3721 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Adott egy közhasznú jogállással rendelkező nonprofit kft., mely egy köznevelési intézmény (iskola) fenntartója – azaz az iskola nem állami fenntartásban működik. Ez az intézmény önálló adószámmal, bankszámlaszámmal rendelkezik, a fenntartótól elkülönült jogi személy, a fenntartótól kapott pénzeszközökkel önállóan gazdálkodik. Az iskolának milyen könyvvezetési kötelezettsége van (a nonprofit kft. kettős könyvvitelt vezet)? Ebben az esetben az iskolának a gazdálkodásáról milyen számviteli beszámolókészítési kötelezettsége van (mint a nonprofit kft. által fenntartott intézménynek), letétbe kell-e azt valahol helyezni (OBR-rendszer, bíróság)?

Kérdés: Az önkormányzatunknak helyiiparűzésiadó-visszafizetési kötelezettsége van, előre látjuk, hogy valószínűleg késve tudjuk ezt visszafizetni. Ezért az Art. 65. §-a értelmében késedelmi kamatot kell fizetnünk az utalásnál. Az adózóknál a helyi iparűzési számlájukon nyilvántartó programból technikailag csak az eredeti túlfizetés utalható kamat nélkül. A kamatot az önkormányzat költségvetési számlájáról utaljuk külön feljegyzés alapján? Ha a kamatot külön utaljuk, akkor ebben az esetben van-e kiutalási összeghatár, mert a kiutalási összegtől függően a kamat összege változó?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású, önálló gazdálkodású, költségvetési kulturális intézmény vagyunk. Belső szabályzatunk szerint a beszerzések és megrendelések esetében három árajánlatot nyolcszázezer forinttól kérünk. Ha egy vállalkozóval, akivel technikai kiszolgálásra kötünk szerződést, évente többször, különböző rendezvényekre, az összegek összeadódnak, a nyolcszázezer forint elérésekor kell három árajánlatot kérnünk, vagy sem?

Kérdés: Vállalatunk alapított egy díjat, amelyet a vállalattal jogviszonyban nem álló személy részére szeretnénk átadni, és ezzel egyidejűleg a díjjal pénzösszeg kifizetésére is sor kerülne. Jogviszonyban nem álló személy részére milyen jogcímen lehet kifizetést teljesíteni, milyen adó- és járuléklevonás terheli?

Kérdés: Önkormányzatunk kisebb összegű (50.000 Ft) egyszeri, vissza nem térítendő támogatást biztosítana 2 fő tűzoltó részére nyilvános rendezvényen polgároknak tartandó tűzbiztonsággal kapcsolatos oktatási tevékenység végzésére, ismeretterjesztő kül- és beltéri tűzismereti, tűzoltás-felkészítő és tűzbiztonsági témakörben tartandó ismeretterjesztő, elméleti oktatás támogatására, amellyel a település polgárait készíti fel az esetleges tűzesetek kezelésére. A támogatásokról szóló rendeletünk szerint: „A képviselő-testület elismeri és támogatja azt a tevékenységet, amelyet a településen élő vagy dolgozó polgárok önszerveződő közösségei, a társadalmi és gazdálkodó szervezetek, magánszemélyek végeznek az önkormányzati feladatok megvalósítása, a polgárok közéletbe való bevonása, a település fejlesztése és szépítése, a környezetvédelem, az arra rászorulók támogatása, a kultúra és a hagyományok ápolása, a lakosság művelődése, oktatása, egészségvédelme, sportolása, az esélyegyenlőség megteremtése érdekében. A képviselő-testület a megfogalmazott célok megvalósulása érdekében az önszerveződő közösségeket, társadalmi szervezeteket, gazdálkodó szervezeteket (a továbbiakban: szervezet), továbbá magánszemélyeket költségvetéséből – jelen rendelet szabályai szerint – támogatja.” Kifizethető-e a két tűzoltónak támogatási szerződéssel támogatásként az összeg, vagy megbízási díjként kell számfejteni?

