Munkahelyi és iskolai étkeztetés

Kérdés: Iskolánk a gyermekétkeztetést tálalókonyhával oldja meg, ahová egy szolgáltató cég szállítja a készételt. Az eddigi gyakorlat szerint az iskola munkavállalói is befizethetnek ebédet, de csak saját maguknak. Egyre több kolléga szeretne több adagot is befizetni elvitelre. Az elődöm ezt nem engedte, mert szerinte ez munkahelyi étkeztetésnek tekinthető, valamint úgy gondolta, hogy ha több adag kerül befizetésre egy munkavállaló által, akkor az már vállalkozási tevékenységnek minősül. A megrendelt adagok teljes egészében kiszámlázásra kerülnek a dolgozók felé, akik azt befizetik az iskola bankszámlájára. Iskolánk nem ad pluszjuttatást étkezésre, így nincs is mit számfejteni. Ebben a tekintetben nem hiszem, hogy megvalósul a munkahelyi étkeztetés támogatása. Azt is nehezen tudom elképzelni, hogy maga a lehetőség, hogy a munkavállaló a saját adózott jövedelméből vásárolhat meleg ételt – akár több adagot is –, okot adna arra, hogy mondjuk egy NAV-ellenőrzés ezt munkahelyi étkeztetésnek minősítse. Továbbá ez a tevékenység nem nyereségorientált, nem irányul jövedelem- és vagyonszerzésre, ilyen tekintetben szerintem vállalkozási tevékenységnek sem lehet nevezni. Nem egyszerű a felelősségteljes döntés, mert akár pénzbüntetés is lehet a vége, ezért kérem, hogy erősítsenek meg vagy cáfoljanak a leírtakkal kapcsolatban.
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 7. §-ának (2) bekezdése alapján a költségvetési szerv tevékenysége alaptevékenység vagy vállalkozási tevékenység lehet. Az alaptevékenységhez tartozik a költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a szakmai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Erdőfenntartással kapcsolatos feladatok

Kérdés: Az önkormányzat tulajdonában erdő-terület is található. Eddig az erdőfenntartással kapcsolatos feladatokat az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság végezte. Ez magában foglalta a telepítéssel, valamint a kivágott fa értékesítésével kapcsolatos feladatokat is. A jövő évtől ez az alapfeladat átkerül az önkormányzat egyik költségvetési szervéhez. A feladatot átvevő költségvetési szerv esetében a fa értékesítése már vállalkozási tevékenységnek minősül-e, illetve lehetőség van-e arra, hogy az értékesítést az önkormányzat végezze, míg a költségvetési szerv esetében csak a fenntartással járó feladatok kiadásai jelennek meg?
Részlet a válaszából: […] A Mötv. szerint az önkormányzatok önként vállalt és kötelező feladataikat elláttathatják általuk alapított intézménnyel. Az intézmény feladatkörét alapító okiratban kell meghatározni.Az Áht. 7. §-ának (2) bekezdése szerint a költségvetési szerv tevékenysége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Egyszerűsített foglalkoztatott utazási költségtérítése

Kérdés: Költségvetési szervünknél az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott dolgozó részére munkába járáshoz kapcsolódó utazási költségtérítés (MÁV-menetjegyek elszámolása) adható-e adómentesen, esetleg kiküldetési rendelvény alapján?
Részlet a válaszából: […] Az Efo-tv. 4. §-ának (1)–(1a) bekezdése értelmében az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt., valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit az Efo-tv.-ben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Ellenérték vagy szokásos piaci ár?

Kérdés: Az Áfa-tv. 67. §-a (1) bekezdésének alkalmazásában tekinthetjük-e független félnek a helyi önkormányzatot és az általa – az Áht. 8. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján – alapított költségvetési szervet? Kérdésünk arra az esetre vonatkozik, amikor a helyi önkormányzat látja el az Áht. 9. §-ában írt irányítói feladatokat is.
Részlet a válaszából: […] A nem független fél fogalmát az Áfa-tv. 259. §-ának 13. pontja határozza meg az alábbiak szerint:Nem független felek: olyan, jogilag egyébként egymástól független felek, akik (amelyek)a) egymás viszonylatában kapcsolt vállalkozások;b) között névre szóló tulajdonosi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Tárgyi eszköz üzembe helyezése

Kérdés: Intézményünk tárgyi eszközök beszerzésénél, az aktiváláshoz az alábbi dokumentumokat kéri (értelemszerűen a beruházás típusának a függvényében a megfelelőt):
– Átadás-átvételi jegyzőkönyv
– Üzembe helyezési jegyzőkönyv
– Műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv
Ha a beszerzett eszközt nem szükséges üzembe helyezni (pl. bútor vagy tolókocsi), akkor az aktiváláshoz elegendő-e a szállítólevél, vagy abban az esetben is szükséges az átadás-átvételi jegyzőkönyv?
Részlet a válaszából: […] Az üzembe helyezés számviteli szempontból az eszköz rendeltetésszerű használatbevétele. Az Szt. 52. §-ának (2) bekezdése az üzembe helyezéssel mint rendeltetésszerű használatbavétellel kapcsolatosan annyit ír elő, hogy az üzembe helyezést hitelt érdemlő módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Nemzetiségi önkormányzatok illetékmentessége

