1355 talált cikk a juttatás kifejezésre

Kérdés: Az intézmény dologi előirányzat maradványát fel lehet-e használni a következő évben intézményi beruházáskiadás teljesítésére? A kötelezettségvállalás már a tárgyévben intézményi beruházás jogcímen keletkezik.

Kérdés: 2014. február elsején lesz meg a 40 éves munkaviszonyom, és 2013. novemberben benyújtottam a kérvényt a munkáltatómnak. Helyesen járt-e el a munkáltatóm, amikor azzal a kéréssel fordultam hozzá, hogy szeretnék a nők 40 éves munkaviszonya utáni nyugdíjba menni, ezért a törvények értelmében kértem a felmentésem a munka alól, a munkáltató azonban nem mentett fel? A munkáltató közös megegyezéssel szeretett volna engem elküldeni nyugdíjba. Én ebbe belementem, közös megbeszélés alapján 1 hónap felmentést kaptam a munkáltatótól, aki ezután a béren kívüli juttatásból és a túlórából is kihagyott. Önök szerint miért ragaszkodik a munkáltató a közös megegyezéshez, és miért nem fogadta el a felmentésem?

Kérdés: Önkormányzatunk tűzifát és ajándékcsomagot (tartós élelmiszert) szeretne osztani az arra rászorulók részére. A kiosztásra szánt tűzifa, illetve a tartós élelmiszer beszerzésének elszámolása a számvitelben hogyan történik?

Kérdés: Önkormányzatunknál nagy értékű szerszámlopás történt, amelyet követően feljelentést tettünk. Nyomravezetői díjat szeretnénk felajánlani. Hogyan, milyen jogcímen számolható el ennek a költsége?

Kérdés: Milyen változások érintik a nevelőszülőket 2014-től?

Kérdés: A 2013. október 29-i 187. számú lapban megjelent 3552. kérdésre adott válasszal összefüggésben további kérdést szeretnék feltenni. Az önkormányzat költségvetésén belül, a Start közmunkaprogram keretében előállított mezőgazdasági termékek átadásra kerülnek annak az önkormányzati intézménynek, amelyik üzemelteti az önkormányzat tulajdonában lévő konyhát. A fenti kérdésszám alatt adott válaszban az átadásra vonatkozóan két megoldás lehetséges.
1. Az önkormányzat értékesíti az intézményének a terményeket. Ebben az esetben élelmiszert vásárol az intézmény az önkormányzattól, ezért annak költsége megjelenik a konyha pénzforgalmi kiadásai között, mint élelmiszer-beszerzés, ami hatással lesz az egy adagra jutó nyersanyagköltség meghatározásakor. (A konyha kiadásai között szerepel.)
2. Térítés nélküli átadás. Ebben az esetben az átvevő intézménynél mi a számviteli elszámolás módja? Az egyértelmű, hogy a készletmozgást meg kell jeleníteni a 2-es számlaosztályban az átadó önkormányzatnál és az átvevő intézménynél is, az azonban nem, hogy ki kell-e mutatni a konyha költségei között a térítés nélkül kapott élelmiszer értékét. Ha igen, mi a könyvelési tétel? Amennyiben nem kell könyvelni a konyha élelmiszer-kiadásai között, akkor hogyan lesz kihatása a térítési díjra, azon belül is az élelmezési norma meghatározásában?

Kérdés: A 184. lapban megjelent 3495-ös kérdéshez kapcsolódóan kérdezném, hogy a külföldi vendégelőadóknak fizetett napidíj, illetve költségtérítés (szállás, utazás) milyen főkönyvi számra könyvelendő?

Kérdés: Szeretném, ha kikontíroznák az állami támogatás könyvelését könyvelési tételenként. Az önkormányzatnak egy költségvetési szerve és polgármesteri hivatala van.
Önkormányzatnál:
1. -Megérkezik a nettó finanszírozás az állami számlára.
2. -Kincstár megküldi a nettó finanszírozás adatait bevételi jogcímenként.
3. -A nettó finanszírozás és a bevétel különbsége az adóhatóság felé fizetendő járulékok összege, könyvelése.
Intézménynél:
1. -A kifizetett nettó illetmény összege könyvelésre kerül az átfutóra.
2. -A bértabló alapján az intézmény dolgozóinak bére a bértabló alapján könyvelésre kerül a megfelelő kiadásnemre.
3. -Az állami adóhatóságnak befizetett összeg könyvelési tétele.

Kérdés: Önkormányzatunk vásárolja meg dolgozóinak a munkába járáshoz szükséges bérletet, és azt hónap elején kiosztja munkavállalóinak, melyet a munkavállaló aláír, hogy átvette, illetve a 14% önrészt befizeti. A bérleteket a munkáltató nevére szóló számlával vásároljuk. A bérletet le kell-e adni ezek után a dolgozónak a munkáltató részére?

Kérdés: A 180. számban megjelent 3435. sz. kérdésben foglalkoznak a dolgozók részére ingyenesen biztosított parkolóhely adózásával. Városunkban fizetős parkolási rendszer működik, azonban a hivatalunk melletti területen a parkolás a hivatal által kiadott engedélyek alapján ingyenesen történik. A gépkocsival rendelkező, parkolási engedélyt igénylő dolgozók részére kiadásra kerül a hivatali engedély. Az engedély megléte azonban nem garantálja, hogy a dolgozó részére biztosan rendelkezésére is áll a parkolóhely, mivel a parkolóhelyek száma korlátozott, és a dolgozók részére kiadott parkolási engedélyek mennyisége lényegesen meghaladja a parkolóhelyek számát. Ilyen esetben az ingyenesen igénybe vehető parkolóhelyek után kit és milyen mértékű adófizetés terhel?