1620 talált cikk a költségvetési szerv kifejezésre

Kérdés:

Költségvetési szervünk munkavállalójának négy kiskorú gyermeke van, és úgy nyilatkozott, hogy igénybe veszi év közben a munkabéréből a családi adó- és járulékkedvezményt. Bruttó 600.000 forint a havibére. Az édesanya is felvételt nyert költségvetési szervünkhöz, havi 350.000 forintos bruttó munkabérért. Az anyuka nyilatkozott a négy gyermeket nevelő anyák kedvezményéről (a továbbiakban: NÉTAK), de ez járulékkedvezményre nem jogosítaná. Ebben az esetben szükséges-e az édesanyának nyilatkoznia a családi adó- és járulékkedvezmény igénybevételéről is? Az anyuka igénybe tud venni járulékkedvezményt, ha az apuka már igénybe vette?

Kérdés: Önkormányzat által létrehozott szervezet vagyunk, ezért a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosításunkat az önkormányzat közgyűlése hagyja jóvá. Szabályos eljárás-e az, ha az időközi költségvetési jelentés feladásához a tárgyhónapban teljesített kiadások megfelelő rovatra történő könyvelése érdekében, az előirányzat-átcsoportosítás könyvelését a tárgyhónapban elvégezzük akkor is, ha az előirányzat-átcsoportosításról szóló közgyűlési határozat a tárgyhóban elfogadásra került, azonban csak a tárgyhót követő hónapban lép hatályba? Amennyiben szabályos az előirányzat-átcsoportosítás lekönyvelése a közgyűlési határozat hatálybalépése előtt, úgy szabályos lehet-e az az eljárásrend, miszerint a felmerült kiadásokhoz kapcsolódó szükséges előirányzat-átcsoportosítás elvégzése után teszünk javaslatot, annak közgyűlési határozattal történő jóváhagyására? Gyakorlatban például, ha felmerül egy nem várt kiadásteljesítés a K6 beruházások rovatokon november 28-án, és a K6 rovatokon nem áll rendelkezésre elegendő előirányzat, helyes-e, ha november hónapra elvégeztük az előirányzat-átcsoportosítást K3-ról K6-ra, majd a közgyűlésnek javaslatot csak decemberben teszünk az előirányzat-átcsoportosításról?

Kérdés:

A Versenyképes Járások Program keretében kapott támogatást a támogatói okirat alapján a 041140 kormányzati funkción kell bevételezni, mely COFOG a törzskönyvi nyilvántartásunkban jelenleg nem szerepel. Fel kell-e vetetni a törzskönyvbe? Továbbá az elköltések során szintén az említett COFOG használandó?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv a saját főzőkonyháján történő gyermekétkeztetési feladatok ellátására szerződést kötött szolgáltatás nyújtására. Szerződés szerint rendelkezésre bocsátjuk az üzemeltetés érdekében a leltár szerinti ingóságokat, berendezési és felszerelési tárgyakat, fogyóeszközöket. Az üzemeltetés időszaka alatt elhasználódott eszközöket köteles visszapótolni, majd a szerződés lejártakor visszaadni az átvételkor meglévő műszaki állapotban. Kérdésem – mivel a szerződés használatba adásról beszél –, hogy ez a mi esetünkben üzemeltetésre átadást jelenthet?

Kérdés: Bentlakásos szociális otthon vagyunk. Az ellátottjaink részére felírt gyógyszereket, illetve pelenkát a gyógyszertár és a szállító az intézmény nevére számlázza ki hó végén, részletezve, hogy melyik ellátott milyen gyógyszert, illetve mennyi pelenkát kapott az adott hónapban. Az intézmény az ellátottak gyógyszer- és pelenkaköltségeit tartalmazó számlát bruttó összegben könyveli a K311-es rovatra (nem osztjuk szét alapra és áfára). A mellékelt részletező alapján kiszámlázzuk alanyi adómentesen az ellátottaknak a havi fizetnivalót. Az ellátott által kifizetett számla összegét szintén a K311-re könyveljük, csak ellentétesen, azaz negatív kiadásként. Megfelelő-e ez az eljárás, ha pedig nem megfelelő, akkor pontosan hogyan kellene eljárni, hova és milyen módon kellene könyvelni a gyógyszert és pelenkát tartalmazó szállítói számlákat, illetve a vevői számlákat és az abból érkező bevételeket?

Kérdés: Egy költségvetési szerv a beszerzett immateriális javak esetében határozott meg maradványértéket. Ezen eszközök beszerzése folyamatos. Új szakértői vélemények szerint az eszközöknek nem lesz maradványértéke a használat végén. Az idén beszerzett eszközöknél már nulla maradványértéket határozott meg. A korábban beszerzett eszközök esetében alkalmazható-e az Szt. 53. §-ának (5) bekezdése, mely lehetőséget ad a maradványérték utólagos módosítására? Az Áhsz. 17. §-ának (5) bekezdése csak a terven felüli értékcsökkenés elszámolása esetén hivatkozik arra, hogy az Szt. 53. §-át kell alkalmazni. Ez esetben viszont csak az 53. § (4) bekezdése esetén lehetne módosítani a maradványértéket terven felüli écs elszámolása után, de a nélkül viszont nem lehetséges?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv (intézmény) intézményvezetőjének a vezetői megbízása a fenntartóval közös megegyezéssel kerül megszüntetésre. A megállapodást a fenntartó (helyi önkormányzat) nevében a polgármester köti meg. A megállapodásban a felek rendezhetik-e, hogy a vezetői megbízás megszűnése után a (volt) intézményvezetőt milyen összilletmény illesse meg? (Ez ugyanis feltétele volt a vezetői megbízás közalkalmazott részéről történő megszüntetésének.)

Kérdés: Költségvetési szervünk 35 év alatti dolgozójának lakhatási támogatást szeretne nyújtani. A magánszemély kettő darab, egy hitelügylethez kapcsolódó ingatlan-jelzáloghitelben szerepel adósként. Az ingatlanban a férjével 50-50%-ban tulajdonosok. Azonban a jelzáloghitelben a férje édesanyja is szerepel adóstársként egyéb technikai okok miatt. A hitelt a magánszemély a férjével közösen törleszti, de a törlesztőrészlet egy részét az egészségpénztári számláikról fizetik, a fennmaradó részt pedig a magánszemély bankszámlájáról. A teljes havi törlesztőrészlet összege nagyságrendileg 117.000 Ft. Igénybe veheti ezt a juttatási formát a magánszemély attól függetlenül, hogy nem kizárólagosan csak ő az ingatlan tulajdonosa, és nem egyedül fizeti a hitel törlesztőrészletét? A férje nem vesz igénybe ilyen juttatási formát a saját munkahelyén. Továbbá amennyiben igénybe veheti a támogatást, akkor annak a kifizetését a munkáltató teljesítheti a magánszemély bankszámlájára is, nem szükséges közvetlenül a banknak utalni?

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója már év közben szeretné érvényesíteni a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét, mivel jelenleg három kiskorú gyermeke van. Mit kell beadnia ahhoz, hogy megkapja a kedvezményt?

Kérdés:

Költségvetési szervünk dolgozója bitcoint vásárolt és adott is el az adóéven belül. Milyen adókötelezettsége keletkezik, ha nyereséggel adta el a kriptoeszközt, valamint alkalmazhatóak-e az ügylet kapcsán az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó adózási szabályok?