3734 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk elnöke elektromos hivatali gépjárművet használ (magánhasználatra is jogosult), amelyet otthon (is) tölteni szeretne, mivel nehézséget okoz számára, hogy a közterületi töltő nem elérhető. Almérőt kíván felszerelni, amelyről csak a falitöltő üzemelne. Magánszemélyként az elektromos áramot kétféle tarifán vételezi (havi 210 kWh-ig 36 Ft/kWh, afölött 70 Ft/kWh áron). Gépjárműszabályzat és különmegállapodás alapján tervezzük a költségei megfizetését. Hogyan és milyen egységáron tudjuk korrekten elszámolni a hivatali gépjármű otthoni feltöltését?

Kérdés: Önkormányzati intézményünk a család- és gyermekjóléti feladatainak ellátása keretében pszichológust alkalmaz megbízási szerződés keretében meghatározott havi óraszámban. A szolgáltatás iránt nagy az igény. A szolgáltatást igénybe vevők javarészt általános iskolás korú gyermekek, akik az iskola jelzése alapján kerülnek a pszichológushoz. A pszichológust az intézmény fizeti saját költségvetéséből, az ellátottak számára ingyenes a szolgáltatás. Sajnos több esetben előfordult már, hogy a szülők a megbeszélt időpontra nem viszik el a gyermeküket a tanácsadásra, és ezt előzetesen nem is jelzik. Emiatt több óra kihasználatlan marad, mert hirtelen nem tud mást behívni a megüresedett időpontra a szakember. A pszichológus azonban ezeket az órákat is leszámlázza az intézmény részére, mivel nem az ő hibájából történt a "lyukasóra". Az intézmény kérhet-e a szülőktől "kártérítést" azokban az esetekben, amikor a megbeszélt időpont előtt minimum 24 órával nem jelzik előre az ellátottak, hogy az időpont nem megfelelő, mert betegség vagy bármi más elfoglaltság közbejött?! Véleményünk szerint a pszichológus óradíjának (12.000 Ft) 50%-a körüli összeg megfizetésére vonatkozó kötelezés talán megszüntetné ezt a rossz gyakorlatot. Ez szabályos lenne? Milyen jogcímen és milyen dokumentumban kellene szabályozni?

Kérdés: Önkormányzatunk a választott pénzintézettől a következő címeken kap jóváírásokat, illetve fizet ki a bank felé költségeket:
Pénzintézet által felszámolt költségek (terhelés)
– kamat (likvid, beruházási hitel után)
– rendelkezésre tartási jutalék (likvid hitel után)
– forgalmi jutalék, tranzakciós illeték, postai utalvány díja, számlavezetési díj (utalások után fizetendő költségek)
Pénzintézet által jóváírt összegek
– kamat (lekötött betét, illetve egyéb kamat)
Jól gondoljuk, hogy ezen bevételek és költségek áfamentesek, viszont a késedelmi kamat – mely tulajdonképpen egyfajta "büntetés", nem pedig a szolgáltatás ellenértéke – áfa hatályán kívüli bevétel?

Kérdés: Gyógyszerész végzettséggel rendelkező munkavállaló költségtérítéses szakgyógyszerész-képzést végez a Semmelweis Egyetemen. A képzés költségét a munkáltatója fizeti. A munkavállaló elmondása szerint nincs tanulói/hallgatói jogviszony közte és az egyetem között. Miként lehet eldönteni, hogy az átvállalt képzés díja adóköteles vagy sem?

Kérdés: Az önkormányzat saját konyhát üzemeltet költségvetési szervén keresztül. A konyhával összefüggő raktárkészlet-gazdálkodásra az élelmezésvezető külön szoftvert használ, az nem az ASP rendszerébe kerül könyvelésre. A raktárkészlet-változásról negyedévente készül feladás a főkönyv részére, és az ASP-be átvezetésre kerül a készletváltozás. Helyesen jár-e el a költségvetési szerv, vagy a teljes raktárkészletmozgást az ASP-ben kell vezetni?

Kérdés: Önkormányzatunk saját alapítású 100%-os önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaság útján látja el a zöldterület-kezelést, temető-karbantartást, külterületek karbantartását, illetve utak és hidak üzemeltetését. Megfelelően járunk-e el, ha a K512 rovat 018030 kormányzati funkción pénzeszközátadásként adjuk át az állami normatív támogatásokat a nonprofit kft. részére, vagy a gazdasági társaságnak részünkre az elvégzett tevékenységről számlát kellene kiállítania, és a megfelelő tevékenységre kapcsolódó kormányzati funkción és a K337 rovaton kellene-e elszámolnunk? Eseti jelleggel önkormányzatunk az ingatlan vagyon (utak, járdák) nem karbantartási, hanem felújítási és beruházási tevékenységét is a gazdasági társaság útján végzi. Felhalmozási célú pénzeszköz átadásaként elegendő-e, vagy ebben az esetben is a gazdasági társaságnak szükséges számlát kiállítani az elvégzett munkákról?

