Közalkalmazott nem megfelelő munkavégzése, magatartásbeli összeférhetetlensége

Kérdés: Közalkalmazott (közoktatási intézmény gazdasági osztályán könyvelő munkakörben foglalkoztatott) kolléganőnk részére folyamatos szakmai hibáiért, pontatlanságáért írásbeli figyelmeztetést adtunk 2009 októberében. Másnap elment betegállományba. Decemberben megszakította, pár nap után kivette éves hátralévő szabadságát, majd 2010 januárjában újra betegállományba ment, mely azóta is tart. Mivel a gazdasági vezetőn (rajtam) kívül ő az egyetlen, aki megfelelő pénzügyi végzettséggel rendelkezik, így nehézkes mind a helyettesítés, mind az érvényesítési feladat megoldása. Szakmai alkalmatlansága már bizonyított, emberileg is összeférhetetlen, így szeretnénk a legrövidebb úton megválni tőle. Mit tehetünk?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a közalkalmazott munkáját nem végzi megfelelően,illetve a munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált, a Kjt.30. § (1) bekezdés c) pont lehetőséget ad – szakmai alkalmatlanság címén – aközalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.

Pedagógusok szakkönyvtámogatása

Kérdés: A pedagógusok szakkönyvtámogatásának 2010. évi változása érdekelne. Azt tudom, hogy 4000 Ft/fő, de a kifizetés módja nem egyértelmű. Ha számlát hoz a pedagógus, akkor kifizethető a 4000 Ft?
Részlet a válaszából: […] A pedagógusok szakkönyvtámogatása 2009. december 31-ig aszemélyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. sz. melléklete 5.3.pontja alapján adómentes volt. Ezt a pontot 2010. január 1-jétől hatályon kívülhelyezték. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.
Kapcsolódó címke:

Előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság és prémiumévek programba történő belépés lehetősége

Kérdés: Egy közalkalmazott születési éve 1954. 06. 16. Munkaköre megszűnik 2010. november 31-gyel. Közalkalmazotti jogviszonya 1972. 06. 01-jével kezdődött. A prémiumévek programba 2010. 12. 01-jével lépne be. Mikor lesz jogosult előrehozott csökkentett összegű öregségi nyugdíjra? Munkaviszonyának kezdő időpontja 1969. 01. 29. A nyugdíj megállapításakor hány százalék lesz a csökkentés mértéke, illetve a 40 év feletti munkaviszonyra megkapja a pluszszázalékot vagy az ebben az esetben nem jár? A heti 12 óra munkavégzéstől eltekinthetnek-e?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy nő vagy férfi kollégáról vanszó. Az 1954. I. félévében született nők előrehozott öregségi nyugdíjra 60 évés 183 nap betöltésével válnak jogosulttá, tehát 2014. II. félévében, konkrétan2014. december 16-án. Amennyiben férfiról van szó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.

Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számítása a munkakör megváltozása esetén

Kérdés: Egy szociális intézmény humánpolitikai szervezőjeként kérem állásfoglalásukat egyik dolgozónk besorolásával kapcsolatban. 2001. 10. 15-től dolgozik intézményünknél, akkor házi gondozóként alkalmaztuk középfokú egészségügyi végzettséggel. Előző jogviszonyai közül a 2000. 02. 01-jétől 2001. 01. 31-ig tartott, egyéni vállalkozónál alkalmazottként eltöltött jogviszonya kérdéses, a következők miatt: amikor házi gondozónak felvettük őt 2001-ben, az akkori besorolásába beszámítottuk ezt a vállalkozónál töltött időt. Azonban dolgozónk 2006. 12. 01-jétől átkerült más munkakörbe, családgondozó lett a gyermekjóléti szolgálatnál. 2008. 02. 01-jei hatállyal átsoroltuk D kategóriából F kategóriába, mivel diplomát szerzett. Munkaköre ekkor nem változott. A kérdés a következő: munkakörváltozásnál kell-e (2006. 12. 01-jén kellett volna-e) új beszámítást készítenünk dolgozónknak, és ha igen, a jelenlegi F kategóriás családgondozói munkakörébe beszámítható-e a vállalkozónál töltött idő?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az egyéni vállalkozónál az érintettmunkaviszonyban állt, az ott eltöltött időt a besorolásnál alkalmazandóközalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításának szabályai szerint kellfigyelembe venni. A besorolásnál a munkaviszonyok közül az 1992. július...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.

Vállalkozó közintézet dolgozóinak státusza

Kérdés: A vállalkozó közintézetként működő intézmény esetében az alkalmazottak közalkalmazottként kerülnek-e foglalkoztatásra, vagy a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartoznak, illetve bérezésük mi alapján történik?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.törvény (Kjt.) 1. § (1) bekezdés kimondja, hogy a törvény hatálya – ha törvényeltérően nem rendelkezik – az állami és a helyi önkormányzati költségvetésiszerveknél, valamint a helyi önkormányzat által a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 27.
Kapcsolódó címkék:  

