513 talált cikk a költségtérítés kifejezésre

Kérdés: Egy családi vállalkozás több cégformában tevékenykedik, egyéni vállalkozás és kft. jelen esetben. A család egyik tagja üzletvezetőként dolgozik az egyéni vállalkozásban, ahol munkabért kap, a kft.-ben pedig ügyvezető. A kft.-ben kaphat-e költségtérítést, és ha igen, milyen levonások terhelik? A költségtérítésnek van-e alsó vagy felső határa?

Kérdés: Várandós társadalmi megbízatású alpolgármester részesülhet egyidejűleg CSED-ellátásban és [a Mötv. 80. § (2), valamint (3) bekezdése alapján megállapított] tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben? Ezen tisztsége mellett más munkáltatónál főállású munkavállaló.

Kérdés: A kiküldetések áfakönyvviteli elszámolásával kapcsolatosan szeretnénk kérdezni. A Költségvetési Levelek 205. számában a 3858. számú kérdésre adott válaszuk szerint a kiküldetési kiadások áfatartalmát a K351-es rovaton kell elszámolni. Ez minden esetben így történik, vagy különbséget kell tenni aközött, hogy a számlát az intézmény fizeti, vagy kiküldetési rendelvényen történik a költségtérítés a dolgozó számára? Ha előre utaljuk a szállás összegét, akkor áfásan kerül a számla felrögzítésre. Ha a dolgozó fizeti a szállásdíjat, és utólag számolja el kiküldetési rendelvénnyel a számlákkal, akkor ezt a költséget áfakörön kívüliként kell kezelni, vagy a számlát ugyanúgy kiküldetésre és áfára bontva kell felrögzíteni?

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatott munkavállalónak (éttermi feketemosogató), aki jelenleg havi 15 napot dolgozik, lehet adómentesen bérletet fizetni? Vidékről jár Budapestre dolgozni. Ha igen, akkor tudomásom szerint a vidéki bérlet 100%-a adómentes lehet. A csatlakozó Budapest-bérlet, ami külön fel van tüntetve a MÁV--bérleten (melynek ára 10.500 Ft), bérként adózik?

Kérdés: Egy önkormányzat alapított egy turisztikai nonprofit kft.-t, melynek tevékenységei között szerepel M.N.S. Egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység, konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése. Az önkormányzat bruttó 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott a nonprofit kft. részére, és a támogatási szerződésben kikötötte, hogy a támogatást kizárólag állami és egyházi ünnepek rendezvényeinek szervezésével keletkezett költségek fedezetére használhatja fel. A nonprofit kft. az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint állapítja meg, 2-es áfakóddal rendelkezik. A nonprofit kft. a rendezvények megszervezéséhez és lebonyolításához alvállalkozót is igénybe vett. A nonprofit kft.-nek a rendezvénnyel kapcsolatban árbevétele nem keletkezett. Az Áfa-tv. 120. §-a szerint az áfa akkor vonható le, ha az adóköteles tevékenységet szolgál. Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik [6. § (1) bek.]. A nonprofit kft. által végzett cél szerinti tevékenységek is adókötelesek. Az Áfa-tv. 259. §-ának 6. pontja szerint e törvény alkalmazásában ellenérték: bármilyen vagyoni előny, ideértve a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket is, de ide nem értve a kártérítést. Az önkormányzattól kapott támogatás ellenértéknek tekinthető-e? Ha igen, akkor – véleményünk szerint – a jogszabály alapján a nonprofit kft.-nek lehetősége van az áfa visszaigénylésére.

Kérdés: Önkormányzatunk garázsbérlettel kapcsolatban bérleti szerződést kötött egy nyugdíjas magánszeméllyel, számlát nem tud adni, adószámmal nem rendelkezik. Helyesen járunk-e el, ha a bérleti szerződés alapján kifizetjük a bérleti díj teljes összegét, esetleg számfejtenünk kéne, vagy szükséges lenne számlát adnia?

Kérdés: Önkormányzatunk és intézménye, az óvoda belső szabályzata alapján munkaruha--juttatásban részesíti a dolgozóit, egységesen évente 20 000 forint összegben. A dolgozóknak a 20 000 forint kerül kifizetésre, mellyel – az intézmény nevére szóló – számlák ellenében kell elszámolniuk. Az óvodában az óvodapedagógusok és a dajkák kapnak, az önkormányzatnál a fizikai dolgozók (takarító, közterület-fenntartók). A szabályzat tartalmazza, hogy az egyes munkakörökben milyen ruházat vásárolható munkaruhaként. Pl. óvodapedagógus esetén: sportruházat, sportcipő, póló, dzseki, csizma, nadrág, papucs, kosztüm, blúz, köpeny vagy nadrág tunikával. Az Szja-tv. 1. számú melléklete 9.2. pontjának b) alpontja szerint munkaruházat az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén, feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából az adott munkakörben, a feladat ellátása közben visel, feltéve, hogy a körülményekből megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következik be.
1. Van-e olyan jogszabály, ami kötelezően előírja ezen dolgozók esetében munkaruha vagy védőruha kötelező juttatását?
2. Megfelelnek-e a szabályzatban felsorolt ruházatok az Szja-tv. 9.2. pontjának?
3. A jelenleg alkalmazott megoldásnál kell-e a dolgozóktól járulékot, szja-t levonni, illetve a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót fizetni, illetve a KIRA-rendszerben számfejteni?
4. Más-e az eljárás és a juttatás adóvonzata, ha a munkáltató vásárolja meg a munkaruhát, tehát mindenkinek egységesen ugyanolyan ruházatot?
5. Miként könyveljük a munkaruha-juttatást, K1108 Ruházati költségtérítésként, vagy K312 rovatra dologi kiadásként?

Kérdés: Dolgozónk munkahelye és lakhelye közötti távolság 35 km. Azonban 60 km-es bérletet szeretne elszámoltatni utazási költségtérítéséhez, azzal az indokkal, hogy időben az kedvezőbb neki. Ebben az esetben, ha van rövidebb út (ugyanúgy tömegközlekedéssel), kifizethetjük-e neki a 60 km-es bérlet 86%-át?

Kérdés: Költségvetési szerv belföldi kiküldetés esetén milyen módon tudja közlekedési költségként elszámolni a busz-, illetve vonatjegyet? A problémát az okozza, hogy a dolgozók rendszerint 50%-os közalkalmazotti kedvezménnyel utaznak, így vásárolják meg a menetjegyüket. Ez esetben a tömegközlekedési vállalat az intézmény nevére nem állít ki számlát. Elegendő-e a menetjegy leadása a kiküldetés mellé, vagy számlával is kell igazolni az utazást? Ha igen, akkor elfogadható-e a dolgozó nevére kiállított számla?

Kérdés: Jogosultak-e a munkába járás költségtérítésére azok a munkavállalók, akik elektromos autóval járnak munkába? Más-e az adójogi meg-ítélése annak az esetnek, ha a munkavállaló adott esetben ingyenesen tölti az elektromos autóját? A nyilatkozaton kívül terheli-e más bizonylatolási kötelezettség a munkavállalót a felmerült költséggel kapcsolatban (áramszámla stb.)?