Adószámos magánszemély illetékkedvezménye

Kérdés:

Költségvetési szervünk egyik alkalmazottja adószámos magánszemély. Alkalmazható-e az Itv. 2023. január 1-jétől hatályos 26. §-a (1) bekezdésének t) pontja szerinti mentesség, illetve hogyan lehet meghatározni az adószámos magánszemély esetében a nettó árbevételt?

Részlet a válaszából: […] Az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének t) pontja alapján mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az ingatlannak, valamint a belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a Tao-tv. 4. §-a 23. pontjának a)–e) alpontja szerinti kapcsolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályok

Kérdés:

Költségvetési szervünknél kérdésként merült fel, hogy mentesül-e a foglalkoztató a járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályok alkalmazása alól a tárgyhónap tekintetében, ha a munkavállaló a hónapnak legalább egy napján a Tbj-tv. 27. §-ának (3) bekezdésében felsorolt ellátások valamelyikében részesül, vagy tanulmányokat folytat?

Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése alapján, a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (a továbbiakban: járulékfizetési alsó határ) azzal, hogy haa) a biztosítási kötelezettséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Kerékbilincs alkalmazásával és a jármű elszállításával kapcsolatos költségek áfája

Kérdés: Önkormányzati rendészetünk – áfa hatálya alá tartozó költségvetési szerv – az 55/2009. IRM rendelet alapján intézkedéseket kíván végrehajtani, melyhez kapcsolódóan a magánszemély felé az IRM rendelet melléklete szerinti költséget kiszámlázza. Az IRM rendelet szerinti költségek áfaköteles költségek?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése értelmében nem minősül gazdasági tevékenységnek, és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Pénzeszközátadás államháztartáson kívülre

Kérdés: Adhat-e át pénzeszközt egy önkormányzat a testvértelepülésén lévő (külföldi) egyesület részére? Az átadott pénzeszközt a testvértelepülésen élő gyermekek informatikai oktatásának fejlesztésére fordítanák. A pénzeszközátadásról a képviselő-testület határozatával döntene.
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat által testvértelepülésen lévő egyesület részére történő pénzeszközátadást semmilyen jogszabály nem tiltja. Testületi határozat alapján saját bevételből adhat ilyen célra pénzeszközt. Fontos azonban, hogy állami támogatás terhére nem adható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Költségvetési szerv speciális, jogutód nélküli megszűnése

Kérdés:

Egy költségvetési szerv speciális, jogutód nélküli megszűnésével kapcsolatosan a megszüntető okiratban többek között az alábbiak szerepelnek:
– A költségvetési szerv megszüntetésének módja: Jogutód nélküli megszűnés az Áht. 11. §-ának (5)–(7) bekezdése szerint.
– A költségvetési szerv megszüntetésének oka: az adott költségvetési szerv fenntartói jogát egy közérdekű, közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény gyakorolja 2023. 07. 01. dátummal, így annak költségvetési szervi jogállása megszűnik. A költségvetési szerv által ellátott közfeladat ellátásával kapcsolatos jogok és kötelezettségek az általános jogutód alapítványra szállnak át.
– A kötelezettségvállalás rendje:
A megszűnő költségvetési szerv által vállalható kötelezettségek köre és mértéke: a 2023. évre jóváhagyott költségvetésben szereplő kiemelt előirányzatok körében, a részére jóváhagyott 2023. június 30-án fennálló módosított előirányzat (személyi juttatások és járulékai, dologi és beruházási kiadások) erejéig.
A megszűnő költségvetési szerv általi kötelezettségvállalások határideje: 2023. június 30. A fentiek alapján a záró beszámoló elkészítéséhez az alábbi kérdésekre szeretnénk választ kapni:
1. Előirányzatok kezelése: kell-e az előirányzatokat – bevételi és kiadási – a teljesítés szintjére csökkenteni, vagy maradhat a 2023. 06. 30-án fennálló módosított előirányzat szintjén?
2. Kötelezettségvállalás: ki kell vezetni az előzetes kötelezettségvállalásokat – 2023. II. félévére, illetve a +3 évi kötelezettségvállalásokat –, vagy továbbra is kimutathatóak a záró beszámolóban?
3. 36: ki kell az összes 36-ost nullázni, vagy például a normálisan fizetendő áfán maradhat nem nulla érték?
4. Időbeli elhatárolások: ki kell-e vezetni az időbeli elhatárolásokat?

Részlet a válaszából: […] A megszűnés sajátos számviteli feladatait az Áhsz. 49/B. §-a szabályozza. A könyvelési elszámolást a 38/2013. NGM rendelet 1. melléklet XV. Fejezet A megszűnés címrendi módosítások könyvviteli feladatai A) A megszűnő költségvetési szervnél címe szerint kell elvégezni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Jutalom kifizetésének teljesítésigazolása

Kérdés: A költségvetési szerv vezetője írásbeli rendelkezésében "jutalomban részesítem" szöveg szerepel. Ebben az esetben a kifizethetőség feltételeként a gazdasági főosztályon külön ragaszkodunk a "teljesítést igazolom" szöveghez is, mivel a jogszabályi kivételek között – mit nem kell teljesítésigazolni – nem szerepel a jutalomkifizetés. Az Ávr. 57. §-ának (3) bekezdése alapján a teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. Az Ávr. 53. §-ának (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek esetén a teljesítésigazolást nem kell elvégezni, kivéve, ha a kötelezettségvállaló szerv belső szabályzata azt kifejezetten előírja. Helyesen járunk el, ha minden kifizetés esetében (jogszabályi kivételektől eltekintve) "teljesítést igazolom dátum aláírás" szöveggel fogadjuk el a kifizetési rendelkezéseket?
Részlet a válaszából: […] Az Ávr. 53. §-ának (1) bekezdése szerint nem kell előzetes írásbeli kötelezettségvállalás a 200.000 forintot el nem érő kiadások esetében. A költségvetési belső szabályzatban ennél alacsonyabb értéket is meghatározhat. Amennyiben az Ávr. kötelezően előírja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Vissza nem térítendő államháztartási támogatások

