Támogatási program előlegkötelezettségként történő elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk 2009. évben több EU-s pályázatot bonyolított le hazai finanszírozó szervezetek közreműködésével. Támogatási program előlegében részesültünk, melynek bevételét a 46-os számlaosztályban könyveltük le. Az előleg azon részét, melyet már felhasználtunk, de a finanszírozó szervezet még nem ismert el, a 4491. főkönyvi számlán a mérlegben kötelezettségként mutattuk ki. Az előleg azon részét viszont, melyet még nem használtunk fel, kötelezettséggel terhelt pénzmaradványként mutattuk ki. Kérem tájékoztatásukat, hogy helyesen jártunk-e el, vagy a mérlegben kötelezettségként a 4491. főkönyvi számlán ki kellett volna mutatni az összes támogatási program előlegét, függetlenül attól, hogy felhasználtuk-e vagy sem? Kérem, ha lehet, az alábbi számszerűsített példa alapján szíveskedjenek tájékoztatni, hogyan kellett volna lekönyvelni, illetve mit kellett volna a mérlegben kimutatni! Példa: Támogatási program előlege 30 M Ft, ebből felhasznált, de még a finanszírozó szervezet által el nem ismert összeg 5 M Ft, fel nem használt összeg 25 M Ft.
Részlet a válaszából: […] A támogatási program előlegének teljes összegét az Áhsz. 9.számú melléklet 4. pontjának előírása alapján a kötelezettségek között kellkimutatni, függetlenül attól, hogy a finanszírozó azt milyen formában utalta át(pl. támogatásértékű bevétele, maradványátadás)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.
Kapcsolódó címkék:  

Melegétkeztetés

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, és a cafeterián belül a melegétkezéssel kapcsolatban a következő kérdés merült fel. Ha dolgozónként 18 000 Ft értékben állapítottuk meg a melegétkezés értékét, választhatja-e a dolgozó ugyanazon hónapban a 18 000 Ft-ot úgy, hogy 10 000 Ft-ért melegétkezési jegyet kér, a maradék 8000 Ft-ról éttermi számlát hoz? Jól gondoljuk-e, hogy mivel mindkettő melegétkezés formájában juttatott bevétel, így nem sérti a kedvezményes adózás feltételét, vagy valahol a jogszabály kizárja a kettő ugyanazon hónapban való alkalmazását?
Részlet a válaszából: […] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény(Szja-tv.) 70. § (2) bekezdésének b) pontja rendelkezik arról, hogy amunkáltató által a munkavállalónak melegétkeztetés formájában juttatottbevételből a munkaviszony minden megkezdett hónapjára 18 000...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.
Kapcsolódó címkék:  

Megbízási szerződés saját dolgozóval

Kérdés: Saját dolgozóval köthető-e megbízási szerződés vagy eseti megbízás nem a főállására vonatkozó munkakörben?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben nem esik szó arról, hogy milyen jogviszonybanfoglalkoztatják az érintett dolgozót. A téma megítélése kapcsán figyelemmelkell lenni:– az államháztartási előírásokra,– a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.törvény (Kjt.), illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.
Kapcsolódó címkék:  

Tanulmányi kirándulás során pedagógusok étkezése

Kérdés: Adóköteles természetbeni juttatásnak kell-e tekinteni azt, ha a tanulmányi kirándulás során a pedagógus is étkezik?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben egy tanulmányi kirándulás során a pedagógus isétkezik, az adómentes juttatásnak minősül az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.22.pont c) alpont alapján, mely szerint adómentes az a juttatás, amelyet azállamháztartás – a juttatás forrása alapján akár közvetetten is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.

Gazdasági szervezet

Kérdés: Milyen megoldás létezhet gazdasági szervezet tekintetében egy körjegyzőséghez tartozó, nem székhely önkormányzat esetében, amely önkormányzatnak csak egy óvodája van, ami önállóan működő költségvetési szervként működik, és az irányító szerv irányítása alá nem tartozik egyetlen olyan költségvetési szerv sem, amely gazdálkodó szervezettel rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] A gazdasági szervezet a költségvetési szerv, illetve – amunkamegosztás és a felelősségvállalás rendjét rögzítő megállapodás szerint – ahozzá rendelt költségvetési szervek működtetéséért, a gazdálkodásmegszervezéséért és irányításáért, a vagyon használatával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.
Kapcsolódó címke:

