3721 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Költségvetési intézményünk reprezentációs költség címen ásványvizet vásárolt szupermarketben. A számlán fel van tüntetve a műanyag palackok utáni 50 forintos göngyölegdíj. A reprezentációs kiadáshoz kapcsolódó göngyölegnek mi a helyes könyvelési technikája? Kötelezi-e jogszabályi előírás az intézményt a göngyöleg kötelező jellegű visszavitelére, hogy az ebből fakadó költség visszatérüljön? Ha jogszabály nem kötelez, de az intézmény saját hatáskörben visszaváltja, akkor mi a helyes könyveléstechnikai eljárás, ha:
1. a következő vásárlásnál a visszakapott összeget levásárolja?
2. a göngyöleg árát készpénzben visszakapja?
3. visszautalásra kéri az összeget?
Hogyan kell eljárni, ha a műanyag palackot az intézmény kidobja vagy elveszíti? Tartozik-e anyagi felelősséggel az így cselekvő alkalmazott? Ha a közpénzből vásárolt göngyöleget valamely dolgozó hazaviszi abból a célból, hogy saját maga visszaváltsa, akkor az jogszabályellenes tevékenységnek számít-e? Szükséges-e az ilyen esetekben intézkedni?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású családsegítő központban nyugdíjast lehet-e alkalmazni munkaviszonyban határozott időre, a keresőképtelenség miatt tartós távolléten lévő karbantartó kolléga helyére?

Kérdés: Önkormányzatunk 2023-ban a gázszolgáltató által kiállított számlák alapján továbbszámlázta a rezsiköltséget. 2024-ben a gázszolgáltatónál megtörtént az elszámolás, túlfizetésbe esett az önkormányzat, és így a vállalkozó is, akinek továbbszámláztuk a költséget. A túlfizetést a gázszolgáltató visszautalta, könyveltük mint egyéb bevétel – azon belül kiadások visszatérítései. Kiállítottuk a túlfizetésről a számlát, majd sztornóztuk is, mert teljesen elbizonytalanodtunk könyvelésileg. Csak ezzel a vállalkozást is nehéz helyzetbe hoztuk. Hogyan kell helyesen kezelni a túlfizetést a vállalkozás szempontjából? Ha kiszámlázhatjuk a túlfizetést (mint negatív bevétel), akkor hogyan kell helyesen könyvelni? Szembe lehet-e állítani azzal az idei bevétellel, amit a szolgáltató visszautalt?

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonában van egy településüzemeltetési kft. A kft. pályázatot szeretne benyújtani elektromos autó vásárlására az Energetikai Minisztériumhoz. Az esetleges pályázati támogatáshoz jelentős önrészt kell biztosítania a pályázónak, ami nem áll a kft. rendelkezésére, de a tulajdonos önkormányzat ezt biztosítani szeretné számára. Van e szabályos lehetőség arra, hogy – kb. 5 millió forintos összeget – az önkormányzat mint tulajdonos a kft. rendelkezésére bocsássa? Korábban már egy fejlesztéshez biztosított az önkormányzat tagi kölcsön formájában önrészt, de ezt most vissza nem térítendő formában szeretné átadni a gazdasági társaságának.

Kérdés: Önkormányzat intézménye vagyunk, áfakörbe tartozunk 2-es adószámmal, az ingatlanok bérbeadása tekintetében nem éltünk az adókötelessé tételi lehetőséggel. Az érintett kórházzal együttműködési, használati és üzemeltetési szerződésünk van, mely alapján ingyenes az ingatlan és ingó dolgok használata, ugyanakkor az üzemeltetés költségeit (áram, gáz, víz, szemétszállítás) továbbszámlázzuk, illetve most a takarítás költségét is tovább kell számlázni, melyet megbízási jogviszonyban látunk el. Áfa szempontjából fő problémánk, hogy eldöntsük, a fentiek alapján ezzel a szerződéssel bérbeadás valósul-e meg. Eddig mi az energiaszámlákat továbbszámláztuk azzal az áfatartalommal, mellyel kaptuk. Ezt jól tettük? Mert ha megvalósul a bérleti jogviszony fogalma, akkor viszont a számlákat adómentesen kellett volna kiállítani, ha jól értelmezzük.