Kérdés: Tankerületünk vissza nem térítendő támogatásokat kap államháztartáson belüli költségvetési szervektől, elkülönített alapoktól... stb. Támogató okiratban meghatározzák a támogatási cél kormányzati funkcióját és kódját (pl. 062020, 082061), mely alapján elkülönítetten könyveljük a támogatás fogadását mint bevételt. A kiadásokat azon a kormányzati funkción számoljuk el, amelynek érdekében felmerült, például 092111, 092211... stb. (alaptevékenységünknek megfelelően). Helyesen járunk el? Szerepeltetnünk kell-e a támogatói okiratban meghatározott kormányzati funkciót az alapító okiratunkban? Havi költségvetési finanszírozásként kapott költségvetési támogatás kormányzati funkcióját (018030) szerepeltetnünk kell-e az alapító okiratunkban?
Részlet a válaszából: […] A 15/2019. PM rendelet 3. §-ának (1) bekezdése szerint a költségvetési számvitelben a bevételeket és kiadásokat azokon a kormányzati funkciókon kell elszámolni, amelyek érdekében azok felmerültek.A KSH honlapján megtalálható a COFOG tartalmi leírása. Ennek alapján nem a 06...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Tárgyieszköz-eladással kapcsolatos áfakérdés

Kérdés:

Önkormányzatunk alanyi adómentes, a következők szerepelnek a törzsadatunkban:
– Fő tevékenységünk: 8411 Általános közigazgatás.
– Áfa-tv. 7. §-a szerint kizárólag közhatalmi tevékenységet folytatunk.
– Nettó finanszírozási körbe tartozó költségvetési szerv.
Eladásra kerül egy 8+1 fős kisbusz, amely 89 hónapja van a tulajdonunkban, a forgalmi engedély szerint a jármű kategóriája M1 kategória: Személyszállító gépkocsik, a gépjárművezető ülésén kívül legfeljebb nyolc ülőhellyel, önsúlya 1848 kg, össztömege 3020 kg. A kisbusz tanyagondnoki feladatok ellátását szolgálja, nem kapcsolódott a vásárlásához vagy a járművel végzett feladatokhoz egy alkalommal sem áfa-visszaigénylés. Az alábbi kérdések megválaszolásában kérnénk segítséget:
1. Tárgyi eszközként van nyilvántartva, akként szeretnénk értékesíteni, amely a 188. § (3) bekezdése alapján nem számítandó bele az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba, viszont a 193. § (1) bekezdése alapján nem járhatunk el alanyi adómentes minőségben az eladáskor, tehát nettó ár + 27%-os áfával kell a vevőnek kiállítanunk a számlát, amely után áfabevallást kell készítenünk, és tárgyhót követő hó 20-ig befizetnünk a keletkező áfát? A törzsadatunkban áfával kapcsolatos információk közül változtat ezen paragrafusok érvényesítésében bármelyik, például a 85–86. §-ok felsorolása?
2. Mi vonatkozik ránk a többi tárgyi eszközünk eladását illetőleg, ha például eladunk utánfutót, traktort, bútort vagy bármit?

Részlet a válaszából: […] A kérdésben ismertetett eset alapján arra lehet következtetni, hogy önkormányzatuk kizárólag közhatalmi tevékenységet folytat, egyebekben alanyi adómentes adóalany.Ahogyan azt a kérdező is megfogalmazta, az Áfa-tv. 188. §-a (3) bekezdésének aa) pontja alapján az alanyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Földtulajdonosi közösség természetes személy tagjait megillető haszonbérleti díj adózása

Kérdés:

Költségvetési szervünk alkalmazottjánál kérdésként merült fel, hogy a földtulajdonosi közösség természetes személy tagjait megillető haszonbérleti díjat milyen adókötelezettség terheli? Az Szja-tv. 28. §-a (7) bekezdésének a) pontja alapján egyéb jövedelemnek minősül, vagy az Szja-tv. 73. §-ában foglalt, a termőföld bérbeadásából származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni az adókötelezettségeket?

Részlet a válaszából: […] Az egyéb jövedelemmel összefüggésben ki minősül az Art. 7. §-ának 31. pontja szerinti kifizetőnek, kit terhel a személyijövedelemadó-előleg levonásának és a szociális hozzájárulási adó megfizetésének kötelezettsége? Minősülhet-e kifizetőnek a földtulajdonosok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Munkaviszony közalkalmazotti jogviszony mellett

Kérdés: Intézményünk költségvetési szerv. Egy nyertes EU-s pályázatban bizonyos munkakörök 4 órás munkaviszonyban lesznek ellátva. Van-e annak akadálya, hogy az intézmény közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalói a főállású munkaviszonyuk mellett ugyanennél a munkáltatónál 4 órás Mt.-s munkaviszonyt létesítsenek? A munkakörük nem ugyanaz lesz, mint a Kjt.-s munkaviszonyban.
Részlet a válaszából: […] Ugyanannál a munkáltatónál csak egy munkaviszony állhat fenn. A kérdéses esetben ugyan egy közalkalmazotti és egy Munka Törvénykönyve szerinti jogviszonyról lenne szó, azonban – véleményünk szerint – ilyen módon sem lehet egy munkáltatónál "kétféle munkaviszony", mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.
1
7
8
9
147