Kérdés: Városi önkormányzat mint tulajdonjog-átruházó 2022. 07. 06-án ingyenesen átruházott a nemzetiségi önkormányzatára mint tulajdonba vevőre egy 1/1 arányú tulajdonát képező kivett beépítetlen terület besorolású ingatlant. A nemzetiségi önkormányzat a helyi nemzetiségi általános iskola (köznevelési intézmény) fenntartója, és a szerződéssel ingyenesen átruházott ingatlant jelenleg az iskola használja. A tulajdonjog-átruházásról szóló szerződésben a felek rögzítették, hogy a szerződés tárgyát képező vagyon-átadás a Nektv. alapján, köznevelési intézmény nevelési, oktatási feladatainak ellátásának biztosítása érdekében történik, azzal a feltétellel, hogy a vagyonelemek tulajdonjoga visszaszáll az eredeti tulajdonosra akkor, ha
a) a fenntartó jogutód nélkül megszűnik,
b) a köznevelési intézmény megszűnik,
c) a fenntartói jog központi költségvetési szerv vagy települési önkormányzat részére kerül átadásra, vagy
d) az ingatlanon a nevelési-oktatási feladat ellátása megszűnik.
A szerződés értelmében a tulajdonjog-átruházó ingyenesen átruházta, a tulajdonba vevő pedig ingyenesen tulajdonba vette a szerződésben körülírt ingatlant.
Megilleti-e a nemzetiségi önkormányzatot személyes illetékmentesség? Ha igen, mely jogszabályok alapján, és a NAV számára benyújtandó B400-as adatlapon ezt hol lehet jelölni? Megilleti-e a nemzetiségi önkormányzatot az adott ügyben tárgyi illetékmentesség? Ha igen, mely jogszabályok alapján, és a NAV számára benyújtandó B400-as adatlapon ezt hol lehet jelölni?
Részlet a válaszából: […] Az Itv. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a helyi önkormányzatok és azok társulásai teljes személyes illetékmentességben részesülnek. A jogszabály szövege sajnos a helyi nemzetiségi önkormányzatokra külön nem tér ki, ezért nem egyértelmű, hogy a nemzetiségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Fel nem vett munkabér nyilvántartása

Kérdés: Költségvetési szervünknél dolgozó munkavállalónk előző hónapban elhunyt. A fel nem vett járandóságát hogyan kell lekönyvelni, valamint a hagyatéki eljárás befejezéséig hol kell nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési évben számfejtett munkabért (kivéve a december havi munkabért) végleges kötelezettségvállalásként a K1. Személyi juttatások megfelelő rovatához tartozó nyilvántartási számlán és kötelezettségként a 4211. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Alapítvány létrehozása

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat hozhat-e létre alapítványt? Az alapítás költségeit, az alapító vagyonát el tudja-e számolni támogatásban, vagy saját bevétel terhére számolható el?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 41. §-a a költségvetési szerv, valamint az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadási előirányzatai terhére azok kezelőszerve esetében tiltja, hogy jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetet hozzon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Gyógyászati segédeszközök bérbeadása

Kérdés: Szociális intézményünk nagyon sok gyógyászati segédeszközzel (tolószék, betegágy, járókeret stb.) rendelkezik, amit pályázatokból, adományokból és egyéb más forrásból szerzett be. Az intézmény ellátottai részére ezen eszközök használata ingyenes, hosszabb időre is térítésmentesen igénybe vehetik. Az elmúlt időszakban azonban a településről többen is jelezték (akik nem ellátottai az intézménynek), hogy bérbe szeretnék venni, ki szeretnék próbálni egy-két napra ezen eszközöket. Ezt a "bérbeadást" lehet-e alaptevékenység keretében végezni, vagy ez már vállalkozási tevékenységnek minősül? Ha ezt lehet még az alaptevékenység keretében végezni, akkor az igénylő részére 27%-os áfatartalmú bérleti díjról szóló számlát kell kiállítanunk?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 7. §-a szabályozza az alap- és vállalkozási tevékenységet. E szerint alaptevékenység, amely a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a szakmai alapfeladataként meghatározott, valamint a szakmai alapfeladatai ellátását elősegítő más, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Munkaköri leírások

Kérdés: Egy önkormányzati hivatal gazdasági szervezetén belül milyen konkrét feladatokat lát-(hat) el egy gazdasági (v. gazdálkodási) ügyintéző, egy pénzügyi ügyintéző, illetve egy számviteli ügyintéző? A válaszra munkaköri leírások elkészítéséhez lenne szükségünk, ezért az ellátandó feladatokról munkakörönként teljes körű, tételes listát kérnénk, amennyiben lehetséges.
Részlet a válaszából: […] Munkaköri leírások teljes körű kidolgozása egyfelől meghaladja jelen válaszadás kereteit, másfelől a munkaerő-szükséglet biztosítása és a munkaerő-felvétel során a munkáltatónak kell eldöntenie a helyi folyamatok, szervezeti felépítés és sajátosságok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.
1
17
18
19
151