Prémiumévek programba történő belépésre jogosultság

Kérdés: 1953. július 23-án született nő vagyok, 1971. július 19-től van folyamatos munkaviszonyom, 1984. augusztus 30-ától dolgozom jelenlegi munkahelyemen, ami egy szociális intézmény, tehát közalkalmazotti jogviszony. Előző munkahelyemről áthelyezéssel jöttem, mely munkaviszonyom 1972. március 15-étől állt fenn. Mikor válok jogosulttá a prémiumévek programba belépésre?
Részlet a válaszából: […] A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatásiállományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (Pép. tv.) 3. § (1) bekezdés szerinta prémiumévek programban való részvétel feltétele, hogya) a programban részt vevő legfeljebb 5 éven belül azelőrehozott öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 27.
Kapcsolódó címkék:    

Feladatok és dolgozók átvétele költségvetési szerv által gazdasági társaságtól

Kérdés: Az 1990. évi LXV. törvény 43. §-a alapján helyi önkormányzatok társulása létrehozott egy költségvetési intézményt szennyvízhálózat és -tisztító üzemeltetésére. Az intézmény mint költségvetési szerv, közszolgáltató közüzem működik (alapító okirat szerint). A szakmai feladatok ellátását eddig egy kft. végezte szerződés alapján. Az intézmény egyedül kívánja ezután végezni az egész üzemeltetést. A kft.-től átvehetjük-e pályázat nélkül a dolgozókat, és azokat kötelesek vagyunk-e közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatni? Az eddig részmunkaidőben foglalkoztatott intézményvezető ezután jogosult lesz-e vezetői pótlékra, ha továbbra is részmunkaidőben kívánja ellátni a feladatát?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő esetben egy "jogutódlásszerű" helyzetáll fent, azonban munkajogi értelemben mégsem beszélhetünk az Mt. 85/A. §szerinti jogutódlásról, mivel egy Mt. hatálya alá tartozó cégtől kerülnekátvételre a feladatok egy Kjt. alá tartozó költségvetési szerv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 27.

"Főállású anyaság" figyelembevétele a közalkalmazott besorolásakor

Kérdés: Költségvetési intézményünkben közalkalmazottként dolgozó személy esetén a fizetési fokozat megállapításakor figyelembe vehető-e a főállású anyaság (Cst. 23. § szerinti gyermeknevelési támogatás) időszaka, ha az érintett nem állt jogviszonyban semmilyen munkáltatóval ezalatt (tehát fizetés nélküli szabadságon sem lehetett)? Tekinthető-e a tisztán főállású anyaság ideje (ha nincs közben az illető semmilyen munkáltatóval jogviszonyban) közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. alapján a fizetési fokozat megállapításakor abesorolásnál meghatározott foglalkoztatási jogviszonyok időtartama számíthatóbe. Ahogyan az a kérdésben is szerepel, a gyermeknevelési támogatás egycsaládtámogatási ellátás, köznapi szóhasználatban "főállású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 27.

Különleges szakértelmet igénylő munka utáni pótlék és gyógypedagógiai pótlék

Kérdés: Különleges szakértelmet igénylő munka utáni pótlék illeti meg azt a közalkalmazottat, aki pedagógiai szakszolgálati feladatot lát el. Intézményünk többcélú intézmény, ellátja ezen feladatokat is. Utazó tanári hálózatot működtetünk, ahol alkalmazotti létszám hiányában gyógypedagógusok látják el a feladatot kötelező órájukban vagy túlórában. Emellett az enyhe értelmi fogyatékos tanulók általános iskolájában is dolgoznak. Melyik pótlék adható számukra, a gyógypedagógiai pótlék vagy a különleges szakértelmet igénylő munka utáni pótlék?
Részlet a válaszából: […] A 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdés szerinta pedagógus-munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott pedagógusnak aközalkalmazotti törvényben és a Munka Törvénykönyvében meghatározottak melletta (2)–(6) bekezdésben foglaltak szerinti illetménypótlék jár,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 27.
Kapcsolódó címkék:  

Napközis foglalkozást is tartó gyógypedagógus kötelező óraszáma, pótléka

Kérdés: Iskolánkban gyógypedagógust is foglalkoztatunk. Módosítottuk az alapító okiratot, integrált iskola lettünk. A gyógypedagógust 18 órában a napköziben foglalkoztatjuk, nevelőtanári diplomája is van. A napköziben a gyermeklétszám 33 fő. A napközis tanár kötelező óraszáma 23, a gyógypedagógusé 21. Jelenleg 5 tanulóval foglalkozik a gyógypedagógus összesen heti 8 órában (egyéni foglalkozás). Így a túlórák száma heti 3 óra. A rehabilitációs órák száma viszont menet közben egyre több lesz, hiszen a rászorulók száma is nő. Kérdésem az, hogy mennyi így a tanár kötelező óraszáma, illetve kell-e, lehet-e átlagot számolni a kétféle óraszám alapján? Hogyan vegyük figyelembe a növekvő rehabilitációs óraszámokat? Jár-e a dolgozónak a gyógypedagógiai pótlék?
Részlet a válaszából: […] A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Közoktatásitv.) Harmadik rész II/4. pont szerint, ha a pedagógust több – különbözőkötelező óraszámú – pedagógus-munkakörben foglalkoztatják, vagy több -különböző kötelező óraszámú – vezetői megbízása van, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.
1
41
42
43
76