3734 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: A körjegyző a 4 község hivatali ügyei intézéséhez havi 2000 km gépkocsi futásához költségátalányban részesül. A használt személygépkocsi nem a sajátja, csak kölcsönbe kapta, szívességi alapon, szlovák rendszámú. A körjegyző útnyilvántartást nem vezet, és kiküldetési rendelvényt sem állítanak ki a részére. Milyen szja-, illetve cégautóadó-fizetési kötelezettsége van a körjegyzőnek?

Kérdés: Egy polgármesteri hivatalban a jegyző vagy egy önállóan gazdálkodó költségvetési intézménynél a gazdasági vezető elláthatja-e a pénztárellenőri, illetve leltárellenőri feladatokat, vagy e tevékenységek ellátása esetén összeférhetetlenség áll fenn a vezetői, irányítói tevékenység vonatkozásában?

Kérdés: Középfokú oktatási intézmény vagyunk. A bérleti díj és az önköltséges tanfolyamok bevételeinek egy részét – a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 57. § alapján – személyi juttatásra fordítjuk. Kérdésünk, hogy az így kifizetett személyi juttatást megbízási szerződés keretében megbízási díjként, vagy az illetmény részeként mint keresetkiegészítést vagy illetménykiegészítést kell kifizetni? Ugyanez a kérdés vonatkozik a fenntartónk által támogatott tanórán kívüli nyelvoktatást végzők díjazására is. Megbízási díjként vagy keresetkiegészítésként kell-e számfejteni e díjat?

Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági vezetője vagyok. Diploma szerinti végzettségem közgazdász gazdálkodási szakon. Mérlegképes könyvelői végzettségem nincs. Azon feladatokat, amelyek csak mérlegképes könyvelői szakképesítéssel végezhetők, külön alkalmazott csinálja. A Költségvetési Levelek 112. számában megjelent 2340. kérdésre adott válasz kapcsán elbizonytalanodtam, hogy ezen végzettséggel és a mérlegképes végzettség hiányában betölthetem-e a gazdaságvezetői posztot, ugyanis semmilyen nyilvántartásban nem szerepelek, és igazolványom sincs. Ez gondolom csak a mérlegképes könyvelői végzettséggel rendelkezőknek van.

Kérdés: 1. Általános iskola tanulója, ha a nyári szünet ideje alatt is étkezni akar az iskola konyháján, igénybe veheti-e azokat a kedvezményeket, amelyeket év közben megkap? (Pl.: 50%-os térítési díj, mert tartósan beteg, vagy többgyermekes családban él, vagy ingyenesen étkező, mert gyermekvédelmi támogatásban részesül.) 2. 8. osztályból kimaradó, jún. 20-21-ével középiskolába beiratkozó tanulónk a nyári szünetben milyen térítési díjjal veheti igénybe az általános iskola konyháján az étkezést? Ő továbbra is diák, de nem velünk áll jogviszonyban. Attól a naptól, hogy beiratkozik a tankötelezett a következő iskolafokra, a mi intézményünkben vendégétkező-e? 3. Nyáron iskolánk konyháján étkező saját tanulóinktól kérhetünk-e, vagy kell-e felszámolni rezsit a térítési díjban? Köteles-e az iskola nyáron is rezsiköltség nélkül kiszámlázni a tanulók étkezési térítési díját? A gyermekétkeztetés díja a közoktatási intézményben mely esetben rezsiköteles?

Kérdés: Az önkormányzat által szervezett sportesemény keretében a sportolók szállás- és étkezési költsége milyen kiadásként számolható el? Keletkezik-e kifizetői adó- és más járulékfizetési kötelezettség?

Kérdés: Költségvetési intézmény iskolák részére versenyt rendez. A részt vevő gyerekek ajándékba irodaszereket kapnak. Reprezentációnak minősül-e az irodaszer vásárlása?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Egyik dolgozónk korengedményes nyugdíjba szeretne elmenni. Ebben az évben betölti a 57. évét, és 39 év 5 hónap szolgálati ideje lesz december 31-éig, így csak csökkentett összegű nyugdíjat kaphat. A 60/2009. (III. 27.) Korm. rend. szerint a jogviszony megszűnése áthúzódhat 2010. évre objektív okok miatt. Mit ért a jogalkotó objektív ok alatt felmentésen kívül? Ebben az esetben a jogviszony megszüntethető-e felmondással? Ha a jogviszony december 31-én szűnik meg, és január 1-jén már nyugdíjas, jár-e a kötelező nyugdíjemelés?

Kérdés: Az Ámr. 18/B. § alapján pénzügy szakirányos egyetemi szintű közgazdász diploma és vállalkozói szakos mérlegképes regisztráció mellett szükséges-e az államháztartási szakirányos mérlegképes végzettséget is megszereznie a gazdasági vezetőknek?

Kérdés: Középiskolai menzai étkeztetés esetén a kedvezményes étkeztetésnél, ahol normatíva is igényelhető, az 1997. évi XXXI. törvény 148. § (3) bekezdése alapján az intézményi térítési díj alapja az élelmezés nyersanyagköltsége. Ez esetben a kedvezményes térítési díjat a nyersanyagköltség százalékában kell meghatározni. Azon tanulók esetén, akik nem részesülnek kedvezményes étkeztetésben, szintén ezt a jogszabályt kell-e alkalmazni (és csak a teljes nyersanyagköltség szedhető be), vagy tőlük be lehet szedni a nyersanyagnorma és a rezsiköltség összege alapján számított teljes étkezési térítési díjat?