Kérdés: Van-e jelenleg olyan jogszabály vagy egyéb szabályozás, ami meghatározza, hogy az önkormányzat konyháján, szociális intézményében, illetve óvodájában dolgozó foglalkoztatott kötelező étkezésben vegyen részt?

Kérdés: Költségvetési szervünk áfaalany, 2016. március és 2019. november közötti időszakokra benyújtott áfabevallásai negatív összegű elszámolandó adót tartalmaztak, melyet intézményünk 2019. júliusig következő időszakra átvihető követelésként vallott be. Az így felhalmozott áfát intézményünk 2019 augusztusában igényelte vissza. Ezt követően a NAV 2018. és 2019. évekre vonatkozóan valamennyi adóra és költségvetési támogatásra (így áfaadónemre is) irányuló adóellenőrzést folytatott a társaságnál, melynek következtében a vizsgálattal érintett évek ellenőrzéssel lezárt időszaknak minősülnek. A fenti előzmények után intézményünk belső átvilágítása feltárta, hogy 2016–2021. évekre vonatkozóan egyes esetekben a levonási jogát nem érvényesítette sem az érintett, sem pedig későbbi időszakokra benyújtott bevallásaiban. A társaság a 2017. május és 2017. július hónapokban keletkezett, korábban levonásba nem helyezett áfát önellenőrzéssel szeretné visszaigényelni. Az önellenőrzés mindkét időszak esetében azt eredményezi, hogy az alapbevallásban kimutatott negatív összegű elszámolandó adó tovább csökken, vagyis a társaságnak visszaigényelhető adója keletkezik. Annak megerősítését kérjük, hogy a levonásba még nem helyezett áfa nem tekinthető úgy, hogy arra vonatkozóan az intézmény az Áfa-tv. 153/A. §-ának (2) bekezdése szerinti választási lehetőséggel élt. Ebből következően az intézmény azon döntése, hogy az általa korábban le nem vont áfát az adólevonási jog keletkezésének időszakára benyújtott önellenőrzésben szerepelteti, és a kötelezettségcsökkenés összegét az Áfa-tv. 186. §-ban meghatározott feltételek szerint visszaigényli, akkor sem ütközik az Art. 54. §-ának (3) bekezdésébe, ha az intézmény az eredetileg kimutatott negatív összegű elszámolandó adót az alapbevallásban következő időszakra átvihető követelésként szerepeltette.

Kérdés: Egy önkormányzat által alapított költségvetési szerv (intézmény) büfét tervez megnyitni turizmusfejlesztés, az üdülőterületre látogató vendégek igényeinek kiszolgálása céljából. Milyen feltételek szükségesek egy büfé megnyitásához? Milyen engedélyek, bejelentési kötelezettségek és szakmai végzettség kell ahhoz, hogy a büfé szabályszerűen működhessen?

Kérdés: A polgármesteri hivatalnál vezetői pozíciót betöltő munkavállalónk 44 km-ről jár be dolgozni saját gépkocsival. Munkába járás címen, adómentesen, maximum 15 Ft/km számolható el (jelenleg ezt téríti neki a hivatal). Mivel a benzinárak jelentősen megnövekedtek, jelentős költségtöbblettel jár a dolgozó munkába járása.
1. Megállapodhatunk-e úgy, hogy munkába járásként, a kiküldetésként elszámolható módon határozzuk meg a költségtérítést (amortizáció + NAV szerinti normafogyasztás), és így az adómentesen elszámolható (munkába járás) feletti részt is megkapja a munkavállaló (természetesen bérként adózva és megfizetve utána a szochót)?
2. Ha az 1. pont kivitelezhető, lehetséges-e alacsonyabb vagy magasabb fogyasztás meghatározása is, eltérően a kiküldetésben meghatározott, cm³ után előírt NAV szerinti normafogyasztásnál?
3. A szabályzatunkba ezt a döntésünket bele kell-e foglalni, vagy ez lehet egy egyedi megállapodás a munkavállalónkkal? Ha a szabályzatba bele kell foglalni, akkor lehetséges, hogy ez az emelt összegű költségtérítés csak egyedi döntéssel és megállapodással, rendkívüli esetekben, egyedi (magasabb) felelősséget igénylő munkakörben áll fenn?
4. Ha ez a megállapodás járható út, milyen dokumentáció szükséges, hogy ez az emelt költségtérítés adható legyen a dolgozónak (pl.: szabályzaton átvezetés, munkáltatói intézkedés, valamilyen egyedi megállapodás stb.)?