Kérdés: Egy magyarországi felsőoktatási intézmény Nemzetközi Alumni díjat alapít, amelynek során a díjazott részére 200.000 forint összegű díj kerülne kifizetésre, illetve a Magyarországra történő utazási költségek megtérítésére is sor kerülne. Az utazási költségek egyetem által történő viselésére milyen jogszerű megoldás állhat rendelkezésre úgy, hogy nem áll a díjazott semmilyen jogviszonyban a felsőoktatási intézménnyel, illetve a díj kifizetését egyéb jövedelem jogcímen tervezzük? Ez megfelelő?

Kérdés: Kiküldetési rendelvény esetén, ha a kiküldetési rendelvény szerint kifizetett összeg meghaladja a jogszabály szerint elszámolható összeget, akkor hogyan kell értelmezni az adókötelezettséget? Ha a térítés mértéke nem több a jogszabály szerint igazolás nélkül elszámolható mértéknél, akkor azt nem kell bevételként figyelembe venni? Ha a munkaadó a kiküldetési rendelvény alapján a jogszabályban meghatározott mértéket meghaladó térítést fizet, akkor a teljes összeg adóköteles bevétel? Ha a kiküldetési rendelvény szerint elszámolt összeg meghaladja az adómentes összeget, akkor csak az adómentes részt meghaladó összeg adóköteles, vagy a teljes összeg, amit a kiküldetési rendelvény szerint kifizettek a munkavállalónak?

Kérdés: Központi költségvetési szerv bérleti szerződéssel magánszemélytől utánfutót bérelne. A bérleti díj ellenértékéről kötelező-e számlát kiállítani, vagy elegendő a bérleti szerződés alapján megfizetni a bérleti díjat a magánszemélynek?

Kérdés: A Mötv. 71. §-ának (6) bekezdése szerint a főállású polgármester, a társadalmi megbízatású polgármester, a megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke havonta az illetményének, tiszteletdíjának 15%-ában meghatározott összegű költségtérítésre jogosult. Társadalmi megbízatású polgármesterünk a költségtérítése havi számfejtésekor úgy nyilatkozik, hogy kiadást nem kíván a nem önálló tevékenységére tekintettel költségtérítés címén kapott bevétellel szemben érvényesíteni, azaz az összes bevétel jövedelemnek számít, és adózik utána. A polgármesterünk mobiltelefon-, illetve ehhez kapcsolódó korlátlan mobilinternet-előfizetése az önkormányzati flottában van, az önkormányzatunk nevére szóló számlában kerül kiszámlázásra. Dolgozóinknak továbbszámlázzuk a havi díjakat, neki viszont nem. Szabályos-e ez annak tekintetében, hogy csak ez az egy telefonja van, és ezt magáncélra is használja, valamint havi költségtérítést is kap? Kell-e igazolni neki, hogy a havi költségtérítés összegét már kimerítette a saját nevére szóló hivatali munkájával összefüggésben felmerült költségekkel?

Kérdés: A Púétv. és a Púévhr. a pedagógusok sávos illetményét tartalmazza: Gyakornok, pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus, Kutatótanár vonatkozásában 2024. január 1. naptól. Ennek eleget is tett önkormányzatunk az önkormányzat irányítása alá tartozó 7 óvoda pedagógusainak tekintetében. A médiában a 32,2%-os emelésről lehetett hallani, ami számításaink szerint csakis a gyakornokokra igaz. Sajnos erre vonatkozóan semmi jogszabályt nem találunk, ami előírná az egyénenkénti 32,2% emelést. Az idősebb pedagógusaink ezt nehezményezik. Egy online előadáson az előadó a 662/2023. Korm. rendelet (3) bekezdésére hivatkozott: „(3) A (2) bekezdés szerinti tanárbéremeléshez szükséges központi költségvetési támogatás alapján a munkáltató átlagos 32,2%-os béremelést biztosít.” Ez tényleg a 32,2%-os kötelező béremelést jelenti? Tanárbéremelés? És hogyan kell végrehajtani, ha átlagosan érti?