Kérdés: Költségvetési szervünk külföldi sportrendezvényre kíván az alkalmazottjainak jegyet juttatni. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.28. pontjában foglalt adómentes rendelkezés alkalmazható-e ebben az esetben, tekintettel arra, hogy 2024. január 1-jétől módosult az Svt. 77. §-ának u) pontja szerinti sportrendezvény fogalma? Bármely országban, magyar résztvevőtől függetlenül szervezett sportrendezvényre szóló belépőjegy kifizető általi juttatására alkalmazható-e az említett adómentes rendelkezés? Ha ezekre az eseményekre a jegyvásárlási lehetőséget sorsolás útján csak magánszemélyeknek biztosítják digitális, QR-kóddal ellátott jegyekkel, akkor ebben az esetben hogyan lehet az adómentes juttatást biztosítani?

Kérdés: Költségvetési szerv kerékbilincselés után kétpéldányos kézi nyugtatömböt alkalmaz. Szabályos-e az a kézi nyugta, melyen az összeg és a dátum kitöltése nem kézírással (tollal), hanem pecsét alkalmazásával történik, így a másolat nem önindigózással, hanem újbóli pecsételéssel történik meg? Természetesen így fennállhat olyan lehetőség, hogy a nyugta első és második példányán ezen adatok formailag nem egyezően helyezkednek el.

Kérdés: Az alábbi, fuvarozókat, illetve címzetteket (raktározókat) terhelő importáfaköltség átterhelés, átszámlázás útján történő érvényesíthetősége, továbbá a termékek tulajdonosainak adólevonási joga kapcsán merültek fel az alábbi kérdések. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet (UVK) 233. cikkének (3) bekezdése elsődleges kötelezettként a fuvarozók, illetve másodlagos kötelezettként a címzettek esetében is előírja az áruk vám elé állításáért való felelősséget. A vám elé állítás elmaradása esetében az UVK 79. cikke alapján ilyen esetekben behozatali vámtartozás keletkezik. A kötelezettséget nem teljesítő, jelen esetben a fuvarozó és a címzett adósnak minősül, a vámhatóság megállapítja a vámot, importáfát és ezekkel egyetemben a vámbírságot is. A fuvaros vagy a címzett a hivatkozott kötelezettség megszegése esetében megfizeti az importáfát. Az importáfa levonása kapcsán azonban tartalmi és formai feltételt is megállapít az Áfa-tv. A fuvarozók/címzettek (jellemzően raktárosok) által a nyújtott szolgáltatás járulékos költségeként továbbszámlázott importáfa levonásba helyezhető-e a tulajdonosi oldalon?

Kérdés: Díszpolgári címként adott ajándék adózásával kapcsolatban két különféle válasz jelent meg, a Költségvetési Levelek 349. számában a 6166. számú, illetve a 354. számában a 6250. számú. Rendelet alapján adott díszpolgári címhez adományozott tárgy után milyen adókötelezettség terheli mind az ajándékozót, mind az ajándékozottat?

Kérdés: Önkormányzatunk és egy vármegyei kórház között ingatlan és ingó eszközök ingyenes használatba adása tárgyában megállapodás jött létre. Eszerint a védőnői ellátásra szolgáló ingatlanokat (ingatlanrészeket) és ingó eszközöket az önkormányzat díjfizetési kötelezettség nélkül a kórház használatába adta. A megállapodás alapján a kórház a vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatban az önkormányzatnál felmerült költségek (karbantartási, üzemeltetési, közüzemi, takarítási, internet, vezetékes telefon, biztosítási és anyagköltségek) megtérítésére köteles. Az önkormányzat a megállapodás alapján ezeket a költségeket a tényleges költségfelmerülést igazoló számlák, bizonylatok alapján negyedévente számlázza a kórház részére. Az önkormányzat az Áfa-tv. 88. §-a alapján nem tette adókötelessé az ingatlan-bérbeadást. Az önkormányzat helyesen jár-e el, ha a kórház részére számlázott üzemeltetési költségeket adómentesen, a bérbeadáshoz kapcsolódó járulékos költségként számlázza? A felsorolt üzemeltetési költségek közül mely költségek a bérbeadáshoz kapcsolódó járulékos költségek és adómentesen számlázandók, illetve mely költségeket kell közvetített szolgáltatásként áfakötelesen számlázni?