Pénzmaradvány jutalom formájában történő kifizetése

Kérdés: 2010. évre az önkormányzat megállapította a köztisztviselőknek adható cafeteriajuttatás összegét, melyet szabályzatban rögzítettünk. Az önkormányzat elfogadta a 2009. évi pénzmaradványt. Határozatában rendelkezett a pénzmaradvány egy részének jutalom formájában történő kifizetéséről. A jóváhagyott jutalom cafeteriajuttatásként adható-e a dolgozóknak kedvezményes adókulccsal az szja-ban rögzített korlátokat figyelembe véve, és a cafeteriaszabályzatban rögzített összegen felül?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 49. § (1) bekezdés k) pontja szerint az irányítószerv megállapítja, illetve jóváhagyja az irányítása alá tartozó költségvetésiszervek és fejezeti kezelésű előirányzatok pénzmaradványát,előirányzat-maradványát, egyidejűleg meghatározva a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Kisebbségi önkormányzatok

Kérdés: A kisebbségi önkormányzatok szociális ellátásokat nem teljesíthetnek, mivel a hatósági feladatok a Nek. tv. 30/B. § (1) bekezdésében foglalt előírások értelmében a helyi önkormányzat képviselő-testületének és a jegyzőnek a kisebbségi önkormányzatokra át nem ruházható hatáskörébe tartoznak. Kisebbségi önkormányzat támogathatja-e a települési önkormányzat szociális földprogramját akár elszámolási kötelezettséggel a települési önkormányzat részére átadott céljellegű támogatásként, akár pl. burgonya megvásárlásával, átadásával, vagy burgonyaföld bérleti díjának kiegyenlítésével? Van-e arra lehetőség, hogy közvetett módon alapítvány részére történő pénzeszközátadással, céljelleggel biztosítson a kisebbségi önkormányzat támogatást a kisebbség körébe tartozó rászorultaknak?
Részlet a válaszából: […] A kisebbségi önkormányzat feladat- és hatáskörét,gazdálkodásának szabályait az 1993. évi LXXVII. törvény (Nek. tv.) határozzameg. E szerint a kisebbségi önkormányzatnak kötelező és önként vállaltfeladatai vannak. Kötelező feladatokat átruházott hatáskörben lát el....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.

Szemétszállítás

Kérdés: A polgármesteri hivatal szedi be a lakosságtól a szemétszállítási díjat, amit kiszámlázunk áfásan. A szemétszállítást ugyanakkor egy külső cég, egy kft. végzi. A kft. a testületi jóváhagyás után, szerződés alapján, az elvégzett szolgáltatást az önkormányzatnak leszámlázza. Mivel a méltányosságok a költségvetési rendeletben szerepelnek, és a hetven éven felülieknek ingyenes a kuka ürítése, így az önkormányzat fizeti meg a kft.-nek. A bejövő számlánk áfásan 8 millió, a kimenő számlánk 6 millió. Az áfát a bejövő számlák után visszaigényelhetjük? A kimenő számlák után az áfát befizetjük. Az önkormányzat adóalany.
Részlet a válaszából: […] Az általános forgalmi adó visszaigénylésére, annakkorlátozására – vagyis hogy mikor igényelhető vissza az előzetesen felszámítottáfa és mikor nem, illetve milyen mértékben – vonatkozó rendelkezések az általánosforgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Önálló gazdasági intézmény gazdasági személyzete

Kérdés: Egy önálló gazdasági intézmény (egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény), mely 85 alkalmazottal rendelkezik, hány fő gazdasági személyzettel rendelkezhet? Tanulólétszámunk 163 fő. A Pedagógiai Szakszolgálat a kerületben kb. 460 gyermek ellátásáról gondoskodik.
Részlet a válaszából: […] A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény(továbbiakban: Közokt. tv.) 1. számú mellékletében található meg az útmutatás alétszám tekintetében. A Pedagógiai Szakszolgálatuk jelenleg önálló gazdálkodásijogkörrel rendelkező intézmény, ezért a nevelési-oktatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

Kistérségi társulás normatívája

Kérdés: Intézményfenntartó társulás székhelye szerinti önkormányzat mikor jár el helyesen, ha az étkezési normatívát átadja a tagintézmény telephelyén étkeztetett önkormányzat részére, vagy ha megvásárolja számla ellenében?
Részlet a válaszából: […] A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 41. §és 43. §, és a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló1997. évi CXXXV. törvény 8. § rendelkezései szerint a települési önkormányzatoka kötelezően ellátandó, helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.

