3734 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk korábban hosszú lejáratú értékpapírt vásárolt azzal a céllal, hogy rendszeres jövedelemre tegyen szert. A közelmúltban likviditási gondjaink keletkeztek, és beváltottuk (eladtuk a pénzintézetnek) értékpapírjainkat. A pénzintézet által kiállított bizonylaton a vételár mellett kamatösszeg és árfolyamveszteség szerepelt. Hogyan kell ezt könyvelni, hogy helyesen járjunk el?

Kérdés: Főiskolánk által felhasználói szerződés alapján kifizetett szerzői jogdíjból történő adóelőleg-levonásánál helyesen járunk-e el, ha a szerződésben megállapított teljes díjból 10 százalék költséghányad levonása után 38 százalék személyijövedelemadó-előleget vonunk le? Kérdésünk továbbá az is, hogy ha az egyik megbízott folyamatosan külföldön dolgozik, és magyarországi munkahelye, jövedelme nincs, csak itt bejelentett állandó lakcíme, akkor a kifizetéskor kell-e adóelőleget levonnunk?

Kérdés: Üres CD és videokazetta elszámolható-e? A pedagógus nevére és lakcímére szóló számlát lehet csak elfogadni, nem jó a pedagógus neve és az intézmény címe?

Kérdés: Alkalmazottunk óvodatitkári és pénzügyi ügyintézői munkakört tölt be intézményünknél. Az alábbi végzettséggel besorolható-e a Kjt. szerint "E" kategóriába, vagy csak a "D"-be? Vendéglátó-ipari szakérettségivel és az OKJ 43 4 3614 09 2004. sz. számviteli ügyintéző bizonyítvánnyal rendelkezik.

Kérdés: Egészségügyi intézmény vagyunk. Főtevékenységünk tárgyi adómentes. Adóköteles tevékenységünk elenyésző az adómentes bevételünk és a működést finanszírozó támogatás mellett. Tételesen nem tudjuk elkülöníteni az adóköteles tevékenységhez kapcsolódó beszerzéseinket. Az előzetesen felszámított áfa megosztása arányosítással kötelező, vagy az intézmény dönthet, hogy él-e az arányosítás lehetőségével? Közvetített szolgáltatás áfája közvetlenül levonható, vagy az arányosításnál kell figyelembe venni?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 22. szám 565. kérdésére adott válaszban az áll: "önkormányzat által a kht.-nak adott támogatás nem minősül államháztartási támogatásnak,"..."E támogatást a számlálóban és a nevezőben kell szerepeltetni, amennyiben adólevonásra jogosító szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik." Az Adókódex: Adótörvények 2004. 230. oldalán olvasható magyarázat – véleményem szerint – ennek ellentmond. Egyáltalán hol található arra egyértelmű válasz, hogy mi minősül "államháztartási támogatásnak" az Áfa-tv. 38. § végrehajtásakor a fentiek alapján? (Véleményem szerint: az önkormányzat az államháztartás egyik alrendszere, amely által nyújtott támogatás lehet államháztartási támogatás konkrét jogszabályi értelmezés nélkül.)

Kérdés: 2003-ban egy továbbképzésen azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a 2003. évi beszámoló mérlegében az alapítás-átszervezés 1111 főkönyvi számon kell állományba venni a HACCP és a Kockázatértékelés értékelését. Ezzel szemben a könyvvizsgálónk ezt a számviteli törvénnyel ellenkezőnek nyilvánította. Mi erről a véleményük?

Kérdés: Központi költségvetési szervünknél revízió kifogásolta, hogy a még használatban lévő, "0-ig" leírt tárgyi eszközök kivezetése nem történt meg. Kötelező-e a kivezetés, törvény előírja-e, s ha igen, hogyan történik a kivezetés? (Az év végi beszámoló készítésekor kivezettük a bruttó értéket, de a K 11 program hibát jelzett a mérleg és a 38. űrlap között.)

Kérdés: Önálló önkormányzati intézmény szennyvízszippantást végez a lakosság részére, amelynek díját be is szedi a lakosságtól. Ez a bevétel csak részben fedezi a szolgáltatás költségét, az önkormányzattól támogatást kap az intézmény. E támogatás alapja az intézmény által leadott számlákon szereplő m3. Ez után a m3 után 105 Ft/m3 normatív, kötött felhasználású támogatás jár. Az igényelt támogatást a lakossági díjak csökkentésére kell fordítani. Az önkormányzat a fent nevezett támogatást milyen címen adhatja az intézménynek? Az önkormányzat által nyújtott támogatás áfaköteles-e vagy sem? Az önkormányzatnak a támogatásról kell-e számlát kiállítania?

Kérdés: Intézményünk átvállalja néhány munkavállalótól a számukra elrendelt, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek megszerzésének költségét. A képzés főiskolán, iskolai rendszerű képzés keretében történik.A 2004-től hatályos Szja-tv. 7. § p) pontja kimondja, hogy a magánszemély jövedelmének kiszámításánál nem kell bevételként figyelembe venni a kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély (pl. üzleti partner, szakértő) e feladatának ellátásához szükséges felkészítésének kifizető által megtérített költségét, ide nem értve az iskolai rendszerű képzést.Bevételnek minősül-e a munkavállalónál az Szja-tv. 7. § p) pontja szerint a munkáltató által elrendelt, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek iskolai rendszerű képzés keretében történő megszerzésének a munkáltató által átvállalt költsége? A kizárás csak a kifizető tevékenységében közreműködő magánszemélyekre vonatkozik?