505 talált állásfoglalás a követelés kifejezésre

Kérdés: Munkáltatói hitelnyilvántartásunkban 2010-es minisztériumi összevonások után bekerültek olyan munkáltatói hitelszámlák, melyek 100 000 Ft alatti tőketartozást mutatnak, futamidejük több mint öt éve lejárt, a hitelt felvevő adósok a tértivevények tanúsága szerint elhaláloztak (vagy nem veszik át a küldeményt), örökösökről nincs tudomásunk, felszólítóleveleink bontatlanul visszaérkeznek. Élhet-e a fenti esetekben a minisztérium a tartozás könyvelési rendszerből történő kivezetésével, vagyis a követelés elengedésének lehetőségével? A vonatkozó Áht. 97. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy követelésről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet, de ugyanakkor az Áht. 97. §-ának (3) bekezdése szerint kis összegű követelést behajtásra elő­­írni nem kell. A behajtással kapcsolatban egyébként is olyan többletköltségek merülnének fel, melyek sok esetben nagyobb terhet rónak az intézményre, mint a ténylegesen behajtani kívánt összeg. Az Áhsz.-hez kapcsolódó 6/2009. számviteli kérdés önkormányzatokra vonatkozólag felveti a követelés leírását, mint alkalmazható megoldást. Alkalmazható-e ez központi költségvetési intézménynél is?

Kérdés: A szállítónak jogos késedelmikamat-követelése van a költségvetési szerv felé. A kifizetést csak a szállító késedelmi kamatról kiállított számlája alapján lehet teljesíteni, vagy abban az esetben is, ha késedelmi kamatot közlő levelet/értesítőt küld?

Kérdés: Önkormányzatunknak van egy rendezvény- és turisztikai központja. Az intézmény SZÉP kártya-elfogadóhely szeretne lenni. A következő kérdésekre szeretnék választ kapni:
– Milyen nyilvántartást kell vezetni erről?
– Hogyan történik az ebből befolyó bevétel könyvelése?

Kérdés: Önkormányzatunk tervezi a strandjain a Balatoni korona elfogadását. A Balatoni koronából vissza kell adni forintban (mivel koronában a legkisebb címlet az 500 Ft-os) és koronában, illetve további vásárlásokhoz fel lehet használni. Kérdésünk, hogyan kell lekönyvelnünk, amikor elfogadjuk (bevétel, áfa), ha vásárolunk vele, valamint amikor visszaváltjuk?

Kérdés: XY építőipari kft. a 2011. IV. negyedévről beadott általánosforgalmiadó-bevallásában, következő időszakra átvihető követelésként nagyságrendileg 10 millió forintot állított be, amely összeget a 2006. III. negyedévről beadott bevallásában szerepeltetett először levonható adóként, és ezt az összeget azóta folyamatosan tovább "görgette". Tudomásunk szerint az Áfa-tv. levonási joggal kapcsolatos szabályai 2012. év elején módosultak, mely módosulás a levonható adó "továbbgörgethetőségét" is érinti. Kérdésünk arra irányul, hogy – figyelemmel a módosításra is – helyesen szerepeltettük-e a 2011. IV. negyedévéről beadott bevallásunkban az említett összeget? Továbbá, érinti-e az említett év eleji törvénymódosítás a szóban forgó összeg visszaigénylését?

Kérdés: Hogyan történik az engedményezési szerződéssel létrejött engedményezés számviteli elszámolása költségvetési szerv mint engedményes részéről, ha a követelés, illetve a kötelezettség kiegyenlítése kompenzálással, illetve anélkül történik? Az engedményezés követelésvásárlással történik.

Kérdés: Iskolai étkeztetés túlfizetésének van-e hatályvesztése?

Kérdés: Egy önkormányzat bérleti díj elengedésével felújítást végeztetett egy gazdasági társasággal, ami bérli a konyháját. A gazdasági eseményt pénzforgalom nélküli tételként, egyező összegű számlázással kívánják megoldani. Az önkormányzat adószáma 2-es. Hogyan történik a kompenzációs ügylet áfájának könyvelése, elszámolása, rendezése?

Kérdés: Önkormányzatunk a Start közmunkaprogramban a mezőgazdaságra, állattartásra alapozott. A program keretében előállított termékeket a mennyiségük miatt nemcsak a saját konyhán kívánjuk felhasználni, hanem értékesíteni is szeretnénk. Az önkormányzat a többletbevételt a mezőgazdasági programba kívánja visszaforgatni. Értékesíthető-e az ebből a programból előállított termék? Hogyan tud értékesíteni az önkormányzat? A saját előállítású termékek saját konyhán történő felhasználása tekintetében, mivel a program 100%-ban támogatott, az önköltségszámításnál mely közvetlen költségekkel kell számolnunk?

Kérdés: Szervezetünk gyakran ad megbízást peres eljárás keretében történő követelésbehajtásra különböző, erre szakosodott szolgáltatóknak. E szolgáltatással összefüggésben bizonytalanok vagyunk bizonyos tételek adójogi megítélésében. A szolgáltatók jellemzően sikerdíj ellenében vállalkoznak a munka elvégzésére, amelynek vetítési alapja az egyezségi megállapodás keretében a tárgyhóban befolyt követelés összege. Amennyiben követelésbehajtás során bírósági végrehajtási eljárásra kerül sor, a szolgáltatót a bírósági végrehajtási eljárásban a végrehajtás elrendelése (a végrehajtó okirat kiállítása) iránti kérelem munkadíjaként és költségátalányként díjazás illeti meg, amelyet köteles és jogosult beszedni az adósoktól. Pernyertesség esetén a bíróság által megítélt perköltségből az illetékköltség bennünket, míg az ügyvédi munkadíj közvetlenül a szolgáltatót illeti meg. Peres és nemperes eljárások, illetve végrehajtási eljárások illetékköltségét mi viseljük. (Van olyan megállapodásunk, melyben a 10 000 Ft alatti összegű illetékek utólagos elszámolás alapján kerülnek megfizetésre egy, a szolgáltató által vezetett naprakész nyilvántartás alapján, míg a jelzett összeg feletti illetékek esetében a szolgáltató beszerzi a szükséges illetékbélyeget, és időszakonként elszámol velünk annak felhasználásáról.) A fizetési meghagyás kibocsátására irányuló eljárásért a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát megillető díjat (MOKK-díj) mi viseljük. A MOKK-díjat az ügymenet folyamatában pénzügyileg a szolgáltató rendezi, mi utólagos elszámolással ezen tételeket a szolgáltató részére megtérítjük. A peres eljárásokban felmerülő egyéb költségeket (tanúdíj, szakértői díj, perbeli félnek fizetendő perköltség) mi viseljük. Ezen költségek kifizetése a szolgáltató értesítésének megfelelően közvetlen utalással történik. Mi a helyes általánosforgalmiadó-megítélés az előzőekben meghatározott illetékek és MOKK-díjak elszámolása tekintetében?