Kiadási pénztárbizonylat

Kérdés: Iskolánkban az igazgató kérésére április hónaptól a kiadási pénztárbizonylatot nem a pénztárban kell kiállítani, hanem a titkárságon az egyik kolléganő végezné. Úgy tervezik, hogy számla alapján (vagy bemondásra, hogy valakinek adjunk pénzt valamire) kiállítja a bizonylatot, letépi az első példányt, azt hozzák át a pénztárba. Mellé rakjuk a kötelezettségvállalási belső nyomtatványunkat. Ekkor a pénztárban aláírja a pénzt felvevő a kiadási pénztárbizonylat első példányát (mert ugye csak az van a pénztárban). Így a kiadási pénztárbizonylaton a pénzt átvevő csak az eredeti példányon ír alá, ami számomra nem egyértelmű, mert ezzel eleve a másodpéldány nem lesz bizonyító erejű, hogy ki is vette fel a pénzt valójában? Ugyanis maga a tömb őrzése sem a pénztárban lenne. Tudomásom szerint a pénztár bizonylatait a pénztáros állíthatja ki, mind a bevételi, mind a kiadási pénztárbizonylatot. Úgy érzem, hogy ezzel megsértünk több törvényt, és zártkörű rendszer sem biztosítható. Szeretnék választ kapni arra, a fentiekben vázolt folyamat megfelel-e a szabályoknak Önök szerint?
Részlet a válaszából: […] Az Önök által felvázolt és kialakításra váró pénzkezelésselkapcsolatos folyamat nem felel meg a pénztári pénzkezeléssel kapcsolatosbizonylati rendnek és a költségvetési szervüknél történő pénzforgalommal járószabályoknak.A bevételi és kiadási pénztárbizonylatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.
Kapcsolódó címkék:  

Gazdasági vezetők képesítési követelménye

Kérdés: A gazdasági vezetők képesítési követelményével kapcsolatban lenne kérdésem. Számomra furcsa, hogy az igazgatásszervező vagy jogász szakképzettség nem elegendő a munkakör betöltéséhez. Főleg annak tükrében, hogy e két végzettség feljogosíthat arra, hogy akár könyvelőket, akár gazdasági vezetőket ellenőrizzen, tehát belső ellenőri, valamint adóellenőri munkához ezen képesítések elegendőek. Érdekesnek találom azt is, hogy szimplán ezen végzettségekkel az új jogszabály szerint még mérlegképes könyvelőnek sem lehet jelentkezni, szükséges ehhez egy "közbeiktatott" OKJ képzés is. Nincs itt némi ellentét?
Részlet a válaszából: […] A jogszabályok más-más képesítési követelményeket írnak előa gazdasági vezetők és a belső ellenőrök részére, és ugyancsak eltérő, sajátosfeltételei vannak a mérlegképes könyvelői igazolvány kiadásának. A gazdasági vezetők esetében az új előírások szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.

Szakfeladat

Kérdés: Az étkeztetéssel kapcsolatos szakfeladatok milyen elvek szerint határozhatók meg?
Részlet a válaszából: […] Az alapelvek tisztázásához szükséges értelmeznünk, hogy azétkeztetési tevékenységet a költségvetési szervek milyen formában látják el. Az étkeztetési szakfeladat esetében akkor beszélhetünkalaptevékenységről, ha a feladat ellátásáról, létrehozásáról törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.
Kapcsolódó címkék:      

Közhatalmi tevékenység áfája

Kérdés: Közhatalmi tevékenységet végző agrárhatóságként a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költséget téríttetünk meg ügyfelünkkel. Minősíthetjük-e a bevételt az Áfa-törvény hatályán kívüli tevékenység bevételének? Melyik számlaszámon kell elszámolni az így beszedett bevételt a 9-es számlaosztályban?
Részlet a válaszából: […] Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény(Áfa-tv.) 7. § (1) bekezdése szerint nem gazdasági tevékenység, és így nemtartozik az áfa tárgyi hatálya alá a közhatalmi tevékenység. A közhatalmitevékenységek tételes felsorolása lehetetlen lenne, azok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.
Kapcsolódó címke:

Rehabilitációs hozzájárulás

Kérdés: Az önkormányzathoz, illetve annak hivatalához (körjegyzőség) tartozik az iskola, óvoda, konyha. A rehabilitációs hozzájárulás tekintetében egységenként kell nézni a létszámot, vagy összességében? A körjegyzőség adja be a rehabilitációsjárulék-bevallást?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásárólszóló 2008. évi CV. törvény (státusztörvény) deklarálja azt, hogy aköltségvetési szervek besorolásuktól (önállóan működő és gazdálkodó, illetveönállóan működő) függetlenül jogi személyek (2008. évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 27.
1
102
103
104
159