Alanyi adómentesség választására jogosító összeghatár

Kérdés: Alanyi adómentes tevékenység választása esetén milyen bevételek számítanak a 2 millió forintos bevételi határba? Beszámítanak-e pl. a bérleti díjak, a kártérítési díjak, az árfolyamnyereség, a kamatbevételek? Vagy nem is vonatkozik ránk a 2 millió forintos értékhatár, mert óvodánk saját konyhát üzemeltet?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 49. § (2) bekezdése szerint az alanyi mentességre jogosító összeghatár 2 millió forint. Az adóalany által elszámolt, előző évi, illetve tárgyévi tényleges ellenértéknek kell a szóban forgó értékhatár alatt maradnia.E fogalom alatt nem a pénzügyileg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Lakásépítés munkáltatói számla vezetése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni 2003. január 1-jén nyitó rendező tételként az idegen pénzeszközök között nyilvántartott lakásépítés munkáltatói számla átvezetését a költségvetési elszámolási számla alszámlája című számlára, és ezzel egyidejűleg államháztartáson kívülről felhalmozási célú pénzeszközátvétel jogcímen bevételként? Hogyan könyveljük a törlesztéseket, kamatokat?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzati területen 2003. január 1-jétől a dolgozók lakásépítésére és -vásárlására nem szabad a 365. főkönyvi számlát alkalmazni, hanem a 344. Költségvetési elszámolási számla lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatás alcímű számlát kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 13.

Szoftverek selejtezése

Kérdés: Hogyan lehet szoftvereket kiselejtezni: úgy, mint bármely nagy értékű tárgyi eszközt, vagy külön előírások vannak? Ha igen, hol lehet ezeket megtalálni?
Részlet a válaszából: […]

Az Szt-vhr. 37. § (5) bekezdés előírásai szerint a költségvetési szerv saját hatáskörben állapítja meg a selejtezés és leltározás szabályait. Ennek megfelelően a tárgyi eszközökre – ezen belül a szoftverekre – sincs központi, jogszabályi előírás.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 13.

Az arányosítás szabályai

Kérdés: Nem világos, hogyan kell az arányosítás szabályait alkalmazni, ha nemcsak tárgyi mentes és adóköteles, hanem ingyenes tevékenységet is végez egy költségvetési szerv (például: egyetem).
Részlet a válaszából: […] Kiindulásként azt kell a költségvetési szervnek eldöntenie, hogy ellenértékhez jut-e az adóköteles (pl. étkeztetési, kutatási) tevékenységéből. Ha nem, akkor az összes adótartalom le nem vonhatóként jelentkezik, így az arányosítás fel sem merül. Ha van adóköteles saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 13.

Diákigazolványok nyilvántartása

Kérdés: Hogyan kell helyesen a könyvvitelben a diákigazolványokat kezelni?
Részlet a válaszából: […] A diákigazolvány a tulajdonosa számára fontos okmány, amely bemutatásakor kedvezményekre jogosít. Az oktatási intézmény birtokában lévő, még fel nem használt – névre ki nem töltött – igazolványokat az Szt. 168. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint szigorú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 13.

Szponzortól kapott támogatás elszámolása

Kérdés: Intézményünk önállóan gazdálkodó – önkormányzati fenntartású – költségvetési szerv. Szponzori támogatást (cégtől, egyéni vállalkozástól) elfogadhatunk-e, s ha igen, erről milyen igazolást, illetve számlát kell kiállítanunk? Mi a számlázás jogcíme? Milyen főkönyvi számlára kell könyvelni az így kapott összeget?
Részlet a válaszából: […] A szponzortól kapott támogatás alapvetően kétfajta lehet annak alapján, hogy a támogatásért kell-e ellenszolgáltatást nyújtania az intézménynek vagy sem.Ha a megállapodás (szerződés) tartalma szerint az intézménynek nem kell semmiféle ellenszolgáltatást teljesítenie a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 13.

Decemberről áthúzódó telefonszámla áfája

Kérdés: A decemberi telefonszámla áfája levonható-e?
Részlet a válaszából: […] A 278. kérdésre adott válaszban már említett, visszamenőleges hatályú törvénymódosítás okán a decemberről áthúzódó telefonszámlára nem vonatkozik a 30 százalékos levonási tiltás, azaz ha a költségvetési szerv adóköteles és tárgyi mentes tevékenységére is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 13.

Jogviszony-megállapítás szabályai

Kérdés: A Ktv. és a Kjt. hatálybalépése után általános iskolában vagy polgármesteri hivatalban közalkalmazottként vagy köztisztviselőként munkaviszonyt létesítőnek be lehet-e számítani a korábbi, nem költségvetési szervnél szerzett munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. hatálybalépésével a hatálya alá tartozó munkáltatónál foglalkoztatottak munkaviszonya közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át. Jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni: a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Bérleti díj ellenértékének biztosítékául kapott óvadék áfakötelezettsége és nyilvántartása

Kérdés: Bérbeadásra óvadékot szedünk. Jár-e ez áfakötelezettséggel és számlázással? Költségvetési szerv esetében hogy kell az óvadékot nyilvántartani, illetve könyvelni? Az óvadék a bérleti díjak ellenértékének biztosítékául szolgál. Ha előlegként kell nyilvántartani, hová kell bevételként könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 17. §-a alapján a teljesítést megelőzően adott pénzösszegek minden olyan esetben adóztathatóak, amikor az ellenértékbe beszámítható pénzösszeget fizetnek.Az ilyen pénzösszegeket az Áfa-tv. előlegnek nevezi. Nem minősül azonban az Áfa-tv. fogalomhasználata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő feladás

Kérdés: A 249/2000. Korm. rendelet 51. § b) pontja a következő rendelkezést tartalmazza: "Az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait, illetve a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő feladás adatait a gazdasági művelet megtörténte után, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig kell rögzíteni." Az összesítő bizonylat (feladás) azt jelenti, hogy hónap végén az analitikából egy összegben feladják pl. az adósok (térítésidíj-hátralék) összegét, majd ezt a következő hónap végén szintén egy összegben történő feladás alapján korrigálva kell lekönyvelnem (növekedés, illetve csökkenés), vagy tételesen, adósonként fel kell vinni a főkönyvi könyvelésbe a tőkeváltozással szemben az összes, hó végén fennálló tartozást? Hasonlóan kell eljárni a vevők esetén is, vagy elegendő-e a hónap végén fennálló vevőállományt rögzíteni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt-vhr. 2003. január 1-jétől hatályos előírása szerint a követelések állományváltozásait a folyamatosan mennyiségben és értékben vezetett analitikában kell rögzíteni. Az analitikus nyilvántartást a negyedév végén zárni kell, és a negyedéves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.
1
…
146
147
148
…
156