Kötelezettségvállalások elszámolása az analitikus nyilvántartásban

Kérdés: Az Ámr. 25. számú melléklete szerint az évenkénti kötelezettségvállalások forrásánál meg kell határozni (évek szerinti bontásban), hogy az az előző évek maradványa, tárgyévi költségvetési előirányzat, vagy tárgyévet követő évek előirányzata. Ha az éves beszámoló elfogadásakor a képviselő-testület úgy dönt, hogy a pénzmaradvány feladattal nem terhelt részét a tárgyévi költségvetés tartalékába helyezi, és később a tárgyévben ennek terhére történik a kötelezettségvállalás, akkor az analitikus nyilvántartásban az előző évek maradványa terhére, vagy a tárgyévi költségvetési előirányzat terhére vállalt kötelezettségként kell kimutatni a kötelezettségvállalást?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasznál figyelembe kell venni ahivatkozott rendelet azon előírását, hogy a kötelezettségvállalás alapja azelőirányzat-felhasználási terv. Az előirányzat-felhasználási terv haviütemezésben tartalmazza a teljesíthető kiadásokat. Amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról való lemondás elszámolása

Kérdés: Ha az önkormányzati képviselők úgy döntenek, hogy a költségvetési rendeletben elfogadott bruttó összegű tiszteletdíjukat év közben nem veszik fel, hanem előirányzat-átcsoportosítással dologi kiadásokra ajánlják fel (pl. az önkormányzat részére hangosító berendezést vásárolnak 200 E Ft-ért), akkor is csak a nettó összeget lehet elszámolni a gazdasági tartalomnak megfelelően? Hiszen ebben az esetben nincs külső szervezet – pl. alapítvány –, akinek tovább kell utalni az összeget? Itt az önkormányzati költségvetésen belül történik a felajánlás. Könyvelésben mi a helyes eljárás? A képviselőnek ezt az összeget be kell-e vallania az év végi adóelszámolásában?
Részlet a válaszából: […] A felajánlott tiszteletdíj összegét az önkormányzat költségvetésirendeletében meghatározottak szerint át kell csoportosítani a személyijuttatásokról a dologi kiadásokra vagy beruházási kiadásokra. A képviselőknek,mivel a tiszteletdíjukat nem számfejtették a részükre, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 20.

Szociális segély adókötelezettsége

Kérdés: Köztisztviselői rendeletünk 15. § c) pontja alapján a köztisztviselő részére rendkívüli pénzbeli szociális segély adható. A képviselő-testület ennek fedezetét minden évben a költségvetési rendeletben biztosítja. Adómentesen adható-e ez a juttatás? Milyen módon kell a juttatást elszámolni a dolgozónak? Milyen nyilvántartás és dokumentáció szükséges ehhez?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 1.3. pontja alapjánadómentes többek között a helyi önkormányzat által a Szoc-tv. alapján nyújtottátmeneti segély, lakásfenntartási támogatás, valamint az önkormányzat általnyújtott szociális segély. Az említett segélyek, támogatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Önkormányzati képviselő tiszteletdíjának átcsoportosítása

Kérdés: Az önkormányzati képviselő írásban lemond kéthavi tiszteletdíjáról. A testületi ülésen javasolja a képviselő-testületnek a felszabaduló tiszteletdíj átcsoportosítását a polgárőrség támogatására. A képviselő-testület határozattal elfogadja a képviselő javaslatát, a polgármester a fentiek alapján javaslatot tesz a költségvetési rendelet módosítására. Helyesen járunk-e el, ha az előbbiek alapján a polgárőrségnek nem a számfejtett nettó, hanem a bruttó összeget fizetjük ki?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a tiszteletdíjat számfejtik, akkor az már a képviselő adóköteles jövedelmének számít. Ebből következően a tiszteletdíjból le kell vonni az adóelőleget, és az egyéb közterheket is meg kell fizetni utána.A képviselő erre vonatkozó rendelkezése (nyilatkozata)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Önkormányzatnál alkalmazott alapilletmény

Kérdés: Melyik illetményalappal kell számolni a köztisztviselői alapilletmény és a ruházati költségtérítés megállapításakor? Az önkormányzat költségvetési rendeletében szereplő összeggel (nálunk: 34 500 forint), vagy a mindenkori költségvetési törvényben szereplő, jelenlegi 33 000 forinttal?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. fő szabályként meghatározza, hogy az illetményalapot a közszolgálati érdekegyeztetés keretében kialakított állásfoglalás figyelembevételével, évente az állami költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.
1
4
5