339 talált cikk a kinevezés kifejezésre

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. 1993-ban segédnővéri állásba vettünk fel egy dolgozót. Három év múlva megszerezte a nővéri álláshoz a szakképesítést, ezért "A" fizetési osztályból "B" fizetési osztályba soroltuk át. 2000. 06. 28-án leérettségizett, ezt követően intézetünktől támogatást kért a gyógypedagógiai asszisztensi felsőfokú OKJ 54149901 számú képesítés megszerzéséhez, amihez intézményünk hozzá is járult, amit sikeresen befejezett. A nővéri munkakörhöz szakképesítés szükséges, de érettségi nem, kötelesek vagyunk-e átsorolni a dolgozót, ha az érettségit a munkába állás után szerezte meg?

Kérdés: Egy önkormányzat könyvvizsgálója voltam, mint egyéni vállalkozó. 2005. évben lányom egy többcélú kistérségi társulás belső ellenőri pályázatát elnyerte, s mivel ez a társulás végzi feladatát annál az önkormányzatnál is, ahol én vagyok a könyvvizsgáló, ezért én 2005. évben összeférhetetlenségre hivatkozással lemondtam a könyvvizsgálatról. Az önkormányzat ezt elfogadta, és pályázatot írt ki. A pályázatot egy kft. nyerte el, s a szerződésben ki van kötve, hogy a feladat elvégzésére a kft. egy konkrétan meghatározott személyt is bevonhat, aki jelen esetben én vagyok. Ebben az esetben az összeférhetetlenség fennáll-e?

Kérdés: Közalkalmazott dolgozónknak 3 különféle diplomája és 2 középfokú nyelvvizsgája van. Ezeket mind tudja hasznosítani munkavégzése során. Hogyan kell őt besorolni? Egy másik dolgozónak is van 2 diplomája, amiből az egyik nyelvtanári, így a nyelvet is tudja hasznosítani. Őt hogyan kell besorolni?

Kérdés: Önkormányzatunk szakfeladaton, tehát nem intézményként működteti a háziorvosi szolgálatot 1 orvossal és 1 asszisztenssel. A Kjt. alapján ilyen esetben vezető beosztásúnak minősül-e a háziorvos, és megilletik-e a törvényben a vezető beosztásúnak járó kedvezmények (pótszabadság, vezetői pótlék)?

Kérdés: Óvodai alkalmazott élelmezésvezetőként dolgozik, rendelkezik csecsemő- és gyermekgondozói oklevéllel, OKJ 54-es számú mérlegképes könyvelői végzettséggel, valamint OKJ 42-es számú élelmezésvezető bizonyítvánnyal. "E" fizetési osztályba van sorolva. Kaphat-e további szakképesítés után járó 5%-ot?

Kérdés: Művelődési házak gazdasági vezetőjeként dolgozom, mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezem. A jogviszony létesítésének feltétele volt, hogy valamely felsőfokú intézményben diplomát szerezzek. Valóban szükséges a diploma és a szakmai felsőfokú végzettség a munkakör betöltéséhez, vagy elegendő a mérlegképes könyvelői képesítés?

Kérdés: Munkaviszonyom 1965. július 19-e óta folyamatos, s 1991. május 2-ától köztisztviselőként dolgozom, de közben 2004. április 11-én, 38 év elismert munkaviszony után, megállapíttattam a nyugdíjamat. 1992 előtt munkavégzéssel járó bedolgozást végeztem, mely időszak a besorolásomnál figyelembe lett véve, munkaviszonyom 2005. július 19-én volt 40 éves, jár-e részemre jubileumi jutalom?

Kérdés: Kinevezett jegyzőnk gyermeket vár, távolléte alatt a szomszéd településen főállású munkaviszonyban foglalkoztatott jegyző látja el a feladatot. A helyettesítést végző jegyző részére milyen alkalmazási iratot készítsünk? Megilletik-e az alábbi juttatások: 0. havi illetmény, étkezési utalvány, ruházatiköltség-térítés, munkába járás?

Kérdés: Kutatóintézetnél az elnyert pályázatok terhére történnek az alkalmazások. 2004. december 1-jétől 2005. szeptember 30-áig határozott idejű jogviszonyban, majd 2005. október-november hónapban megbízási szerződéssel, majd 2005. december 1-jétől 2006. szeptember 15-éig határozott idejű kinevezéssel. 2005. januárban az egyhavi különjuttatás kifizetésre került, s kérdés, hogy 2006. január hónapban részükre jár-e a 13. havi illetmény?

Kérdés: Amikor anyagilag megszorulnak a köztisztviselőink, illetményelőleget kérnek. A Ktv. 49/H §-a erre visszafizetési kötelezettséggel lehetőséget ad. Kérdés, hogy a kifizetés pillanatában keletkezik-e szja-köteles bevétele a dolgozónak? Érdekességként említem, hogy APEH-állásfoglalásból már van kétféle válaszunk. Az egyik szerint bevételnek kell tekinteni, mert ilyenkor tulajdonképpen a bért előlegezi meg a munkáltató, a "törlesztés" hónapjaiban pedig a tényleges bérnél a törlesztéssel kevesebb bérhez jut, és ezekben a hónapokban ez a csökkentett összeg lesz az szja alapja. (Véleményem szerint erre a megoldásra a bérszámfejtő programok nem készültek fel, mert a törzsadatként kinevezési okirattal alátámasztott bért kellene felülírni.) A másik vélemény szerint az Szja-tv. 7. § (1) bekezdése miatt amit visszafizetési kötelezettséggel adunk, nem adóköteles bevétel. Mi a helyes eljárás?