csak azoknak az alkalmazottnak nyújtja ezt a lehetőséget, akik esetében ez a verzió a költséghatékonyabb?
3. Kötelezheti-e az alkalmazottat, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, vagy az alkalmazottnak joga van havibérletet elszámoltatni?
4. a) Könyveléstechnikailag ezt a gazdasági eseményt ugyanúgy személyi juttatásként kell-e könyvelni (K1), vagy mivel egy kártyát vásárol meg az intézmény, dologi kiadás (K3) lesz?
4. b) Ha személyi juttatás, milyen módon szükséges ezt a KIRA-rendszerben számfejteni (azaz havi bontásban vagy egy összegben)?
5. Ha az alkalmazott felmond, az intézmény igényt tarthat-e az időarányos rész visszatérítésére?
6. Van-e bármilyen adóvonzata ennek a lehetőségnek?
1. Megteheti-e az intézmény, hogy a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést ilyen formában nyújtsa?
2. Ha igen, megteheti-e az intézmény, hogy differenciál az alkalmazottak között, azaz csak azoknak az alkalmazottnak nyújtja ezt a lehetőséget, akik esetében ez a verzió a költséghatékonyabb?
3. Kötelezheti-e az alkalmazottat, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, vagy az alkalmazottnak joga van havibérletet elszámoltatni?
4. a) Könyveléstechnikailag ezt a gazdasági eseményt ugyanúgy személyi juttatásként kell-e könyvelni (K1), vagy mivel egy kártyát vásárol meg az intézmény, dologi kiadás (K3) lesz?
4. b) Ha személyi juttatás, milyen módon szükséges ezt a KIRA-rendszerben számfejteni (azaz havi bontásban vagy egy összegben)?
5. Ha az alkalmazott felmond, az intézmény igényt tarthat-e az időarányos rész visszatérítésére?
6. Van-e bármilyen adóvonzata ennek a lehetőségnek?
160. cikk / 1316 A képernyő előtti munkavégzéshez használt szemüveg elszámolása
Kérdés: A képernyő előtti munkavégzéshez használt, éles látást biztosító szemüveg védőeszköz, így adómentes juttatás a dolgozó részére. A dolgozónak kifizetett összegről tájékoztatjuk a munkaügyi osztályt, annak érdekében, hogy a KIRA-rendszerben megtörténjen az adatok rögzítése. Az intézmény nevére kiállított számlát a szabályzatban rögzített, dolgozónak kifizethető összeg mértékéig, bruttó módon rögzítjük nyilvántartásunkban. A fentiek alapján szabályos-e az, hogy X forintról kiállított számla egy része, Y forintösszeg kerül nyilvántartásba vételre?
