3734 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Kis értékű tárgyi eszköz mennyiségi nyilvántartás részét képező, személyre szólóan kiadott eszközök leltározása alkalmával az adott helyiségben megírt leltárívre fel kell-e írni ezeket a berendezési tárgyakkal együtt, vagy külön kell leltározni, és a berendezésektől elkülönítetten kell felvenni a leltárívre?

Kérdés: A költségvetési szerv megrendelésre adatszolgáltatást végzett. A vevő nem fizetett, a fizetési felszólításra sem válaszolt. Az év végén a könyvviteli mérlegben szerepelhet-e a tartozás, mint követelés?

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, mobiltelefonokat vásároltunk, melyek egyedi beszerzési értéke 50 E Ft alatti. A szerződésben foglalt megállapodás szerint részkiegyenlítéssel fizetjük ki a hátralékot. A telefondíjakat tartalmazó számlákban beépítve kell-e a hátralékot kiegyenlíteni? A hátralék összegeinek kiegyenlítését telefondíjként vagy kis értékű tárgyi eszközként kell-e könyvelni?

Kérdés: Intézményünk egyik munkatársa Németországba utazik azért, hogy egy ottani kórházban már alkalmazott gyógyítási eljárást elsajátítson. A külföldi (munkavégzéssel is járó) utazást intézményünk igazgatója rendelte el. A külföldi tartózkodás előreláthatólag több hónapig tart majd. Kérdésünk, hogy ez tartós kiküldetésnek számít-e, és ha igen, akkor milyen elszámolási (adóelőleg-levonási) szabályokat kell alkalmaznunk?

Kérdés: A 2003. évi XCV. tv. módosította a Ktv. 49. §-t. 2004. év közben a jogviszony megszűnésekor időarányosan jár-e az egyhavi különjuttatás a dolgozó részére?

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartása alatt működik egy közös igazgatású közoktatási intézmény (általános iskola és óvoda), mely gazdálkodási jogkörét tekintve részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, önálló adószámmal és pénzintézetnél vezetett bankszámlaszámmal rendelkezik. Az intézmény adóköteles az iskolai étkeztetést tekintve, és emellett tárgyi adómentes tevékenységet (oktatás) is végez. Az adóköteles tevékenység költségei tételesen elkülöníthetők, de a közüzemi díjak nem. Az intézmény bevétele az iskolai étkeztetésből, pedagógiai szaktanácsadásból, egyéb saját bevételekből (pályázat útján nyert támogatások) és az önkormányzat által intézményi finanszírozásként nyújtott támogatásból tevődik össze. A tételesen elkülöníthető iskolai étkeztetési tevékenységhez tartozó előzetes áfa egészében levonható-e, ha igen, a tételesen el nem különíthető, arányosításra kerülő beszerzésekhez a levonási hányad számításánál mit kell a számlálóba és a nevezőbe belevenni? A fenti tevékenységet illetően mi tartozik az Áfa-tv. 3. számú mellékletének 2. A) és 2. B) pontjához, nevesítve a mi példánkban?

Kérdés: Szociális foglalkoztató önkormányzati intézmény vagyunk. Az önkormányzat esetenként – intézményfinanszírozás címén – ad támogatást meghatározott céllal, pl. felújításra vagy gépvásárlásra. A támogatás nem fedezi a teljes nettó költséget, csak annak egy részét. A hiányzó összeget az intézmény saját bevételéből pótolja, és a teljes költség áfáját az intézmény fizeti meg. Az Áfa-tv. 38. § (1) bekezdés a) pontja értelmében kell-e arányosítani az áfát?

Kérdés: Önkormányzatunk az adómentes tevékenységén túl strandüzemeltetési tevékenységet is folytat. Ez adóköteles tevékenység, ami után áfát fizetünk. A strandi tevékenységet külön szakfeladaton számoljuk el, kiadásait el tudjuk különíteni. Kell-e arányosítást alkalmaznunk az önkormányzat egészére vonatkozóan az áfa-visszaigénylésnél? Beleszámít-e a bevételekbe az államháztartási költségvetési támogatás? Illetve kezelhetjük-e külön a strandot, mint önálló tevékenységet az áfa szempontjából?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk, szükséges-e közösségi adószámot igényelnünk? Ha igen, milyen további kötelezettséggel jár? Gondolok arra, hogy az áfabevalláson kívül havi adatszolgáltatásra is kötelezettek leszünk, annak ellenére, hogy nem történik intézményünk részéről Unión belüli kereskedés?

Kérdés: Intézményünk 2003. évben idegen kivitelezésben épületberuházást valósított meg. A kivitelező cégnek a munkálatok zökkenőmentes lebonyolítása érdekében többször adtunk előleget. Év végére elkészült a beruházás, a kivitelező benyújtotta végszámláját. A végszámla végösszege kisebb volt, mint a korábban átutalt előlegek együttes összege. A fizetett előlegek és a végszámla összegének különbözetét az éves költségvetési beszámoló mérlegben követelésként kimutattuk. Helyesen jártunk-e el? A követelés 2004. év január végén befolyt. Hogyan kell könyvelni a visszatérített előleg összegét?